ENSZ;Afganisztán;Összeomlás;

- ENSZ: Afganisztánban az összeomlás szélén az alapvető szolgáltatások

A hivatal szóvivője, Jens Laerke sajtótájékoztatóján elmondta: afgánok milliói szorulnak élelemre és egészségügyi ellátásra.

Afganisztánban az összeomlás szélére kerültek az alapvető szolgáltatások, és fogyóban vannak a segélyek - figyelmeztetett az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) kedden.

A hivatal szóvivője, Jens Laerke sajtótájékoztatóján elmondta: afgánok milliói szorulnak élelemre és egészségügyi ellátásra. Laerke arra kérte a donorországokat, hogy adományozzanak gyorsan és bőkezűen.

Szeptember 13-án adományozó konferenciát tartanak Genfben annak érdekében, hogy gyorsan növelni lehessen az afganisztáni humanitárius műveletek folytatásához szükséges forrásokat.

Az OCHA kedden 193 millió dollárral emelte azt az összeget, amelyre becslései szerint szüksége van ahhoz, hogy az év végéig fedezni tudja az afganisztáni rászorulók szükségleteit. Az ENSZ szerint mintegy 11 millió embernek van szüksége élelemre, további 3,4 milliónak pedig alapvető egészségügyi ellátásra. A világszervezet ehhez összesen 606 millió dollárt kért a nemzetközi közösségtől. Az OCHA azzal indokolta a növekedést, hogy a tálibok hatalomátvétele miatt újabb igények merültek fel.

Idén több mint félmillióval nőtt a belső menekültek száma a tálibok offenzívája miatt, amelynek eredményeképpen a radikálisok augusztus 15-én harc nélkül bevették Afganisztán fővárosát, Kabult.

Az összeg fedezné az akut alultápláltságtól szenvedő több mint egymillió gyermek és nő szükségleteit, a higiénia javításához kapcsolódó projekteket, valamint a gyermekek és a szexuális erőszak áldozatainak védelmét.

Stéphane Dujarric, António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője pénteken figyelmeztetett, hogy Afganisztánt azonnali humanitárius katasztrófa fenyegeti az elhúzódó konfliktus, a súlyos szárazság és a koronavírus-járvány miatt.

A világszervezet tavaly év végén 1,3 milliárd dollárt kért az afganisztáni helyzet kezelésére, de ennek mindössze a töredékét kapta meg.

Az ázsiai ország a tálibok hatalomátvételét megelőzően is erősen függött a külföldi segélyektől, amelyek költségvetésének 40 százalékát tették ki. 

Bár az államfő messze nem olyan népszerű, mint Jacques Chirac, vagy Francois Mitterrand volt ennyi idővel, e tekintetben jócskán megelőzi két elődjét, Nicolas Sarkozyt és Francois Hollande-ot.