Merre tart az Unió? címmel szervezett online beszélgetést az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, írja a telex.hu. A témában Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke évértékelő beszédét elemezve beszélgetett egymással Navracsics Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) vezetője, volt uniós biztos, valamint Andor László, a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkára, szintén korábbi uniós biztos.
Szeptember 15-én elmondott beszédében Von der Leyen hangsúlyozta a fiatalok szerepét, a klímaváltozás kérdését, de szó volt emellett a helyreállítási alapról, egy új európai mikrochip-programról, a kiberhadviselésről, szomszédságpolitikáról – valamint a jogállamiság és a médiaszabadság kérdéséről is. Bár Magyarországot nem emelte ki példaként, az EB-elnök szerint több országban is aggasztó az európai értékek helyzete, ezeket pedig „minden eszközzel meg kell védeni”.
Hogy ment a víruskezelés, oltási kampány, és megerősödött-e az EU?
Von der Leyen elsőként arról beszélt, hogy a koronavírus-válság, és a legküzdött kihívások megerősítették az Európai Uniót. Navracsics Tibor szerint viszont ez még nem biztos, ennek pedig két oka van. Az egyik a közös hitelfelvétel és a közös államadósság kérdése. Szerinte ha ez egyszeri, kivételes lépés marad, akkor nem erősítették az EU-t, ha viszont további, ehhez hasonló döntések jönnek, az előrelépésnek fogható fel. A volt uniós biztos megemlítette, hogy a gazdaság újraépítésének kérdésében még mindig nincs megállapodás Magyarországgal. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a járvány megmutatta, miben jó az Unió: hatékonyan, nagy volumenű gazdasági segélyt tudott adni, ami nagyon tanulságos lecke volt, ugyanakkor a reakcióideje nem volt elég gyors.
A járvánnyal kapcsolatban lényeges részlet volt a vakcinaelosztás. A moderátor arról kérdezte a volt uniós biztosokat, hogy szerintük jól mérték-e fel a problémát, jó lépés volt-e a vakcinamegosztás. Andor László egyértelműen helyeselte a oltóanyagok megosztását, a végeredményt nézve szerinte sikeres volt stratégia. Ugyanakkor 2020 vége felé voltak csetlések-botlások, mert eddig az Uniót senki nem tekintette egészségügyi szempontból kompetens szervezetnek. Akkor az egyetlen lépés a versenybeszerzési ár szabályozása volt, miközben jobb lett volna, hogy minél gyorsabban minél több oltóanyag érkezik – ezt a ballépést viszont később korrigálták.
„A kezdeti időszakban indokoltak voltak a kritikák, de az lett volna a csoda ha az Unió rögtön összehangoltan tud reagálni, hiszen a döntéshozatali folyamat annyira széttagolt, hogy egy válságban törvényszerűen csődöt mond” – tette hozzá Navracsics, aki szerint ahhoz, hogy az Unió hatékonyan cselekedjen, legyen szó a vírusról, Afganisztánról, vagy euróválságról, átcsoportosításra lenne szükség a tagállamok részéről. Von der Leyen arról is beszélt, hogy 70 százalék fölött van az uniós oltottsági szint, ami Navracsics szerint valóban nagyon jó eredmény, és azt is hozzátette, hogy a globális szerepvállalás egy szimpatikus formánja a vakcinaadományozás.
A beszélgetés moderátora felvetette, hogy a Bizottság elnökének beszédén úgy érződött, hogy magunk mögött tudhatjuk a járványt és a vírus miatti válságot. Ezzel kapcsolatban Andor és Navracsics is hangsúlyozta, hogy szerintük korántsem vagyunk még kint a válságból, és a járványból sem. Andor szerint sokan még nem kaptak oltást, és amíg nem változik ez a helyzet, addig nem lehet könnyelműen venni a vírust. Navracsics szerint az is fontos kérdés, hogy a társadalom milyen sebeket hordozhat magában, hazánkban például megugrott a férfiak körében az öngyilkosságok száma. Szerinte emiatt nem lehet még tisztán látni a következményeket. Navracsics hozzátette: a beszéd sokkal optimistább, magabiztosabb volt a tavalyinál, ami egy háborúban álló ország vezetőjének megrendült beszédére emlékeztette.
