;

előválasztás;ellenzéki összefogás;körzetek;

- Harcok a dél-alföldi narancsködben

Régióként bemutatjuk az előválasztáson induló ellenzéki jelölteket, a köztük zajló küzdelmeket. Sorozatunk hetedik része a dél-alföldi versengésről szól.

Bács-Kiskun talán a leginkább hazai pálya a kormánypártoknak. A rendszerváltás óta jobbra húz a megye, amely az MDF szülőhelye, ráadásul bedarálásukig a kisgazdák is combosak voltak errefelé. Ennél is beszédesebb, hogy 1998 óta egy 2006-os, kiskunfélegyházi „kisiklás” kivételével a Fidesz és csatolmányai simán hoztak minden körzetet, nem ritkán 60 százalékos eredménnyel.

A megye 1. választókerülete, Kecskemét egyik része és környéke Salacz László felségterülete, aki a második és harmadik kétharmadot 51 és 54 százalékkal segítette, vagyis ellenzéki szemszögből kemény dió a győzelem. A DK a helyi képviselőjével, Szőkéné Kopping Ritával próbálkozik az előválasztáson, a Jobbik pedig a pártigazgatóját, Lejer Zoltánt veti be. Mindketten reménykedhetnek, hiszen a 2019-es önkormányzati választáson sikerült megcibálni a helyi oroszlán bajszát, s elvenni néhány körzetet a Fidesztől. 

Erre a 2. választókerületben is van esély, hiszen ez Kecskemét nagyobb része, igaz, Zombor Gábor magabiztosan hozta eddig a körzetet 2010 óta, s utoljára 1994-ben küldött a Hírös Város nem jobbos – éppenséggel SZDSZ-es – képviselőt a T. Házba. Az előválasztáson a Momentum Bodrozsán Alexandra önkormányzati képviselőt, az MSZP korábbi polgármester-jelöltjét, az építési vállalkozó Király Józsefet indítja.

A bács-kiskuni 3. körzet jelenleg Font Sándor felségterülete, korábban pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes territóriumának számított. Még korábban, a rendszerváltásnál viszont meglepetésre előbb SZDSZ-es, majd MSZP-s képviselőt küldött a parlamentbe az érseki központ. A hajdani MDF-es Font 53 százalékkal nyert, s nem valószínű, hogy jövőre izgulnia kellene. Persze a szocialista tanár-jogász, Angeli Gabriella, a jobbikos jogász, Kudron Nándor, illetve a DK-s könyvtáros-tanár Magóné Tóth Gyöngyi bizakodik, hogy egyikük tavasszal méltó kihívó lehet.

A megye 4-es, kiskunfélegyházi központú körzete a 2006-os „elhajlás” óta természetesen beállt a sorba. Az akkor minimálisan, de elbukó, a mandátumot előtt kétszer is megszerző Endre Sándort ejtette a Fidesz, s ma már Lezsák Sándoré a körzet, amelyet 60 százalékkal hozott 2018-ban. Nehéz elképzelni, hogy az ellenzék valós eséllyel várja itt 2022-t, nem véletlen, hogy az LMP-s Kis-Szeniczey Kálmán kivételével még az előválasztás sem érdekelt senkit.

Nem mintha az 5., kiskunhalasi körzetben sok keresnivalója lenne az ellenzéki összefogásnak. Bányai Gábor több, mint 55 százalékkal nyert, s a korábbi választásokon is tarolt a Fidesz, azaz reálisan tavasszal csak a minél szorosabb zakóban bízhat majd a közös ellenzéki jelölt, aki a független tanár, Kovács Erika, a momentumos egyetemista, Papp Dénes és a DK-s Horváth Roland közül kerül ki.

Ugyanennyivel elintézhetnénk, a 6-os, bajai körzetet is, ha csak a mandátumot 1998 óta folyamatosan szállító fideszes Zsigó Róbert eddigi, s pláne legutóbbi, 54 százalék feletti eredményét néznénk. Csakhogy 2019 óta látszik némi reménysugár az ellenzék számára, hiszen Baján közös jelöltjük, Nyitrai Klára nyerte el a polgármesteri posztot, vagyis valamelyest oszlott a narancsköd. Nem véletlen, hogy itt sorakoztak fel a legtöbben az előválasztásra: a momentumos agrármérnök, Kiss László, az ÚVNP-s közgazdász, Vass Antal, a DK önkormányzati képviselője, a tanár László Károly, valamint a hajdani fideszes, jelenleg jobbikos vállalkozó, Preininger Rozália közül egyikük még tavasszal is bizakodhat.

Ha négy évvel ezelőtt már összefogtak volna az ellenzéki pártok, 2022-ben nem elhódítaniuk, hanem megvédeniük kellene a békési 1. választókerület mandátumát. A Fidesz-KDNP-s Herczeg Tamás ugyanis 44,7 százalékkal nyert 2018-ban, ennyit néhány tized híján együttvéve a DK-s és a jobbikos jelölt is összehozott. Ráadásul ellenzéki szempontból a múlt sem vérzivataros Békéscsabán és környékén, hiszen 2002-08 között szocialista honatyát adott a körzet, s csak a 2010-es nagy összeomlás óta borult halványnarancsba a vidék. Átfestésére az MSZP helyi elnöke és önkormányzati képviselője, Miklós Attila, illetve a jobbikos honatya, Stummer János próbálkozna, s miután utóbbi ezúttal maga mögött tudhatja a DK-t, komoly az esélye, ahogyan jövő tavasszal is.

Nem úgy a békési 2. választókerületben, amelyet 52 százalékos eredménnyel hozott legutóbb a Fidesznek Dankó Béla. Egyértelműen nehéz dolga lesz a DK-s állatorvosnak, Kondé Gábornak, aki 2018-ban kevesebb, mint 9 százalékot kapott, de nem reménykedhet túlzottan az MSZP-s nyugdíjas, Miskéri László sem. Hasonlóképpen nehéz terep a 3. körzet, a gyulai is, amelyet szintén 50 százalék feletti eredménnyel nyert legutóbb a kormánypártoknak Kovács József, sorozatban harmadszor. A DK a helyi önkormányzati képviselőben, Leel-Őssy Gáborban hisz az előválasztáson, a Momentum Mikóné Hirt Beáta ápolónőt és méhészt indítja azzal a reménnyel, hogy 2006-hoz hasonlóan meglepetésre el tudják hódítani az igencsak jobbos körzetet.

Ugyanez a kitétel áll a békési 4. választókerületre is, amely egykoron a szocialista Vastagh Pálnak volt hazai pálya, ám a jelenben Simonka György birodalma. Kérdés, meddig, hiszen megannyi ügyben megvádolta az ügyészség, amely elsőre 8 év börtönt irányzott meg a képviselőnek. Simonka ettől még magabiztos és bízik a folytatásban, ám körzete nemcsak a balhéi miatt tűnik ismét nyerhetőnek: 2014-ben 45, legutóbb pedig 43 százalékkal nyert, vagyis elvileg az ellenzék összesen több voksot kapott nála. Nem véletlen, hogy itt lett volna a legnagyobb a tülekedés az előválasztáson, ám a Momentum az ajánlások begyűjtése után a szocialista jelölt javára visszaléptette az orosházi és megyei képviselő, a Simonkának börtöncsomagot összeállító és elküldő Sebők Évát, s kapott cserébe támogatást a Nyugat-Dunántúlon. Ketten maradtak tehát versenyben: az MSZP az orosházi orvos Szelényi Zoltánt, a Jobbik a helyi ügyvéd, városi és megyei képviselő Szabó Ervint indítja.

A szegediek a kétharmaddal az utóbbi voksolásokon szembe menve ellenzéki képviselőt szoktak a T. Házba küldeni. Pedig a rendszerváltásnál még az MDF vitte itt a prímet, hogy aztán 1994-től afféle váltógazdálkodás alakuljon ki, s négy évente megváltozzon a helyiek pártszimpátiája. A 2006-os balos tarolás után 2010-ben a Fidesz vitt mindent, ám a legutóbbi két választáson elvérzett a narancsos jelölt, s Szabó Sándor nyerte a mandátumot. Értelemszerűen az előválasztásnak is nagy esélyese az MSZP-s jelölt, akinek a DK-s ügyvéd, Binszki József a kihívója. A párharc nyertesének jövőre is komoly sansza van.

Ahogyan a másik szegedi körzetben, a 2-esben is valós esélyekkel várhatja majd a tavaszt az előválasztás győztese, hiszen 2018-ban a kormánypárti B. Nagy László csak 44 százalékkal nyert, vagyis az ellenzék összességében több szavazatot kapott. A Momentum önkormányzati képviselőjét, Mihálik Edvint, a Mindenki Magyarországa Mozgalom Tóth Szabolcs tanárt, a Jobbik a párt megyei elnökét, Tóth Pétert indítja, egyikükből akár országgyűlési képviselő is lehet jövőre.

Ha nem is ennyire reményteljes, de nem veszett fejsze nyele az ellenzék számára a csongrád-csanádi 3. választókerület. A fideszes Farkas Sándor ugyan – egyetlen megszakítással – 1998 óta nyer egyéniben, ám egyedül a 2010-es MSZP-s összeomláskor tudott 50 százalék fölé jutni. Így aztán a momentumos jogászhallgató, Borsik Viktor, az ÚVNP-s tanító, Mészáros Viktor, valamint a jobbikos könyvtáros, Szűcs Ildikó triójából a nyertes akár tavasszal is triumfálhat.

Ugyanilyen reményekkel várhatja az előválasztás győztese a jövő áprilist a 4. választókerületben. 1994-től előbb a KDNP-s Rapcsák András, majd halála után addigi táskahordozója, a miniszteri címig emelkedő, majd onnan alászálló Lázár János uralta a körzetet, ám 2018-ban éppen a birodalom központjában, Hódmezővásárhelyen dőlt össze a narancsos vár: az összellenzéki jelölt, az immáron miniszterelnök-aspiráns Márki-Zay Péter ülhetett az időközi választás után a polgármesteri székbe. S hogy nemcsak pünkösdi királyság volt sikere, jól mutatta 2019, amikor a hivatalos helyhatósági voksoláson is nyert. Márki-Zay ezúttal saját mozgalma színeiben a parlamentet is célba vette, ám ahhoz, hogy kihívhassa jövő tavasszal a legutóbb 51 százalék feletti eredménnyel nyertes Lázárt, előbb a DK választókerületi elnökét, Mucsi Tamást kell legyőznie. 

A főpolgármester arra a kedd éjjel megjelent kormányhatározatra reagált, amely szerint kizárólag a fideszes vezetésű kerületek kapnak fejlesztési támogatásokat.