A járvány okozta több mint egy éves kényszerszünet után ma másodszor ült össze az előző városvezetés(ek) korrupciógyanús ügyeit vizsgáló fővárosi bizottság. Az első alkalommal a fővárosi parkolási helyzet, illetve a parkolócégek működése volt a téma, ezúttal az előző választások előtt elszaporodó patkányok ügye került terítékre.
Mint emlékezhetünk 2018-ban a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat tendert hirdetett Budapest „patkánymentes állapotának fenntartására”. A négy éves szolgáltatás díját előzetesen nettó 1,3 milliárd forintra becsülték, de a megbízást elnyerő Rovért Kft. vezette négytagú RNBH konzorcium kicsit több mint egymilliárdért elvállalta. A feladatot előtte évtizedekig ellátó Bábolna Bio Kártevő Szolgáltató Kft. ugyanis havi hatmillió forinttal többet kért volna.
Az új konzorcium viszont a szerződéskötés után nem sokkal azt jelezte a fővárosnak, hogy a lakossági bejelentések száma többszörösen meghaladja a patkánymentes állapot fenntartására kötött szerződés kereteit, azaz több irtás, és több pénz kell. Állításukat hamarosan patkányokról szóló híradások sora igazolta. A fővárosi kormányhivatal célzott és intenzív patkányirtás megrendelését ajánlotta a városvezetésnek, a főváros pedig - a választásokhoz közeledve – 650 millió forintos keretet szavazott meg az intenzív rágcsálómentesítésre. Ez a négy éves szerződés teljes tartalékkerete volt, éppen akkora összeg, amivel úgy volt emelhető az eredeti szerződéi összeg, hogy még éppen nem kellett új közbeszerzési eljárást indítani.
Másrészt a főváros eredetileg tudott-e a patkányszaporulatról, ami szükségessé tette az intenzív irtást vagy ez csak a szerződés aláírása után derült ki? S végül azt is megkérdezte, hogy a főváros leellenőrizte-e a győztes cég referenciáit a közbeszerzési eljárás során?
„Ha nem lett volna jogorvoslati eljárást, akkor időben megköthették volna a szolgáltatási szerződést és a győztes céggel, amely előbb hozzáláthatott volna az irtáshoz. A köztes időben szaporodtak el a patkányok, ezért is volt fontos a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése, amely még a jogorvoslati eljárás lezárása előtt lehetővé tette a szerződéskötést – válaszolta Szeneczey Balázs volt főpolgármester-helyettes, aki szerint a fővárosi közbeszerzési bizottságnak nem volt más lehetősége, mint a szerződés megkötése a legjobb ajánlatot adó céggel. A győztes konzorcium referenciáit ő nem vizsgálta, de ez nem is volt feladata. (Ez azért érdekes, mert 2018-ban közleményt adott ki arról, hogy a győztes cég referenciái megfelelőek.)
A 650 millió forint egy keretösszeg volt, amelyet tudomása szerint nem merítettek ki teljesen. S különben is mit tehettek volna: a népegészségügyi hivatal jelezte, hogy túl sok a patkány, a városvezetés meghozta az egyetlen felelős döntést: plusz pénzt adta a plusz feladatra – tette hozzá Szenecey Balázs. Összehasonlításul: a Bábolna Bio 2018-ban havi 21,2 millióért végezte a munkát. A Rovért vezette konzorcium 17 millióért vállalta, ám az intenzív irtásra kapott plusz pénzzel együtt 2019 májusától decemberig 52 millióért végezte. A cég abban az évben megtizennégyszerezte a nyereségét. Azóta főváros új tendert hirdetett, amelyen szintén a Rovért vezette konzorcium nyert, de az új szerződésben 201 millióval kisebb összeg szerepel a korábbival megegyező intenzitású rágcsálómentesítés mellett.
Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester kérdésére, miszerint a 650 milliós extrapénz politikai döntés volt-e különös tekintettel arra, hogy előtte odaadták a feladatot egy cégnek, amelyik nem volt eléggé felkészült a feladatra? Baranyi arra is kíváncsi volt, hogy mekkora zsarolási potenciállal rendelkezett a RNBH konzorcium ebben a szorító szükséghelyzetben? Szeneczey Balázs felháborodott: ő nem erre jött ide, hogy itt politikai jellegű támadásoknak legyen kitéve.
Csakhogy a Bábolna Bio ülésen megjelent képviselői elmondták, hogy a patkányok rezisztenciája ismert volt a városvezetés előtt a tender kiírásakor, az ajánlatok egyik bírálati szempontja is az volt, hogy ezt a helyzetet miképpen kezeli majd a győztes. Így ennek tudatában tett olcsó ajánlatot az RNBH, majd nem sokkal később mégis plusz pénzt kértek. Az viszont kétségtelen, hogy a Bábolna szerződésének lejárta utáni 3 hónapban elszaporodtak a patkányok, aminek oka vélhetőleg az, hogy a győztes cégnek a rágcsálóirtásban nem volt sem kellő tapasztalata (a cég erről szóló referenciáinak valódisága erősen vitatott, azóta is per tárgya, márpedig ezek nélkül az eljárás és a szerződés is érvénytelen), sem helyismerete, így az irtás hatékonysága nagyon gyenge volt.
Az ülés végén heves vita után arról is döntöttek, hogy a következő alkalommal az elektronikus jegyrendszer ügyét vesézik ki, amelyre Vitézy Dávid egykori projektgazda, Szeneczey illetékes főpolgármester, Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ akkori és Walter Katalin jelenlegi vezérigazgatója mellett Tarlós Istvánt is meghívják. Bagdy Gábor, Tarlós egykori helyettese és Szegvári Péter hosszasan értetlenkedett, mondván mi köze is lett volna Tarlósnak ehhez, egy főpolgármesternek nem az a dolga, hogy egyedi ügyekben döntéseket hozzon.
„Így akár minden témához meghívhatnák Tarlós úr ettől egyáltalán nem zárkózna el – tette hozzá sietve Szegvári, aki szerint most kiderült, hogy az egész vizsgálóbizottság egyértelműen politikai célú. Mire Baranyi visszakérdezett: miért kellene szégyenkeznünk amiatt, hogy meg szeretnénk találni a politikai felelősöket? Végül úgy döntöttek, hogy meghallgatják Tarlós Istvánt a következő ülésen. Feltéve, hogy elmegy majd.
