Az EU legfőbb célja most az, hogy tovább folytathassák a szélsőségesek által fenyegetett afgánok kimenekítését. Egy jövőbeli fundamentalista kormánnyal való párbeszéd lehetősége is egyre inkább napirenden van.
– erősítette meg Emmanuel Macron francia elnök az iraki fővárosban, Bagdadban, ahol regionális konferencián vett részt.
Angela Merkel német kancellár szintén a tálibokkal való kommunikációért szállt síkra. „Az a célunk, hogy minél többet megőrizzünk az Afganisztánban az elmúlt 20 évben elért változásokból” – mondta. Az első találkozókra már ezen a héten sor kerül, a katari Dohában. Az európaiak tárgyalópartnere a tálibok dohai politikai irodájának vezetője, Ser Mohammed Abbász Sztanikzai lesz. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter ugyanakkor pénteken kijelentette, ha hivatalos tárgyalások a tálibokkal nem is lesznek, „operatív kapcsolatfelvételre” sor kerülhet.
A brit kormány szóvivője elmondta, Boris Johnson miniszterelnök és Merkel kancellár megállapodtak abban, hogy „a G7-ek többi tagjával együtt dolgoznak az új afgán kormánnyal kapcsolatospolitika ütemtervének kidolgozásán”. Johnson hangsúlyozta, „a tálibok elismerésnek az a feltétele, hogy biztonságos mozgást biztosítsanak azoknak, akik el akarják hagyni az országot, feltétel továbbá, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokat".
A tálibok érdeke is a kapcsolatfelvétel, egyrészt azért, hogy nemzetközileg is elismerjék őket, másrészt nekik is be kell látniuk, hogy külföldi segítség nélkül az ország gazdaságát összeomlás fenyegeti. Már most, a hatalomátvételük után két héttel is súlyos válságjelek fedezhetőek fel. A Shamshad News jelentése szerint a nyugati, az iráni határ közelében fekvő Herát város lakói a magas élelmiszer- és üzemanyagárakra panaszkodtak. De hasonlóak a gondok az ország többi részén is. A gazdasági tevékenység megbénult, a magánvállalkozások és irodák bezártak, egyes esetekben azért, mert a tulajdonosok elmenekültek. Mások kivárnak, meg akarnak győződni arról, hogy a tálibok valóban bevesznek-e más erőket is a kormányba. Az ENSZ szerint a közel 40 millió afgánból 14 millióan már a válság előtt is élelmiszerhiánnyal küzdöttek. Az Élelmezési Világprogram vezetője éhínség veszélyére figyelmeztetett. A helyzet annyira kétségbeejtő, hogy egyes városokban az emberek az utcára vonultak, s az üzletek megnyitását követelték.
