oltás;járvány;COVID-19;maszkviselés;negyedik hullám;

- Hiába kúsznak felfelé a hazai járványadatok, a kormány továbbra sem szigorít

Bármikor felgyorsulhat a vírus terjedése, a pandémia egyes adatai már most aggasztóak - figyelmeztetnek szakértők.

Ismét kúsznak felfelé a hazai járványadatok: a regisztrált új fertőzöttek száma kedden 130 volt, tegnap már ennek majdnem a duplája, 246 ember. Augusztus 20-a óta megháromszorozódott a kórházban kezelt fertőzöttek és több mint kétszeresére nőtt a lélegeztetőgépen lévők száma. Járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ez már a pandémia negyedik hulláma, miközben Magyarországon gyakorlatilag nincsenek védekezési előírások – például a maszkviselés sem kötelező már –, a kormány mindent egy lapra feltéve oltásra biztatja a lakosságot, de ennek meggyőző ereje jó ideje kétséges.

Balkányi László szerint most inkább a hét napos csúszóátlagot érdemes figyelni, mert egy-egy kilengést előidézhetnek az úgynevezett szuperterjesztési események, amelyek csak 4-5 nap elteltével váltják ki hatásukat, de összességében nem tartja meglepőnek a megbetegedések számának emelkedését. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) korábbi osztályvezetője már egy hónapja is a negyedik hullámra figyelmeztetett, mert látható volt: az alacsony esetszám ellenére a fertőzési láncok megmaradtak, márpedig a járványok természetrajza szerint, ha a kontaktusszámok nőnek, akkor eleinte lassú a növekedés, aztán felgyorsul a vírus terjedése. Hiba lenne szerinte robbanásról beszélni, mert nem tudni, pontosan hányan védettek az oltásnak vagy az átélt fertőzésnek köszönhetően, hiszen nálunk nem volt az utóbbi hónapokban nyilvánossá tett szervezett, reprezentatív szűrés, így nehéz megjósolni, mit hoznak a következő hetek. Más szakértők nem voltak ilyen visszafogottak, Pusztai Erzsébet infektológus például hétfőn az ATV-ben október végére prognosztizálta a járványhelyzet drasztikus romlását.

Balkányi László úgy véli, a közeljövőben egyelőre „csak” járványgócok – mint fogalmazott: mikrojárványok – alakulhatnak ki olyan helyeken, ahol tömegesen kerülnek egymással kapcsolatba az emberek. Ebből a szempontból korábban a fővárosiak voltak a legnagyobb veszélyben, de ma a lakosság átoltottsága itt a legnagyobb, a budapestiek háromnegyede kapott védőoltást. Ugyanakkor ő is – miként az utóbbi napokban megszólaló szakértők többsége – súlyos hibának tartja, hogy nincs maszkviselési kötelezettség még a tömegrendezvényeken sem, mert a különböző tényezők együtt adják ki egy térség veszélyeztetettségét, vagyis nem lenne szabad lemondani a védekezés egyetlen formájáról sem.

Az aktív fertőzöttek, illetve a kórházba ápoltak száma ráadásul most magasabb, mint tavaly ilyenkor. Különösen magas a lélegeztetőgépen lévők száma: tegnap 26 beteget kellett így ellátni, míg 2020. szeptember 8-án 12 főt. Ezek az összevetések semmi jót nem jeleznek előre.   

Oltások: alábhagyott lendületA kormányzati politikusok ugyanakkor azt állítják, nem indokolt semmilyen korlátozás, így a maszkviselés elrendelése sem. Novák Katalin, a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetője a járvány negyedik hullámáról is feltételes módban beszélt kedden, sőt kijelentette, hogy lendületet vett az oltás. Ebből annyi igaz, hogy a harmadik vakcináért sokan állnak sorban, az első oltást azonban kedden csak 4,5 ezren, a másodikat kicsivel több mint 6 ezren, míg az emlékeztető harmadikat húszezren kapták meg. A lendület az első oltásnál éppen alábbhagyott, hiszen augusztus utolsó napján még majdnem 17 és félezer vakcinát tudtak beadni. Jelenleg az EU-s átoltottsági listán Magyarország a 17-dik helyen áll. Balkányi László hiányolja a beígért oltási kampányt, és úgy látja, az iskolások oltása is megkésett, hiszen a megfelelő védettség két-három héttel a második oltás követően alakul ki és az egész folyamathoz 1-3 hónap szükséges. Mivel az általános iskolák felső tagozatán nagyjából 360 ezer, a középiskolákban pedig több mint 450 ezer diák tanul, a 235 ezer beoltott diák nem rossz arány, de az iskolások védettségéhez ez kevés. 

Óvni kell a nemiségnek a helyes rendeltetését, amely termékeny szerelemre, házasságra teremti az embert – erről Székely János püspök beszélt az eucharisztikus találkozón.