A vitának egyértelmű győztese, és egyértelmű vesztese is van. A győztese az ellenzéki együttműködés. A vesztese Orbán. És ez így van jól – állapította meg közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, aki vasárnap este a többi ellenzéki indulóval együtt részt vett az ATV élő adásban közvetített fórumán.
„A legtöbb és a legnagyobb kihívások tekintetében ugyancsak hasonlóan gondolkodunk” – kommentálta az eseményt Dobrev Klára EP-képviselő, a Demokratikus Koalíció jelöltje. Hozzátette: ez megnyugtató választ adott arra, hogy kormányra kerülve ez az öt párt „nagyszerű, a nemzetre és egymásra is odafigyelő koalícióval” fogja megörvendeztetni Magyarországot.
A jobbikos Jakab Péter pártelnök hangsúlyozta, hogy 15 éve nem volt Magyarországon miniszterelnök-jelölti vita: „mi, ellenzékiek megtörtük a csendet”. Fekete-Győr András momentumos pártelnök a Telex.hu szavazásának eredményét osztotta meg, amely szerint a portál olvasói őt találták a leginkább meggyőzőnek. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester (Mindenki Magyarországa Mozgalom) hétfő délutánig megelégedett annyival, hogy – egy róla szóló ismertető mellett – kitegye a Facebook-oldalára a vitáról készült felvételt.
Nagy volt a tét. Hiszen bármennyire is fontos az, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek az országot járva személyesen találkozzanak az emberekkel, a televíziós közvetítés más műfaj, ennek révén egyszerre sok választóhoz tudtak eljutni – nyilatkozta lapunknak Virág Andrea politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az ellenzéki jelöltek lehetőséget kaptak arra, hogy a széles nyilvánosság előtt bemutathassák programjukat, elmondhassák, mit gondolnak az ország sorsáról. (Az MTI ingyenesen hozzáférhető hírei között nem találtuk nyomát annak, hogy a közpénzből fenntartott távirati iroda tudósított volna az eseményről – a szerk.)
Valóban lényeges körülmény, hogy 2006 óta, 15 éve nem láthattunk miniszterelnök-jelölti vitát Magyarországon – folytatta Virág Andrea. Vannak választókorú fiatalok, akik már nem is emlékezhetnek erre, és azt sem tudják, milyen az, amikor egy ilyen típusú politikai rendezvényt szerveznek. A vitával nem kizárólag az ellenzéki pártok, hanem a választók is nyertek.
2006-ban két ellentétes oldalhoz tartozó politikus, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor vitatkozott, jelen esetben viszont csupa olyan jelölt, aki a fideszes kormány leváltására készül. Kérdésünkre, hogy egyáltalán beszélhetünk-e valódi vitáról, Virág Andrea elmondta: tény, hogy komoly súrlódások, nézetkülönbségek nem voltak. Talán csak a zuglói helyzet (Hadházy Ákos kontra Tóth Csaba) miatt alakult ki kisebb konfliktus, de ez se nevezhető éles szembenállásnak.
Az ellenzéki választók alapvetően azt várják el az ellenzéki pártoktól, hogy végre működjenek együtt, és a korábban tapasztalt széthúzás, egymással való versengés helyett közös erővel győzzék le a Fideszt. A vitában résztvevő politikusok joggal tarthattak attól, ha túl agresszíven esnek egymásnak, akkor az nem lesz szimpatikus a választóknak – közölte Virág Andrea.
Az ellenzéki jelöltek vitájának a bizonytalan szavazók meggyőzése szempontjából is nagy a jelentősége. Az ellenzék egy része régóta nincs, másik része még soha nem is volt kormányon. Sokan nem tudják elképzelni, mi történne, ha az ellenzék hatalomra kerülne. 2019 őszén ugyan számos helyen alakultak ellenzéki vezetésű önkormányzatok, és bizonyíthatták, hogy képesek jól irányítani az adott kerületet vagy települést, ezt a kompetenciát azonban még országos szintre is át kell ültetni.
Régóta tudni lehet, hogy az „Orbán, takarodj!” jelszónál még az elkötelezett ellenzéki szavazók is többet szeretnének. Virág Andrea szerint a miniszterelnök-jelöltek a mostani vitában megmutathatták, hogy az ellenzéknek vannak elképzelései és részletesen kidolgozott szakmai programjai, a Fidesz által gyakran használt „alkalmatlan” minősítéssel szemben alkalmas az ország vezetésére. Különösen fontos, hogy a bizonytalan választók is lássák, Magyarország a Fidesz bukása esetén is tovább működne.
A Závecz Research felmérése szerint a vitán – kevéssel megelőzve Karácsony Gergelyt – Dobrev Klára volt a legfelkészültebb és a leginkább rokonszenves. A Republikon Intézetnek nincs ilyen kutatása, ennek hiányában Virág Andrea nem vállalkozott arra, hogy győztest hirdessen. Minden jelölt jól szerepelt, hozta a formáját – jelentette ki.
Karácsony Gergely azzal érvelt, hogy ő a leginkább integratív személyiség, a „közös nevező”. Dobrev Klára a tapasztalatára és a szakértelmére helyezte a hangsúlyt. Jakab Péter harciasnak, határozottnak mutatkozott. Fekete-Győr András arról beszélt, hogy az új generációt megjelenítő pártja garancia a politika megújítására. Márki-Zay Péter a Hódmezővásárhelyen elért eredményeire alapozott. Jól látszott – mondta Virág Andrea –, hogy az ellenzéki jelöltek a saját karakterük erősítésére törekednek, nem pedig arra, hogy a másikét rombolják.
Jelöltek és ígéreteik
Jakab Péter (Jobbik):
Csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
Elszámoltatás.
Családi pótlék megduplázása. Az első és a második gyermek után is nagyobb támogatás.
Visszaigényelhető személyi jövedelemadó. Alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése.
Férfiak is mehessenek 40 év munka után nyugdíjba.
Tankötelezettségi kor 18 évre emelése.
Bérrendezés az oktatásban és az egészségügyben.
Pedofilok kémiai kasztrálása.
A homofób törvény korrigálása.
Képviselői mentelmi jog eltörlése.
Fekete-Győr András (Momentum):
A Fidesz-KDNP-s politikusok elszámoltatása.
A homofób törvény visszavonása.
A Parlament megnyitása a sajtó előtt.
Négynapos munkahét.
Rugalmas, egyéni nyugdíjrendszer.
Euró bevezetése.
Az egészségügyi várólisták csökkentése.
Új rendszerváltás az oktatásban a finn modell alapján.
Ingyenes első diploma. Egyetemi oktatók béremelése.
Fudan helyett Diákváros.
Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció):
Elszámoltatás, kormánypárti mamelukok leváltása.
Lopott vagyonok elkobzása.
Kétharmados törvények felszámolása akár egyszerű többséggel is.
Korrupció felszámolása.
Tisztességes megélhetést a családoknak, megfelelő egészségüggyel, oktatással, nyugdíjjal.
Egyforma oktatási nívót minden iskolában.
Béremelés a tanároknak, a pedagógusi pálya vonzóvá tétele.
Oligarchák támogatásának leállítása, kkv-k támogatása.
9000 új ápoló, 3000 új orvos, 500 új háziorvos biztosítása itthonról és külföldről.
Tíz éves egészségügyi és oktatási program.
Márki-Zay Péter ( Mindenki Magyarországa Mozgalom):
Választások után szakértői kormány.
Elszámoltatás. A tisztességtelenül szerzett vagyonok elvétele bírósági úton.
Korrupció felszámolása.
Gazdasági környezet felszabadítása.
Politikai kapcsolatok helyett a tehetség legyen meghatározó a gazdaságban.
Vagyonadó a tisztességtelenül meggazdagodottakra.
Önkormányzati szektor helyreállítása.
Kompetencia alapú oktatás, közmunkásból is lehessen orvos.
Polt Péter legfőbb ügyész leváltása.
Média, bíróságok, ügyészség felszabadítása, csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP):
Le kell hívni a 6 ezer milliárdos uniós segélycsomagot.
A tisztességtelenül meggazdagodók megadóztatása.
200 ezer forintos, adómentes minimálbér.
Szociális minimum, senki se élhessen 100 ezer forint alatt.
50 százalékos béremelés az egészségügyi szakdolgozóknak.
Gazdagabbak fizessenek több adót.
Oktatásban autonómia, béremelés és kompetencia alapú nemzeti tanterv.
Az állami és egyházi intézmények közötti támogatáskülönbségek felszámolása.
Alapítványi kézbe adott felsőoktatási intézmények visszaállamosítása.
Új Alkotmány népszavazással megerősítve.
