Van ahol az ellenzék csak magát verheti meg, ám a községekben a Fidesz továbbra is arathat

Régiónként bemutatjuk az előválasztáson induló ellenzéki jelölteket. Sorozatunk harmadik része a dél-dunántúli versengésről szól.

A baranyai 1-es körzet választóinak túlnyomó többségét a pécsiek adják, ez az a körzet, ahol Mellár Tamás, közgazdász, egyetemi tanár a baloldal közös jelöltjeként legyőzte kormánypárti ellenfelét 2018-ban. A 68 éves Mellár 2022-ben újra indulni akar, mögötte áll a Párbeszéd, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Az előválasztáson a szintén közgazdász momentumos Nemes Balázst kell legyőznie, akit a DK, a Liberálisok és az Új Világ Néppárt támogat. Az ellenzéknek komoly esélye van ebben a körzetben, hisz Pécsen a 2019-es önkormányzati választáson az ellenzéki összefogás jelöltjei a 18 választókerületből 16-ot „elhoztak”. Ám pozíciójukat gyengíthetik a táboron belüli konfliktusok. Mellár és Pécs független polgármestere, Péterffy Attila egy platformon voltak a 2019-es választásig, azóta viszont a parlamenti képviselő a polgármester számos döntését kritizálta. Ennek az lett a következménye, hogy amikor a városházi átvilágításokat irányító ügyvéd, Bodnár Imre is bejelentkezett jelöltként, akkor Péterffy a jogászt támogatta. Emiatt Mellár vissza akart lépni. Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt közvetített az egymásra neheztelő felek között, végül Bodnár lépett vissza. Azóta béke van, s a közügyekkel foglalkozó pécsiek úgy vélik, hogy az ellenzék csak magát verheti meg a baranyai 1-esben.

A baranyai 2-esben is a pécsi választók vannak többségben, emellett itt voksolnak a komlóiak és a kozármislenyiek. Utóbbi városokban is kisebbségben maradtak a 2019-es helyhatósági választáson a kormánypárti erők. Ezt a körzetet a Hoppál Péter három éve simán hozta, ám a fideszes politikus a voksok 40 százalékát tudta „csak” begyűjteni. Itt Keresztes László Lóránt és Szakács László közül kerül ki Hoppál kihívója. Mindketten 46 évesek és tevékeny politikusi múlttal bírnak, Keresztes az LMP, Szakács az MSZP listájáról jutott be legutóbb a parlamentbe. Ám Szakácstól júniusban az MSZP megvonta a jelölti támogatást, mivel olyan információ jutott el a pártvezetéshez, hogy ha Szakács bejut, akkor átül a DK-hoz. Szakács ezt cáfolta, és azt gondolta, hogy az MSZP azért engedte el, mert rossz a viszonya a párt jelenlegi társelnökével, Tóth Bertalannal. Bárhogy is volt, a DK végül Szakácsot nevezte meg jelöltjeként, míg az MSZP kizárta őt a pártból.

A másik két baranyai körzetben nehéz az ellenzék dolga. A mohácsiban a kormánypártok csaknem 58 százalékot szereztek 2018-ban. A momentumos Frey Benjámin és a jobbikos Schwartz-Kiefer Patrik közül áll majd valaki a rajtvonalhoz, remélve, hogy a körzet németgyökerű lakosságát megszólítsák. A 4. baranyai körzetben az ellenzék erősebbnek látszik Szigetváron, Sásdon és Sellyén, ugyanakkor Siklóson, Harkányban, valamint az aprófalvakban mindig tarolt a Fidesz az elmúlt tíz évben. Az előválasztáson Koltai Péter, Szentlőrinc független polgármestere (MSZP, Párbeszéd), Szarkándi Lajosné (DK, Liberálisok) és Drávaszerdahely első embere, Alpár György (Jobbik, MMM) az ellenzék jelöltje.

A Kaposvárt és környékét lefedő Somogy megyei 1-es körzetben három ellenzéki indul az előválasztáson: a 22 éves önkormányzati képviselő, a momentumos Bereczki Dávid végzős szociológus, Varga István újságíró, médiavállalkozó (DK, MSZP, Párbeszéd) és Horváth Ákos Ervin kivitelező vállalkozó (Jobbik, LMP, MMM). Horváth Ákos – aki már indult a polgármesterségért Kaposváron – fura helyzetben van, hisz a Jobbik országos szervezete támogatja, a helyi viszont nem. A kormánypártok várhatóan a jelenlegi képviselőt, Gelencsér Attilát indítják, és ő verhetőnek tűnik: három éve 44 százalékkal nyert. Gelencsér népszerűségén azóta ronthatott, hogy a sajtó többször írt a képviselő támadható vagyongyarapodásáról.

A barcsi körzetben az elmúlt hat választáson mindig nyert Szászfalvi László, református lelkész, 2018-ban övé volt a voksok csaknem 53 százaléka. Szászfalvi kihívója a három éve már induló, és akkor 37 százalékot elérő jobbikos parlamenti képviselő, Ander Balázs vagy a DK színeiben ugyanakkor 6 százalékig jutó középiskolai tanár, Remes Gábor duójából kerül ki. Az előjelek alapján csak akkor lehet sansz, ha a legutóbbi 64 százalékos részvételt jelentősen fel tudják tornászni.

A marcali körzetben nem lesz valódi előválasztás, mert a 41 esztendős olimpiai bajnok, jobbikos országgyűlési képviselőt, Steinmetz Ádámot támogatja a teljes ellenzék. A körzetben 2002 óta mindig a Fidesz-KDNP színekben induló Móring József Attila nyert, legutóbb 52 százalékkal. 2018-ban Steinmetz is indult a Jobbik jelöltjeként és 37 százalékig jutott. Steinmetz Marcaliban valószínűleg nyer, ám a falvakban a Fidesz nagyon erős, mert - ahogy az ellenzéki politikus állítja - , oda főként a kormánymédia hírei jutnak el, és az M1, a Kossuth Rádió és a Somogyi Hírlap információtengerének Bermuda háromszögében eltűnik a valóság.

A siófoki körzetnek két közgazdász végzettségű jelöltje van, az államtitkár múltú Kovács Miklós, és Potocskáné Kőrösi Anita, aki korábban Siófok alpolgármestere volt, jelenleg pedig jobbikos parlamenti képviselő. Legutóbb itt a kormánypárti Witzmann Mihály 51 százalékkal nyert, így csak akkor lesz esélye az ellenzék jelöltjének, ha a falvak lakóinak egy részét sikerül meggyőzni.

Tolna 1-es körzetében vélhetően a legutóbbi választáson 52 százalékkal nyerő Horváth Istvánt indítja a Fidesz-KDNP. Szekszárdon és Bátaszéken már az ellenzék nyert a 2019-es önkormányzati voksoláson, Tolnában pedig az ellenzék megszorongatta a Fideszt. A körzet 14 falujában viszont a kormánypártok állnak nyerésre. Az ellenzék két jelöltje: Bátaszék polgármestere, Bozsolik Róbert (Jobbik, DK, MMM), valamint Harangozó Tamás országgyűlési képviselő (MSZP, Párbeszéd, LMP, Momentum). Bozsolik mellett szól, hogy sikeres, új arc, Harangozó mellett, hogy rutinos harcos. Azt, hogy a megyei kormányhivatal elnöke az augusztus 20-ai ünnepségen nem fogadta el Harangozó kézfogását, az ellenzék biztató jelnek veszi, mondván, „ideges a hatalom”.

A bonyhádi központú Tolna 2-esben Szabó Loránd (DK, MMM) a Dombóvárt 19 éven át vezető pedagógus, és Száraz Zoltán politológus végzettségű vállalkozó (Momentum, Jobbik, MSZP, Párbeszéd) az ellenzék két jelöltje. Itt a fideszes Potápi Árpád 1998 óta mindig biztosan nyert. Továbbra is erős, ám – mint a polgármesterek közül többen elmondták - keveset és kapkodón járja a körzetét. A politikus mentsége, hogy 2014 óta nemzetpolitikai államtitkárként sokat utazik a szomszédos országok magyarjaihoz. A paksi központú Tolna 3-as a legmasszívabb kormánypárti bázisnak ígérkezik, hisz a városban és környékén szinte mindenki támogatja az erőmű bővítését. Tudja ezt a két ellenzéki jelölt, Bencze János 48 éves vállalkozó (Jobbik, LMP, MSZP, Párbeszéd, Momentum, MMM) és Tóth Attila Szilveszter (DK) 47 esztendős, terrorelhárító múltú edző is. Az ellenzéki jelöltek nem erőmű-szkeptikusak, azt viszont el akarják érni, hogy Paks II. szerződései áttekinthetők, nyilvánosak legyenek.