Félrerakott új állami tankönyvek: A szentek életútja fontosabb lett, mint a görög demokrácia tanítása

Egy éve vezették be az új Nemzeti alaptantervet, kezdetben három évfolyamon. Tanárok kérdeztünk, mik a tapasztalataik az NAT-tal.

Nemcsak a koronavírus-járvány okozott kihívásokat az iskolákban az elmúlt tanévben, hanem a tavaly szeptembertől felmenő rendszerben bevezetett új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerinti oktatás is. Az új NAT-hoz rohamtempóban dolgozták ki a tankönyveket, amelyekből 2020 szeptemberétől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamosoknak kellett tanulniuk.

– Az egyik legnagyobb gond az volt, hogy a tankönyvekhez nem készültek el a munkafüzetek, az egész évet úgy vittük végig, hogy magunknak kellett feladatokat gyártani vagy egy korábbi munkafüzetből próbáltunk másolgatni – mesélte egy Hajdú-Bihar megyében működő iskola történelemtanára. De az ötödikeseknek szóló új történelem tankönyvvel is gondok voltak, a szaktanár szerint a tartalom sokszor nem koherens. Például a klasszikus görög demokráciáról nem kellene tanulniuk, ez a rész kimaradt, egy későbbi leckében a tankönyv mégis visszautal rá.

Kimaradt az őskor is, az ötödikesek rögtön az ókorral kezdenek. Pedig az őskor története sokkal befogadhatóbb, könnyebben tanulható, azért is fontos lenne a tanítása, hogy a diákok kedvet kapjanak a tantárgyhoz. A lapunknak nyilatkozó történelemtanár ezért úgy döntött, nem hagyja ki, ő maga "visszacsempészte" a helyi tantervbe. Ugyanakkor szerinte az ókorról szóló leckék is "zanzásítva" lettek. Az ókori keletnél például csak Egyiptomot taglalja részletesebben a tankönyv, az, hogy más országok is említésre kerülnek-e, a pedagóguson múlik. Illetve azon, van-e elég idő a korszak bővebb ismertetésére.

A szaktanár szerint több más fontos dolog is kimaradt, míg kevésbé fajsúlyosabb témáknak nagyobb figyelmet szentel az új kötet. Például a szentek életútját behatóan meg kell ismerniük az ötödikeseknek, annak ellenére is, hogy ez a téma később egyszer sem kerül elő újból.

– Nálunk kötelező volt megrendelni az "ingyenes" állami tankönyveket, de a nyelvtannal annyi gond volt, hogy inkább betettük a szekrénybe és másból tanítottunk – ismerte el az egyik kelet-magyarországi általános iskola magyartanára. De az irodalom tankönyvvel sincs megelégedve, szerinte érezhető rajta a kormányzat által sulykolt "nemzeti propaganda", és azt is zavarónak tartja, hogy túl sok saját vélemény jelenik meg benne a szerzők részéről.

– Ezeket is a helyükön kell tudni kezelni, amiről úgy ítéljük meg, nincs helye a tanórán, azt kihagyjuk, nem olvassuk – mondta. Hozzátette: a tankönyv csak az egyik gond, magával a tantervvel sem elégedett, amely szerint ötödikben a korábbi öt helyett már csak heti négy órában kell tanítani a magyar nyelv és irodalmat, miközben a tananyag érdemben nem csökkent. – Heti két irodalomórán a tantervnek megfelelni, a tananyaggal haladni, szövegértési, fogalmazási készségeket fejleszteni nem kevés kihívást jelent – fogalmazott.

– Mi nem használtuk az új állami tankönyveket és nem is rendeltünk belőlük – erről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyar-angol szakos tanára beszélt a Népszavának. Az új tankönyveket használhatatlannak tartja; hiányosak, sok bennük a módszertani hiba. Szerinte ezek a kötetek csak arra jók, hogy megfeleljenek a "hazafias, nemzeti" NAT-nak.