Még vagyunk néhányan, akik számára a pihenés, kikapcsolódás kívánatos helyszíne nem egy szállodának hívott százszobás betonsiló vagy akár egy felújított kastély, közvetlen falszomszéddal, egyenszobákkal, a liftben egymás nyakába lihegéssel, a wellness és a diszkó zajával, a reggeli és esti svédasztalnál tülekedéssel. Nekünk erre jó megoldás volt a falusi turizmus csendje és természetközelisége. Eddig.
Minden jel szerint a NER-arisztokraták megelégelték, hogy van a magyar turizmusnak egy olyan szegmense, ahonnan nem az ő zsebükbe folyik a pénz, sőt még konkurense is az ő mindent felzabáló szállodabizniszüknek. Mert hogy a NER hatalmasai körében mostanra már elengedhetetlen sikk lett szállodatulajdonosnak lenni Mészárostól Garancsin, Tiborczon, Jellineken, Balázson és a többieken keresztül Hernádiig. Természetesen az adófizetők pénzéből fizetett sok tízmilliárdos állami támogatásból. Persze ezek a szállodák a vendégekből tarthatók fenn, és ezért a tízezres nagyságrendben kínált magánszálláshelyek számukra konkurenciát jelentenek. És mivel ezeket még nálunk sem lehet egy tollvonással megszüntetni, maradt a másik módszer: olyan szabályokat kell hozni, amelyek vagy megfojtják ezt az ágazatot, vagy legalább a „helyes irányba” terelik a bevételt.
A „hadművelet” 2019-ben kezdődött. Az előre nyomuló ék szerepét a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-re osztották (ahol állítólag tanácsadóként a kormányfő lánya fújja a passzátszelet). A „csodafegyver” neve Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) lett. Erre a számítógépes felületre minden magánszálláshelynek regisztrálni kellett, és 2020. január 1-jétől a szálláshely igénybevételével kapcsolatos valamennyi eseményt (a vendégek érkezési és távozási időpontja, a vendégek személyi adatai) rögzíteni kell. Nem utólag, hanem azonnal, percnyi késedelem nélkül. Továbbá minden napot külön zárni kell, függetlenül attól, hogy van-e vendég az adott napon.
Természetesen a NTAK működésére és a vendégekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az elmúlt két évben vagy féltucatnyi törvény és kormányrendelet módosította, például a 2021. évi költségvetéssel kapcsolatos törvényben elbújtatva is. Jó, hogy jogalkotásunk a járvány elleni küzdelem közepette még erre is tudott figyelmet fordítani. A legújabb akna szeptember 6-án robbant: ettől kezdve már nem elég a vendégek adatait bevinni a rendszerbe, hanem a külön letöltendő program használatával okostelefonnal le is kell olvasni a személyi okmányokat (néhány korábbi adatvédelmi biztos már bizonyosan befonta volna a szemöldökét). Mindennek az elsajátítására néhány órás e-tanfolyam keretében kerülhet sor. Ha pedig a vendég ehhez nem járul hozzá, mehet is haza.
Amúgy a NTAK indulásakor hangsúlyozták, hogy annak csak statisztikai szerepe van. Azóta már hozzáférése van az adóhatóságnak és keresési joga a rendőrségnek és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak is. A Nagy Testvér résen van.
A cél világos: mivel a falusi turizmus keretében általában nem informatikusok, hanem vidéki nyugdíjasok és városi nyaralótulajdonosok próbálták eddig kiegészíteni jövedelmüket, olyan szabályokat kell hozni, amelyek teljesítésére legtöbbjük nem képes, továbbá, amelyek teljesítéséhez a tulajdonos személyes jelenléte szükséges. Vége azoknak az időknek, amikor a tulajdonos megállapodott a helyi Juliska nénivel abban, hogy illő fizetségért kitakarít a távozó vendégek után, kimossa az ágyneműt és átadja-átveszi a kulcsot. Juliska néni bizonyosan nem fog okostelefonos okmányolvasóval állni a vártán. Ha egy tulajdonosnak a lakhelyétől kétszáz kilométerre eső nyaralójához minden vendég-érkezéskor személyesen kell odautazni, a felmerülő költség és időigény miatt többször is meggondolja, érdemes-e ezzel a bérbeadás-üggyel foglalkozni.
Persze van másik megoldás: már most gombamód szaporodnak azok a - többnyire NER-közeli – vállalkozások, amelyek jó áron átveszik a szálláshelyek üzemeltetését és elvégzik a körmönfont informatikai gyakorlatokat. A cél ezzel is közelebb került. Ugyanis az ilyen közreműködők költségei addig drágítják a falusi szálláshelyek árát, amíg azok már nem lesznek versenyképesek a szállodákkal.
Az i-re pedig néhány napja került fel a pont: A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége kilenc pontos javaslatot tett arra, hogyan kellene tovább szigorítani (magyarul ellehetetleníteni) a magánszálláshelyek – tehát az ő konkurenciájuk – működését. Nem tudom, hogy a fordított esethez mit szólnának. De mivel a szállodabiznisz nagyobbrészt NER-kezekben van, borítékolható, kiknek lesz igaza.