Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket az újságírók biztonságának szavatolására, az információkhoz való hozzáférésük garantálására, az ellenük irányuló online támadások kiszűrésére. Vera Jourová alelnök a javaslatokat bemutató sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Brüsszel a fővárosokkal folytatott párbeszéd útján reméli kieszközölni az ajánlások végrehajtását. Elismerte, hogy ott fogják komolyan venni az előírásokat, ahol amúgy is kevesebb támadás éri a sajtószabadságot. Az uniós testület tehetetlennek mutatkozik azokkal az országokkal szemben, amelyekben épp a hatalmon lévő politikai erők fenyegetik, zaklatják és bélyegzik meg közvetve vagy közvetlenül a sajtó munkatársait.
1992 óta 23 újságírót öltek meg az Európai Unióban, a legtöbbet az elmúlt hat évben. 2020-ban 908 újságírót és médiamunkást támadtak meg 23 tagállamban, és a női újságírók 73 százaléka tapasztalt online erőszakot. Magyarországon például Halász Júliát, a 444.hu újságíróját érte inzultus tavaly egy fideszes kampányrendezvényen. Idén tavasszal az M1 olyan lejárató kampányt folytatott a kormánypártot “kérdéseivel zaklató” Franziska Tschinderle osztrák riporter ellen, ami miatt a bécsi külügyminisztérium is tiltakozott. A koronavírus-járvány tetőzése idején a hatóságok börtönbüntetéssel fenyegették a kórházi állapotokról tudósítani próbáló médiamunkásokat.
Az újságírókat fenyegető veszélyek hatékonyabb azonosítása és kezelése érdekében az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy mozdítsák elő a bűnüldöző szervek és a sajtó közötti jobb együttműködést, és biztosítsanak rendszeres képzést a bűnüldöző hatóságok számára, hogy a médiamunkások biztonságosan és korlátozások nélkül dolgozhassanak a tüntetéseken, ahol a legtöbb támadás éri őket. A hatóságoknak támogatniuk kell az együttműködést az online platformok és az újságírók elleni fenyegetések kezelésére szakosodott szervezetek között. A nemzeti kiberbiztonsági szerveknek kérésre segítséget kell nyújtaniuk azoknak a riportereknek, akik szeretnék megállapítani, hogy eszközeik vagy online fiókjaik veszélyeztetve lettek-e. Az is alapvető fontosságú, hogy a média diszkriminációmentesen hozzáférhessen az információkhoz, beleértve a sajtótájékoztatókat és a hatóságok birtokában lévő dokumentumokat is, áll az ajánlásokban.
A tagállamoknak másfél év múlva kell jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak a javaslatok teljesítéséről, de mivel jogilag egyiket sem kötelező végrehajtaniuk, a mulasztóknak nem kell szankcióktól tartaniuk.
