Die Presse
Az osztrák kancellár több sportszerűséget sürget Magyarország és Lengyelország számára. Kurz szerint a jogállami vitában nem szabad folyton ezt a két országot kipellengérezni, bár az európai alapértékek betartása kulcskérdés az EU jövője szempontjából. Ám egyenlő mércével kell mérni. A politikus az utóbbi években már többször is tett hasonló kijelentéseket. Két éve pl. azt mondta, hogy a Nyugat helyenként még mindig fölényeskedik az új tagokkal szemben, miközben unióellenes vélemények a régi demokráciákban is vannak.
Mostani nyilatkozatát a szociáldemokraták úgy értékelték, hogy a miniszterelnök az emberi jogokról és a jogállamról zajló vitában a tekintélyuralmi magyar és lengyel kormány oldalára áll. Igyekszik ártalmatlannak feltüntetni Budapest és Varsó politikáját, miközben mindkettő szorítja vissza a sajtószabadságot, építi le a demokráciát és támadja az LMBT-közösség jogait. Az SPÖ Európa-ügyi szóvivője úgy fogalmazott, hogy a vélemény mélypontot jelent az osztrák külpolitikában, hiszen korábban a Néppárt is azon a véleményen volt, hogy az európai normákat minden tagnak be kell tartania.
A NEOS ellenzéki párt úgy foglalt állást, hogy Kurz szembemegy sok tagállammal, amely próbálja megőrizni a jogállamot az unión belül.
Der Standard
Nem szabad, hogy a jogállam ügyében mutatkozó ellentétek folytán egyes országok másodrendű tagnak számítsanak. Erre figyelmeztetett az osztrák diplomácia vezetője, aki szerint Ausztria igen nagy hasznot húzott a keleti bővítésből, így az a stratégiai érdeke, hogy összenőjön a földrész és soha többé ne alakuljon ki új elválasztó vonal az egykori Vasfüggöny helyén. Szerinte az egyesülési folyamat akkor zárul le, ha a volt Jugoszlávia minden tagköztársasága bekerül az EU-ba. Schallenberg hozzátette, hogy az unió sokkal jobb állapotban van, mint ahogy azt sokan gondolják, amit bizonyít pl. a vakcina közös beszerzése.
A politikus, akiről az újság azt írja, hogy korábban józan és visszafogott álláspontot képviselt a menekültkérdésben, most kifejtette, hogy Afganisztánból csak azokat szabad befogadni, akik korábban segítettek Ausztriának a terepen, másokat azonban nem. Mint mondta, ez a vélemény cseppet sem populista, ő meggyőződéssel vallja.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tálib rendszer biztonságos menedék és fészek lehet a nemzetközi terrorizmusnak, illetve a szélsőségnek, sőt mindkettőt exportálhatja. Ezért a világnak el kell érnie, nehogy az ország biztonságpolitikai szempontból fekete lyuk legyen, mert az egész régiót magával ránthatja.
Kitért arra is, hogy még egy pár tucat osztrák állampolgár lehet afgán földön, őket a szárazföldön keresztül próbálják kimenekíteni, ami persze kockázatos. E célból válságtörzset állítottak fel Iszlamabadban és Teheránban, és ennek már vannak eredményei. A tálib hatalomátvétel óta 217 osztrákok hoztak ki.
BBC
A mostani pápáról közismert, hogy nyíltan elmondja, ami a szívét nyomja, Orbán Viktorról ugyanakkor köztudomású, hogy nem szokta becsomagolni a véleményét, főként a bevándorlás és az iszlám ügyében. Ezért is volt különösen érdekes kettejük budapesti találkozása – mutat rá a BBC 4 rádió heti összefoglaló műsora. Az összeállításban a brit közszolgálati médium magyarországi tudósítója emlékeztet arra, hogy saját bevallása szerint a miniszterelnök a Szépművészeti Múzeumban arra kérte Ferencet: vigyázzon, nehogy elvesszen a keresztény Magyarország.
Ám a jelek szerint egyvalami azért máris eltűnőben van, nevezetesen az, hogy a miniszterelnök kezéből kicsúszni látszik eddigi legveszélyesebb fegyvere, az ti., hogy mindig felvázolt valamilyen veszélyt: a kommunizmust, a liberalizmust vagy éppen a feltételezett muzulmán migránshordákat, amitől neki kell megvédeni az országot.
Ám a katolikus egyházfő a hit védelmezőjeként nem látja az orbáni démonokat, miközben a magyar vezető a kereszténység lovagjának tünteti fel magát. Így amikor hat éve Orbán kerítést épített, a Szentatya magával vitt három szír muszlim családot a hírhedt leszboszi menekülttáborból.
Budapesten elbeszélt Orbán mellett. A fő üzenete az volt, hogy a vallásos érzület az éltető vért jelenti a magyar nemzet számára, de a kereszt azt is jelenti, hogy nyújtsuk ki a kezünket másoknak, ami finom utalás volt a magyar menedékpolitikára.
A látogatás után Kovács Zoltán kirohant a nyugati sajtó ellen, mondván, hogy az álhíreket terjeszt, félreértelmezi a dolgokat és gerjeszti az Orbán-ellenes hangulatot. Csakhogy – jegyzi meg Nick Thorpe – a külföldi újságírók egyszerűen csak szó szerint továbbadták, amit a pápától hallottak.
Márpedig a vendég szóba hozta mind a migránsokat, mind a multikulturalizmust, pedig mindkettő szitokszónak számít a mai Magyarországon. Ferenc azonban pozitív értelemben beszélt róluk.
