Oroszország;Szíria;Deraa;Bassár el-Aszad;

Ostrom az orosz zászló árnyékában

Csak átmeneti békét és nyugalmat biztosított az Oroszország közvetítésével létrejött tűzszünet a szír forradalom bölcsőjeként emlegetett Darában.

Tüzérségi ágyúk szüntelen dörgése riasztotta fel vasárnap hajnalban a környéken élőket, miután a szír kormányerők és az Irán támogatását élvező milíciák újrakezdték a dél-szíriai város al-Balad nevű kerületének ostromát. Az Al-Dzsazíra pánarab hírtévé beszámolója szerint a szerdán érvénybe lépett fegyvernyugvást eleve csak háromnaposnak szánták, mégsem volt biztos, hogy újrakezdődik a hadakozás az Aszád-rezsim és a három éve “megbékéltetett” lázadók között, az oroszok ugyanis komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy tartóssá tegyék a térség törékeny békéjét.

A Dara városát magába foglaló azonos nevű tartományt a szír hadsereg és szövetségesei még 2018-ban foglalták el egy rájuk jellemző, brutális offenzíva révén, ám a régió mégsem került egészen a rezsim ellenőrzése alá. Más, a kormányerők által visszafoglalt területeken az ostromot lezáró úgynevezett “megbékélési megállapodás” értelmében a térdre kényszerített felkelők csak a fegyverletétel vagy a más ellenzéki területekre való távozás között választhattak, Oroszország közbenjárására azonban Darában ott maradhattak a lázadók, akiket beintegráltak az úgynevezett ötödik hadosztályba. Ez formálisan ugyan a szír hadsereg része, de a gyakorlatban orosz irányítás alatt áll, és megakadályozta például, hogy a titkosrendőrség erőszakkal megfélemlítse a tartományban élő ellenzékieket. Így fordulhatott elő, hogy májusban al-Baladban tömegesen bojkottálták az amúgy is elcsalt elnökválasztásokat, csorbítva ezzel Bassár El-Aszád "tekintélyét". Ez áll a mostani konfliktus hátterében is: a rezsim Darán keresztül kíván példát statuálni egész Szíriának.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, már július végén jelentősebb harcok folytak, aminek akkor egy fegyvernyugvás vetett véget, ám a kiegyezés akkor is rövid életűnek bizonyult. Azóta az események ugyanazt a mintát követik: heves összecsapások és múlékony tűzszünetek váltják egymást. Megoldás azonban egyelőre nincs, mert úgy tűnik, hogy a damaszkuszi kormánynak és az azzal szövetséges Oroszországnak itt egymással ellentétesek az érdekeik.

A szír rezsim továbbra is erővel akarja visszafoglalni az egész országot, Oroszország azonban nem szeretne konfliktusba keveredni Törökországgal, amely katonai és diplomáciai eszközökkel védelmet nyújt a lázadók utolsó bástyájának, az észak-szíriai Idlib tartománynak. A washingtoni székhelyű, Közel-Keletre szakosodott Al-Monitor elemzőportál szerint Moszkva Dél-Szíriában is abban érdekelt, hogy fennmaradjanak a mostani sajátos állapotok.

Az oroszok még 2018-ban Ammanban az amerikai, izraeli és jordániai diplomatákkal folytatott tárgyalásokon kötelezettséget vállaltak, hogy különleges státuszt biztosítanak Darában a lázadóknak. Ez különösen lényeges a szomszédos országok szempontjából, mivel egyfajta ütközőzónát teremt, garantálva, hogy a rivális Iránhoz hű erők biztos távolságban maradjanak Izrael vagy Jordánia határaitól. Moszkvának fontos, hogy megmaradjon a jó viszony az említett két állammal, ezért a korábbi ígéretének betartására törekszik. Oroszország ezért közvetítői, sőt békefenntartói szerepet is kész vállalni. A legutóbbi tűzszünet értelmében az orosz katonai rendőrök beléptek az al-Balad negyedbe, ahol az épületeken a szír nemzeti zászló mellett immár az oroszt is felvonták. Az Aszád-rezsimnek ez láthatóan nem volt elég meggyőző, ezért kezdték újra ágyúzni Darát.