Szabolcs;Ángyán József;földosztás;

Az állami földosztás nyertesei között jó pár fideszes potentát akad Szabolcsban is

Itt is egyre nagyobb birtokok koncentrálódnak egyre kevesebbek kezén.

A helybeli gazdálkodó családok elől a dobra vert állami földek közel kétharmadát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg Szabolcsban. Közülük néhányan ráadásul a vonatkozó kormányhatározatban rögzítettnél nagyobb, 40 kilométert is meghaladó távolságra laknak az általuk megszerzett területtől – állapítja meg Ágyán József volt parlamenti államtitkár most elkészült, az észak-keleti megye állami földárveréseit elemző, lapunkhoz eljuttatott tanulmánya.

Szabolcs-Szatmár-Beregben az árverésre meghirdetett 4334 hektárnyi állami földterület zöme, 4034 hektár talált új gazdára. Papíron ugyan az elkelt megyei földterület 134 nyertes árverezőhöz került, ám az igazság az, hogy az eladott birtokok mintegy felét 10 ajánlattevő szerezte meg. Ők elsősorban a 100 hektárnál nagyobb területekre mozdultak rá – sikeresen – , és semmiképpen nem tekinthetők kis és közepes családi gazdaságoknak, mint ahogy azt a kormánypropanda állítja – jegyezte meg Ángyán.

Szembetűnő, hogy a bérelt, de árverésre meghirdetett állami földek jelentős részét vagy akár egészét maguk a bérlő cégek tulajdonosai, vagy gazdasági családi érdekkörük tagjai vásárolták fel – olvasható a tanulmányban. Ángyán szerint ezeknek a területeknél előzetes egyeztetés történthetett, magyarán azokat a földeket bocsátották zömmel árverésre, amelyekre maguk a bérlők áhítoztak.

A számok makacs dolgokA kormányzati propaganda jó ideje azt harsogja, az állami földek szétosztása a „helyben lakó emberek érdekeit szolgálája”, hiszen a földárverések eredményeként 30 ezer földműves szerzett átlagosan fejenként 2 birtoktestet. Csakhogy az Orbán Viktorral – a miniszterelnök gyökeresen átalakult agrárpolitikája miatt – szakító volt államtitkár kutatásai ezt cáfolják. Az általa eddig megvizsgált 17 megyében, a tényleges árverési adatok alapján valójában mindösszesen 3758 fő szerzett ilyen módon földet, s ez a szám a propaganda által emlegetett 30 ezer főnek alig több mint a tizede. Ez az arány vélhetően akkor sem fog drasztikusan megváltozni, ha a hiányzó két megye adatainak összesítése után az agrárprofesszor 2022-re elkészül a teljes, országos földügyi térképpel.  

A politikához kötődő nyertesek listáján Ángyán József ebben a megyében baloldali kötődésű céget is talált, a győztes licitálók jó része azonban ezúttal is inkább a kormányoldalhoz kötődő személy vagy vállalkozás: közbeszerzési pályázatokon sikeres ingatlanos nagyvállalkozó, dohánytermesztő nagygazda, több fideszes önkormányzati képviselő, volt, vagy jelenlegi polgármester, alpolgármester. A nyertesek között ott van például Simon Miklós országgyűlési képviselő unokaöccse, valamint a megyei kormányhivatal osztályvezetője, illetve Tiszabecs fideszes polgármestere is. S hogy menyire nem a „falvak népe” szerezhette meg a földek nagy részét, az is bizonyítja, hogy a megye elárverezett területeinek közel harmada nyíregyházi licitálókhoz került. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adatai is cáfolják azokat az állításokat, amelyek szerint komoly versenyben felsrófolt áron jutottak a nyertesek a földekhez – s tett szert ily módon jelentős bevételekre az állami kassza –: az elkelt terület közel fele ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási vagy azt alig meghaladó áron került új tulajdonosához, valódi árverseny a területek alig egyötödénél alakult csak ki.

A többi megyéhez képest Szabolcsban kisebb számban fordult elő, hogy a nyertes „földművesek” tevékenységi köre távol esik a mezőgazdaságtól, de azért itt is akadtak jócskán „kakukktojások”: adószakértő, könyvelő, könyvvizsgáló, testnevelő-edző, szakács, fémszerkezet-gyártó, internetes kiskereskedő, webáruház tulajdonos. Érdekesség azonban, hogy közülük többen az árverések idejére mezőgazdasági főtevékenységű egyéni vállalkozói cégbesorolást szereztek, vagy vállalkozásaik mezőgazdasági profilokat is felvettek a tevékenységi listájukra, és ezzel váltak – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása következtében – szerzőképes földművessé.

Lázár új agrárpolitikát hirdetettSzövetségi alapokon nyugvó vidéki agrárpolitikát hirdetett meg szerdán a Mezőhegyesi Ménesbirtok által fenntartott szakközépiskola tanévnyitóján Lázár János kormánybiztos, amikor arról beszélt, hogy a nagybirtokosoknak össze kell fognia a kisgazdaságokkal. Szerinte az a fordulat, amely a magyar közép- és felsőfokú agrároktatás terén elkezdődött, egy új korszakot hozhat a vidék számára. A volt miniszter hozzátette: egy új földműves-kultúra kialakítására van szükség, s ha Magyarország akar lenni a Kárpát-medence legerősebb országa, akkor a jármű- és hadiipar mellett az agráriumnak kell termelnie a GDP jelentős részét. "Egy olyan ország polgárai vagyunk, amelyik ma képtelen ellátni önmagát élelmiszerrel, miközben ehhez minden adottság és feltétel rendelkezésre áll" - mondta. Többször elismerősen beszélt az eseményen szintén jelenlévő és beszédet is tartó Csányi Sándorról, aki a hazai élelmiszeripar legnagyobb befektetője.