Magyarország;fegyverek;gyártás;

Magyar kézbe magyar pisztolyt

Nagy fába vágta a fejszéjét a honvédség: hazai szabadalmakon nyugvó fegyvereket akar, ám ehhez nagyon sok pénzből egy teljes ágazatot kell felépíteni.

Hat új lőfegyver működőképes prototípusát ismerhette meg a közönség a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnapon. A vitrinben egy pisztolyt, egy géppisztolyt, egy gépkarabélyt, egy távcsöves puskát, egy géppuskát és egy gránátvetőt állítottak ki, amiket egy csongrádi kisvállalkozás, a Gestamen Arms mérnökei fejlesztettek ki.

Két nappal később a csongrádi Diana Fegyvertechnikai Technikumban tartott országos szakképzési tanévnyitón Ruszin Szendi Romulusz honvédségi főparancsnok, illetve Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is megjelent. A helyszínre nem véletlenül esett a választásuk: a Gestamen vezérigazgatója és az iskola vezetője ugyanaz a személy: Bozó Gábor. A tanévnyitón pedig az altábornagy és a miniszter ugyanazt hangsúlyozta: a külföldi több százmilliárdos fegyvervásárláson felül hazai gyártásra is szükség van.

Szakmai berkekben ebből máris arra következtetnek, hogy a már üzemelő, Csongrádtól hetven kilométerre lévő – igaz, jobbára összeszerelő üzemként működő – kiskunhalasi HM Arzenál fegyvergyárral és a védelemipari tudásközpontnak szánt kecskeméti Neumann János Egyetemmel együtt idővel egy fegyvergyártó klasztert építene ki a kormányzat a térségben.

Ráadásul Ruszin Szendi Romulusz olyan kijelentést tett a repülőnapon – „magyar katona kezébe magyar fegyvert” –, ami alapján a lapunk által megkeresett szakértők egy része arra gondolt: rövidesen elkezdődik a honvédség felszerelése ezekkel a kézifegyverekkel.

Ám mások nem ennyire bizakodóak. Több, a honvédségi beszerzésekre rálátó forrás is arról beszélt: a prototípus bemutatása után több év, mire – a tesztek eredménye alapján – elindulhat egy ilyen fegyverrendszer gyártása. Bozó Gábor a Portfolio.hu-nak nemrég elárulta, jelenleg is folynak a tartóssági tesztek: azt vizsgálják, hogy a több tízezer lövéssel járó igénybevételt hogyan bírják a fegyverek. A helyzetet bonyolítja, hogy amennyiben a kormányzat ragaszkodik a száz százalékosan magyar fegyver ideájához, úgy nem elég az innováció, a hazai szabadalmak, ahhoz alkatrészgyártó – például fegyvercsőkészítő – vállalkozásokra lesz szükség. Ráadásul szakemberből sincs elég: ennek a tudásnak az újratermelődését reméli a kormányzat többek között a csongrádi iskolától.

Ám mindez hosszú éveket és igen komoly, tízmilliárdos nagyságrendű beruházást igénylő projekt, aminek a hadügyi vezetés még csak az elején jár. A kormányzat két éve kért fel magyar mérnökcsoportokat, hogy fejlesszenek magyar kézi lőfegyvereket. A HM szerint összesen három ajánlat érkezett – ebből a gestamenes csapaté bizonyult legjobbnak. A 2020 júniusában alapított cég tulajdonosa a szintén tavaly nyáron gründolt Pannonia Arsenal Zrt. Ám ennek főtevékenysége vagyonkezelés, ráadásul a cégbíróságra leadott nyilvános dokumentumokból nem derül ki, ki vagy kik a tulajdonosai. S úgy fest, nem is akarják felfedni kilétüket: sem a szaktárca, sem a Gestamen nem reagált az erre vonatkozó kérdésünkre.

Ráadásul ezt „a magyar katona, kapjon magyar fegyvert” felbuzdulást árnyalja, hogy időközben elkezdődött a honvédség és a belügyi szervek lőfegyvereinek cseréje a cseh licencű, Kiskunhalason összerakott fegyverekre: ezekből 120 ezer eszközt ígértek, szakmai becslések szerint eddig pár tízezer hagyta el a gyárat. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos egyébként a Portfóliónak azt mondta, arról nincs szó, hogy a frissen legyártott cseh licencű fegyvereket lecserélnék, a magyar fejlesztésű eszközök amolyan pótfegyverek lehetnek, amelyeket tartalékosok kaphatnának meg. Igaz, a kormánybiztos azt is hozzátette, hogy a Česká Zbrojovkától megvásárolt licenc nem tartalmazza az új fejlesztések lehívását a csehektől, ráadásul ezen eszközök gyártása „relatíve költséges”, azaz hosszú távon szükség lesz az új magyar fegyvercsaládra.

Ezt megerősítette egyik bennfentes forrásunk is, aki úgy vélte, nem zárható ki, hogy Magyarország előbb-utóbb kénytelen lehet önellátásra berendezkedni, de ehhez el kell jutni oda, hogy – nagyrészt jelentős mennyiségű közpénzből – a teljes ágazat és szakemberképzés kiépüljön. Ugyanis a piaci eladásokból jelentős bevételere csak azután lehet számítani, ha egy fegyver már bevált, bizonyított.