Az elemzők augusztusra már az éves áremelkedési ütem átmeneti enyhülését várták, úgy gondolták, hogy a június 5,3 százaléknál már nem lesz magasabb az infláció. Júliusra 4,6 százalékra mérséklődött az áremelkedés üteme, ám az elmúlt hónapban nem folytatódott az enyhülés, meglepetésre 4,9 százalékra ugrott a mutató. Viszont a havi áremelkedési ütem 0,2 százalékra lassult, ennél kisebb csak tavaly novemberben volt, igaz akkor még 0,2 százalékkal csökkentek az árak egy hónap alatt.
12 hónap alatt az élelmiszerek ára 3,7, ezen belül az étolajé 30,6, a munkahelyi étkezésé 9,2, a margariné 9,1, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 10,5, ezen belül a dohányáruk 17,0 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 4,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a szobabútorok 10,8, az ékszerek 10,5, a konyha és egyéb bútorok 8,3, az új személygépkocsik 7,9 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 21,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 12,9 százalékkal magasabb lett. A szolgáltatások 2,8, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 12,1, az üdülési szolgáltatások 9,8 százalékkal drágultak – írta a KSH.
A vártnál magasabb inflációt az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme okozta. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 3,6 százalékra emelkedett, ami azonban megfelelt a várakozásoknak – mondta Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni az inflációt, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos jegybanki cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa. Mivel a tavalyi nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, bázishatás miatt már kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt, ami így az infláció mérséklődése irányába hat.
A következő hónapokban bázishatások miatt 5 százalék fölé kerülhet az infláció, novemberben elérheti az 5,5-5,6 százalékot is, majd a jövő év elejétől meredeken visszaeshet. Idén éves átlagban 4,6 százalékos inflációra számítunk a tavalyi 3,3 százalékot követően, míg jövőre 3,4 százalékra mérséklődhet az infláció – mondta Suppan Gergely.
Meglehetősen nagy szórást mutattak az inflációs előrejelzések az augusztust illetően, de összességében még így is meglepetésnek nevezhető, hogy az általános áremelkedés éves üteme az előző hónaphoz képest 0,3 százalékponttal magasabb lett. Az augusztusi 4,9 százalékos inflációs adat egyben azt is jelenti, hogy rendkívül rövid volt az átmeneti enyhülés az árnyomásban. Havi alapon ugyanakkor nem volt extrém mértékű az infláció, hiszen az árszint júliushoz viszonyítva csupán 0,2 százalékkal emelkedett – írta gyorsértékelésben Virovácz Péter az ING Bank elemzője.
A részletes adatokat nézve nagyjából beazonosíthatóak azok a tételek, amelyek a meglepetést okozták. Az élelmiszerek inflációja egyértelműen magasabb lett a vártnál. Emellett nem látszik enyhülni a Covid inflációs utóhatása az éttermi és munkahelyi étkezésben sem. Újabb több mint 1-1 százalékkal drágultak ezek a termékkörök havi alapon, így éves összevetésben már 8 százalék körüli a házon kívüli étkezés drágulása. Szintén komolyabb meglepetést jelent a tartós fogyasztási cikkek havi alapon mért 0,5 és éves bázison számított 4,4 százalékos drágulása.
Az augusztusi vártnál magasabb infláció nem csak a piaci konszenzust múlta felül, de jelentősen magasabb az MNB júniusban publikált előrejelzési sávjának tetejénél is (4,9 százalék vs 4,4 százalék). Ennek következtében aligha lehet kétséges, hogy a mai inflációs adat nem hoz érdemi változást a monetáris politika irányultságában. Ennek fényében szeptemberben folytatódhat a kamatemelés. Várakozásunk szerint az év hátralévő részében további 0.75 százalékpontos, de akár 1 százalékpontot is emelkedhet az alapkamat mértéke – vélekedett Virovácz Péter.
Ami az ING idei évi inflációs előrejelzését illeti, mivel a beérkező adat jelentősen felülmúlta a várakozásunkat, így az év hátralévő részében már nagy valószínűséggel nem látunk 5 százalék alatti mutatót, így az éves átlag tekintetében legalább 4,6 százalékos inflációra számíthatunk – tette hozzá az elemző.
