Megkezdődött a jövő vasárnapig tartó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Novák Katalin miniszter szerint – a Budapesti Demográfiai Csúcs és a vadászati kiállítás mellett – ennek köszönhető, hogy szeptemberben „Magyarországra figyel a világ”.
Bár időnként határozottan jobban örülnénk annak, ha a magyar kormány kevesebb okot szolgáltatna rá, hogy Magyarországra figyeljen a világ, ezúttal végre olyasmi történik, ami nem a rossz hírünket kelti. Valóban nagy jelentőségű rendezvényről van szó, amelynek ünnepélyes zárómiséjén Ferenc pápa is részt vesz. A katolikus egyházfő látogatása ritka esemény nálunk, meg kell becsülni. Még akkor is, ha Ferenc csupán néhány órát tölt Budapesten, aztán utazik tovább (több napra) Szlovákiába.
A kereszténységben az Eucharisztia a Krisztus áldozatáért való hálaadás ünnepe – idézzük Máté-Tóth András teológust. A kongresszus demonstráció. A katolikusok számára az Istenbe, a feltámadásba, az élő Krisztusnak a szentmisében való jelenlétébe vetett hitet hivatott demonstrálni, a társadalom felé pedig azt, hogy a hit képes tömegeket megmozgatni.
Fábry Kornél katolikus pap, a kongresszus főtitkára abban bízik, hogy a világtalálkozó képes reményt adni azoknak is, akiknek nincs istenhitük. Jézus Krisztus azt ígérte, hogy aki „eszi az én testemet és issza az én véremet” az eucharisztikus színek alatt, annak örök élete van: ha az örömhír mindenkihez eljut, akkor már megérte megszervezni a kongresszust.
Az örök élet ígérete kétségkívül kecsegtetően hangzik, de a magunk részéről – úgy látszik, túl földhözragadtak vagyunk – beérjük kevesebbel is. Megelégszünk annyival, ha azok, akik a gyűlölet terjesztését tekintik hivatásuknak, magukba szállnak kicsit, spirituális változáson mennek keresztül, a katolikus találkozó hatására pedig, ha a világban nem is, legalább Magyarországon szétsugárzik a szeretet.
1938-ban, amikor szintén Budapest adott otthont a rendezvénynek, ez a törekvés mérsékelt sikerrel járt. Talán majd most.