terrorizmus;per;Salah Abdeslam;

- "Minden foglalkozást feladtam azért, hogy az Iszlám Állam harcosa legyek"

Salah Abdelam, a 2015-ben történt, összesen 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot elkövetőcsoportjának egyetlen életben maradt tagja, a tárgyalásának második napján is akadályozni próbálta a bíróság munkáját.

Salah Abdelam, a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot elkövető terrorista csoport egyetlen életben maradt tagja csütörtökön a vádlottak elleni per második napján ismét provokatív módon magához ragadta a szót a párizsi esküdtszéken, és megpróbálta tisztára mosni azokat a társait, akik a támadást követő éjszaka visszavitték őt Párizsból Brüsszelbe.

"Nekem tettek szívességet, semmit sem tudtak a merényletekről" - mondta a terrorista a vádlottak padján mellette helyet foglaló Mohammed Amri, Hamza Attou és Ali Oulkadi keresztnevét felsorolva. "Ők semmit sem csináltak" - kiabálta Salah Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke, Jean-Louis Péries kikapcsolta a fővádlott mikrofonját, majd felfüggesztette a tárgyalást.

Salah Abdelam már az első tárgyalási napon is magához ragadta szót, miközben az esküdtszék a civil felperesek névjegyzékét állította össze. A per első két napján ugyanis a civileknek, illetve az őket képviselő több száz ügyvédnek meg kell indokolnia az érintettségét az ügyben. A támadások helyszíneit jogi személyként, úgy mint Párizs és Saint-Denis városát, a Bataclan koncerttermet, és a kávéházakat az ügyészség képviseli. Ebbe a jogi vitába szólt bele hívatlanul Salah Abdeslam.

"A szíriai és az iraki áldozatok is szót fognak kapni?" - kérdezte a fővádlott, majd hozzátette: "Elvileg megillet minket az ártatlanság vélelme, mielőtt elítélnek minket, még akkor is, ha nem fogadom el az önök igazságszolgáltatását.".

"Ez a vitát zárjuk le, Abdeslam úr!" - mondta erre a bíró.

"Ne legyen önző, uram! Vannak itt mások is, akik hallani akarnak engem is" - válaszolta erre Abdeslam.

"Öt éve volt arra, hogy magyarázatot adjon a történtekre, de nem kívánt vallomást tenni a jogai szerint. Megértettem, hogy most szeretne, ez nagyon jó, de még nem jött el az ideje" - hívta fel a figyelmet az esküdtszék elnöke, mielőtt felfüggesztette a tárgyalást.

A terrorista első szavai szerdán a bíróság előtt a muzulmánok hitvallása volt, majd többször is provokálta Jean-Louis Périest, az esküdtszék elnökét.

"Először is tanúsítom, hogy nincs más isten csak Allah, és tanúsítom, hogy Mohamed az ő küldötte" - mondta, amikor a bíró azt kérte, hogy mutatkozzon be. Arra a kérdésre, hogy mi a foglalkozása, azt válaszolta: "minden foglalkozást feladtam azért, hogy az Iszlám Állam harcosa legyek".

Miután a tárgyalást egy rövid időre fel kellett függeszteni az egyik vádlott rosszulléte miatt, Salah Abdeslam a gyanúsítottak fogvatartásának körülményeire kezdett panaszkodni a bírónak, azt állítva, hogy "kutyákként bánnak vele". "Hat éve kutyaként bánnak velem, de soha panaszkodtam eddig, mert tudom, hogy feltámadunk, és nektek meg kell fizetnetek" - mondta.

A hat évvel ezelőtti terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú csoport lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik csoport behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

A terroristák közül egyedül Salah Abdelam nem járt Szíriában, nem is kapott harci kiképzést. A nyomozás arra világított rá, hogy ő volt a logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és szállította a terroristákat. Az viszont még nem egyértelmű, hogyan és miért maradt életben. Kihallgatása a kilenc hónapos perben a többi vádlotthoz hasonlóan csak 2022 elején várható. 

A 30 millió euró értékű beruházás Szerbia, Kína és az Egyesült Arab Emírségek együttműködésével valósul meg, és a várakozások szerint havi hárommillió adag vakcina előállítására lesz alkalmas.