A demokrácia vagy liberális, vagy egyáltalán nincs

A német államfő egyértelműen üzent Budapestnek.

„A választások periodikus ismétlődése önmagában még nem biztosítja a demokráciát” – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier csütörtökön a szlovák fővárosban. A német államfő egy, a Globosec kül-és biztonságpolitikai fórum által rendezett „A demokrácia kortárs kihívásairól" szóló vitán vett részt. Steinmeier kiemelte: továbbra is meggyőződése, hogy „a demokrácia vagy liberális, vagy nem létezik”.

A Denník N portál beszámolója szerint a korábbi külügyminiszer jelenlegi német államfő a vitán részt vevő politológusok, volt diplomaták és a média kérdéseire is válaszolt. A kérdések pedig, mivel a demokráciákat fenyegető kihívásokról volt szó, nem véletlenül, elsősorban Magyarországra és Lengyelországra irányultak. Az érdeklődők azt firtatták, hogy a német politikus szerint a két uniós állam mennyire távolodott el az európai demokráciafelfogástól. Steinmeier „diplomatikus” volt, állítja a szlovák portál, az olyan konkrét kérdésekre, mint például a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem elűzése Budapestről, nem volt hajlandó válaszolni. Csupán azt hangsúlyozta, szükség van olyan megbeszélésekre a magyar kormánnyal, amelyek „hasznosak lehetnek”. Lengyelország kapcsán némileg bőbeszédűbb és konkrétabb volt, azt emelte ki, hogy negyven éve követi a lengyelországi helyzetet, és meg van győződve arról, hogy a lengyelek többsége Európa-barát, nem igazak azok a német médiában is napvilágot látott pletykák, Lengyelország búcsút akar mondani az EU-nak.

A német államfő így is egyértelműen üzent az illiberális demokráciát hirdető Budapestnek. Az Orbán-kormány számára azonban ennél sokkal erősebb üzenete van annak, ami mostanában Pozsonyban történik. Steinmeier ugyanis egy kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Szlovákiába. Ennek keretében vett részt Zuzana Caputova elnök oldalán a Globosec demokrácia vitáján, de pénteken találkozott és tárgyalt Eduard Heger kormányfővel is, a német-szlovák stratégiai partnerség keretében. A német államfő kétnapos vizitje mindenképpen a szlovák diplomácia sikere, mint ahogy Ferenc pápa háromnapos látogatása is. Utóbbinak még inkább üzenetértékű súlyt ad az, hogy maga a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten zajlik, de a katolikus egyházfő így is csupán néhány órás villámlátogatásra jön a magyar fővárosba. Szlovákiában az ország vezetőivel is tárgyal, Budapesten a híveknek misézik, vezetőinkkel hivatalos tárgyalást nem folytat, csupán beengedik őket a backstage-be, ahol akár szót is válthatnak Ferenc pápával.

Varga Judit igazságügyi miniszter minap Alpbachból, az Európa Fórumról bejelentkezve Facebook-oldalán azt emelte ki, hogy „Bár a nemzetközi média és egyes politikusok olykor szeretik fekete bárányként beállítani Magyarországot, ehhez képest visszatérő vendégei vagyunk az Európa Fórumnak, ami az Unió jövőjéről folytatott közös gondolkodás egyik legfontosabb rendezvénye minden évben. El kell szomorítanom a farkast kiáltókat és a Hazánkat kiközösíteni szándékozókat, hogy Magyarország köszöni, jól van, a Fórumon elszigetelődésnek nyomát se látni. Sokan kíváncsiak a véleményünkre, megoldásainkra és egyre többen tekintenek ránk követendő példaként és fogadják meg Európát építő tanácsainkat.”

Bár elég merész ilyen általános következtetést levonni ezen interdiszciplináris, nagymértékben az ifjúságot célzó jó hangulatú nyári tábornak számító fórum alapján, Varga Juditnak részben igaza van. Valóban, gyűlnek az Orbán-kormány megoldásaira kíváncsi európai pártok, politikusok, azok, akik követendő példaként tekintenek a magyar kormányra, csakhogy ők általában azok, akiket saját hazájukban is szélsőjobbként tartanak számon. A legújabb ilyen barát Giorgia Meloni, az olasz Fratelli d'Italia (Olaszország Fivérei) nyíltan újfasiszta, a Moussolini örökséget felvállaló párt elnöke. Éppen ez, a magyar illiberális demokrácia iránti érdeklődés teszi aktuálissá a pozsonyi vitát, a demokrácia kortárs kihívásairól, s ezért kerülik el nagyívben a magyar fővárost a mértékadó nyugati politikusok.