A korábban vártnál gyorsabb gazdasági növekedést és magasabb inflációt vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-re. A gazdaság idén 6,5-7 százalékkal nőhet 4,6-4,7 százalékos infláció mellett, míg korábban 4,1 százalékos éves drágulással számolt a jegybank. Augusztusban 4,9 százalékos éves inflációt mért a KSH, az ősz folyamán újra bőven öt százalék feletti inflációt jósol a jegybank. Virág Barnabás MNB alelnök szerint az inflációs csúcs novemberben jön el – ekkor 5,5-6 százalék között tetőzhet az árhullám. Az inflációs folyamatok miatt a keddi kamatdöntő ülésén jegybank Monetáris tanácsa újabb kamatemelésről döntött: az alapkamat 0,15 százalékkal 1,65 százalékra emelkedett, az emelés mértéke kisebb lett a vártnál.
Az MNB júniusban indította el kamatemelési ciklusát, a mostani már a negyedik lépés, s eddig minden hónapban 0,3 százalékkal emelték a kamatokat. Most, a 0,15 százalékos emeléssel lassított az ütemen a jegybank, annak ellenére, hogy az inflációs hullám tartósabbnak ígérkezik a korábban vártnál. Virág Barnabás az Népszava kérdésére az ellentmondást azzal oldotta föl, hogy egyrészt küszöbön áll a negyedik hullám, ami befolyásolhatja az inflációs folyamatokat. A másik ok a nemzetközi környezet: világ minden jegybankja szembesült az infláció megugrásával, de kevesen reagáltak arra a monetáris kondíciók szigorításával. Ezen kevesek közé tartozik az MNB. (Vagyis az MNB alelnöke arra utalt, hogy a magyar jegybankárok nem akarják „túlemelni” forintkamatokat.) Az alelnök hangsúlyozta, hogy jegybank mindaddig folytatja a kamatemelést, amíg az inflációs kockázatok és kilátások ezt indokolják, de már kisebb lepésekben. Vagyis októberben és novemberben várhatóan újabb 0,15-0,15 százalékos emelés következik, ami a decemberi kamatdöntő ülésen változhat, már ha sor kerül akkor ilyenre.
A vártnál kisebb kamatemelés bejelentésekor számottevően emelkedett az euró ára, ám a jegybanki sajtótájékoztatót követően ezt korrigálta a piac, és a két forintos gyengülésből alig 50 fillér maradt, így kora délután 353,3 forintba került az euró. A MNB a kamatcsökkentés mellett további szigorításokról is döntött: csökkenti a jegybank az állampapír vásárlásokat, így kevesebb készpénz pumpál a gazdaságba, illetve leépíti a bankok számára nyújtott forintlikviditást, vagyis csökkenti a pénzmennyiséget, amelynek a tankönyvi példa alapján mérsékelnie kellene az inflációt.
Az elemzőket láthatóan meglepte kamatdöntés mértéke: a szigorításban mindenki biztos volt, de a jegybank lassított a kamatemelési tempón – kommentálta a keddi kamatdöntést Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint a következő hónapokban az MNB 15 bázispontos kamatemeléseket hajthat végre, az év végére 2,1 százalékra nőhet az alapkamat, az infláció pedig jövőre 3,6 százalékra lassulhat.
A jegybank az inflációs várakozása mellett a növekedési prognózisát is felfele módosította: idén a gazdaság 6,5-7, 2022-ben 5-6, 2023-ban pedig 3-4 százalékkal nőhet, vagyis a bővülés folyamatos és kiegyensúlyozott marad, ám az ütem csökken, pontosabban visszatér a normális mértékhez. Az idei nagy növekedés a tavalyi visszaesés következménye: a második negyedben még 17,9 százalékkal nőtt a GDP, miután a tavalyi lezárások miatt visszaesett a gazdaság. A növekedés üteme a harmadik negyedben 7-8 százalék közelébe lassult a jegybanki becslések szerint, ami a negyedik negyedben még tovább mérséklődik, de ebben a koronavírus negyedik hulláma is szerepet játszhat.
