Németország;tévévita;Olaf Scholz;Armin Laschet;Annalena Baerbock;

2021-09-13 20:15:00

Összecsaptak ugyan a német kancellár-jelöltek, de nem volt trendforduló

Ismét Olaf Scholzot, a szociáldemokraták politikusát látták a legjobbnak az újabb német kancellárjelölti vitában. A kereszténydemokrata Laschet agresszív volt, de sokszor nem elég meggyőző.

Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke előzetesen úgy fogalmazott, a hétvége hozza meg a trendfordulót, Armin Laschet, a CDU elnöke bizonyítani fogja, hogy ő a legalkalmasabb kancellárjelölt. A CSU kongresszusán egy emberként támogatták, szinte rocksztárként ünnepelték a közös jelöltet, ám a vasárnap esti televíziós vita már nem úgy alakult, ahogy a keresztény uniópártok remélték. A két nagy közszolgálati csatorna, a Das Erste és a ZDF által sugárzott programban Laschet kitartóan támadta legnagyobb ellenfelét, a szociáldemokrata Olaf Scholz szövetségi pénzügyminisztert, de utóbbi jól állta a sarat. A környezetvédők kancellárjelöltjének, Annalena Baerbocknak sokszor kívülállóként kellett figyelnie kettejük ütésváltásait.

A rendkívül agresszív stílussal Laschet nem lopta be magát a közönség szívébe. A Das Erste felmérése szerint a nézők 41 százaléka Scholzot, 27 százaléka Laschetet, 25 százaléka pedig Baerbockot látta a legjobbnak. Sokatmondó, hogy a CDU szavazóinak 18 százaléka is a szociáldemokrata politikust ítélte győztesnek. Ennél szorosabb eredményt hozott a ZDF megrendeléséből készített közvélemény-kutatás: bár eszerint is Scholz volt a meggyőzőbb 32 százalékkal, Baerbock lett a második 26-tal, Laschet pedig a harmadik, mindössze 20-szal. Az egyetlen jó hír a keresztény pártok kancellárjelöltje számára, hogy most valamivel többen látják alkalmasnak a kancellári tisztségre, mint korábban. A Das Erste felmérése szerint 24 százalék, a ZDF-nél pedig 28 százalék nyilatkozott így, ami öt, illetve kilenc százalékkal több, mint az előző felmérés során. De így is messze elmarad Scholztól, akinél 43, illetve 46 százalék az arány. Ő a ZDF felmérésében kilenc százalékot vesztett. Annalena Baerbockot 19, illetve 20 százalék látná szívesen a kancellári székben.

A felmérések alapján tehát nem várható gyökeres fordulat a pártok megítélését illetően, így erősen kérdéses, hogy a jövő hét vasárnapján esedékes választásig sikerül Laschetnek megváltoztatnia a közhangulatot. Ami a vitát illeti, Laschet valóban minden alkalmat megragadott, hogy nekimenjen Scholznak. Így hektikus, az elsőnél hevesebb vita zajlott, ami a két moderátornak Maybrit Illnernek (ZDF) és Oliver Köhrnek (Das Erste) is köszönhető volt, hiszen sokszor szakították félbe a jelölteket, más kérdés, hogy egymást is, ami meglehetősen különösen hatott.

Laschet számára kapóra jött, hogy csütörtökön az osnabrücki ügyészség kezdeményezésére házkutatást tartottak a szövetségi pénzügyminisztériumban és az igazságügyi minisztériumban. Költői a kérdés: véletlen lenne, hogy épp a kampányfinisen céloznak meg két, a szociáldemokraták által irányított tárcát? Mindenesetre hivatali akadályoztatás gyanújával nyomoznak a Scholz felügyelete alá tartozó FIU (Finance Intelligence Unit) nevű vámügyi különleges egység ellen.

A vitában Laschet agresszivitása jól működött ennél a témánál. A Wirecard nevű pénzügyi szolgáltató csődjéért is a pénzügyminisztert tette felelőssé, mint mondta, a neki alárendelt felügyeleti hatóság nem működött megfelelően. „Ha az én pénzügyminiszterem úgy dolgozna, mint te, akkor komoly problémánk lenne!” – jelentette ki Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke.

Scholz azonban jól hárította a támadásokat, Laschetet pedig csúsztatással vádolta. Mint mondta, az osnabrücki ügyészség nem a minisztériuma, hanem Kölnben a FIU ellen nyomozott. Baerbock nem csatlakozott Laschet éles támadásaihoz, hanem a témát az adócsalásra terelte, amelyet szigorúbban kell üldözni.

Baerbock azzal vádolta vitapartnereit, hogy csúf játékot folytatnak a koronavírus elleni fellépésben. Feltette a kérdést, hogy miért kell a tanulókat hetente többször tesztnek alávetni, a dolgozókat viszont miért nem. Bár az éghajlatvédelem a Zöldek programjában szerepel a leghangsúlyosabban, a vita e témában is Scholz és Laschet között zajlott a leghevesebben. Scholz egyébként úgy vélte, „egy újabb CDU/CSU vezetésű kormány Németország jólétébe és munkahelyekbe kerülne”, mert az ipart nem alakítanák át a környezettudatosságnak megfelelően. Baerbock megjegyezte, hogy a Laschet és Scholz folyton a múlttal foglalkozik. Mint fogalmazott, a két párt csak egymásra hárítja a felelősséget. Egyúttal úgy vélte, hogy Németországnak már 2030-ra át kellene állnia a megújuló energiaforrásokra.

Laschet sokadszor is megismételte, hogy az SPD győzelme esetén a baloldali radikális Balpárt is kormányra kerül, ő viszont nem adott választ arra a kérdésre, hogy a CDU/CSU belépne-e egy az SPD által irányított kormányba, bár erre múlt héten már nemet mondott. Ugyanakkor nem határolódott el az uniópártok szélsőjobboldali nézeteket hangoztató képviselőjelöltjétől, Hans-Georg Maassentől.

Mindenesetre a következő napok közvélemény-kutatásai megmutatják, hogy a vita következtében változott-e a közhangulat. Némi jó hír a CDU számára, hogy a párt, ha kicsivel is, de megelőzte az SPD-t a vasárnapi alsó-szászországi önkormányzati választáson. Az azonban elég valószínűtlen, hogy ennek az eredménynek bármi hatása lenne országos szinten.