A magyar kormány szóvivője azt közölte: az Orbán-kabinet semmilyen formában nem értesült arról, hogy a Bizottság a regionális támogatásokat is a jogállami feltételek betartásához akarná kötni. Ezért az eddigi mederben, folyamatosan zajlanak az egyeztetések a kohéziós alapok felhasználásáról a 2027-ig szóló költségvetési időszakra.
Csakhogy a lap úgy tudja, hogy az Európai Parlament és néhány főváros nyomására Brüsszel valóban össze akarja kötni a regionális fejlesztéseket szolgáló kifizetéseket és az alapértékek tiszteletben tartását. A magyarok esetében 38 milliárd euró sorsa forog kockán. Ezek a pénzek arra valók, hogy csökkentsék az új tagok gazdasági lemaradását, de ha most felpántlikázzák őket, az robbanásveszélyes lehet.
Egy uniós diplomata szerint ha az EU megköti magát ebben a kérdésben, az teljesen új felállást jelent, a szervezet átlépi a Rubicont. De Jourová alelnök azt mondta az újságnak, hogy nagyon komolyan mérlegelik: az alapjogok érvényesülésétől teszik függővé a felzárkóztatási szubvenciókat.
Ezzel szemben a lengyel pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a terv visszafelé sülhet el, mert a lépés az unió ellen fordíthatja a lengyel közvéleményt. Azon kívül ha a politika beleszól a gazdaságba, az soha nem sül el jól. De mi a cél? Hogy Lengyelország hasra essen az EU előtt? Ez nevetséges! – mondta Koscinski.
Mind a német szociáldemokraták, mind a német zöldek világossá tették, hogy ha ők kerülnek hatalomra, akkor az eddigi kormánynál sokkal egyértelműbben igyekeznek megoldást találni az unión belüli jogállami vitára. Idáig Merkel sokféleképpen Orbán mellé állt a kérdésben, függetlenül attól, hogy a Fidesz kivált az Európai Néppártból. Berlin változatlanul igen elnéző az ilyen kérdésekben, bár az utóbbi hetekben azért már keményebb hangot ütött meg.
Sergey Lagodinsky, a környezetvédők EP-képviselője azonban azt mondja, hogy teljesen más lesz a kép az új kormány alatt. Hiszen az SPD vagy a zöld párt is bekerülhet a kabinetbe és alighanem nagyobb nyomást gyakorol a CDU új vezetőjére, hogy az sokkal határozottabban foglaljon állást ezen a fronton.
A zöldekhez kapcsolódó Heinrich Böll Alapítvány társelnöke szerint Berlin és Brüsszel tehet lépéseket a populisták elszigetelésére, de a változásnak az érintett országokból kell kiindulnia. Ueberschär úgy látja, hogy Orbán pillanatnyilag magára marad, és ez jó. Be kell vetni ellene a 7-es paragrafust, a jogállami mechanizmust, de megbuktatniuk a magyaroknak kell.
A Guardian úgy ítéli meg, hogy a távozó német kancellár jó néhány súlyos gondot megoldatlanul hagy hátra, mert hiába volt a stabilitás sarokköve, egy sor fontos kérdésben csupán elkente a problémákat, de választ nem talált rájuk. Ez pedig súlyos dilemmákat vet fel a továbbiakkal kapcsolatban. A vezércikk szerint az önmagában sokkot jelent, hogy 16 év után új vezető áll a földrész vezető gazdasági hatalmának élére.
Berlin ugyan vezeklést hirdetett a maga számára a múlt bűnei miatt, ennélfogva különösen fontosnak tartja a békét és a jólétet, ám ezt több kisebb tagállam is úgy élte meg, hogy a németek diktálják az integráció feltételeit, különösen a költségvetési takarékosság ügyében.
De még alattamosabb fenyegetést jelent az illiberális nacionalizmus, amely azzal fenyeget, hogy gúnyt űz a közösség alapelveiből. A két fő delikvens: Magyarország és Lengyelország. Az idegengyűlölő retorika azonban már szinte az összes demokráciában behatolt a politika fő áramába. A belső bajok pedig próbára teszik a szolidaritást, így Brüsszel nehezen tud kívülre figyelni, noha a globális kihívások még jelentősebbek.
A németek nagy gondja, hogy egyre inkább rájuk hárul a nemzetközi vezető szerep, pedig nem kérnek belőle. Az ország növekvő külpolitikai ereje-szerepe ellentétben áll azzal, hogy a lakosságot főleg a hazai kérdések izgatják. Merkel elkerülte a kemény döntéseket, számára az intézményi stabilitás volt a fontos Európában. 27 ország érdekeit azonban nem könnyű összeegyeztetni, viszont ha nem mozdul az EU, akkor könnyen meghaladhatják a világban zajló fejlemények.
A most záruló korszak a válságok semlegesítésének győzelmét jelentette, ám mivel nagyon sok kihívást nem sikerült elvarrni, létkérdések rendezése vár az új német vezetőre Európa jövője kapcsán.
A lap úgy tudja, a lehető leghivatalosabb jelleget kívánják adni az eseménynek, amikor Orbán Viktor holnap fogadja a francia szélsőjobb potenciális elnökjelöltjét. Zemmour egy demográfiai kongresszuson vesz részt Budapesten, ez adja az alkalmat, hogy felmenjen az egykori Várszínházba. A megbeszélés déltájban, négyszemközt zajlik majd, de jelképes jelentőségű, mert a vendéglátó szörnyetegnek számít az unió haladó erőinek a szemében. Részben azért, mert elzárkózik a bevándorlástól, részben pedig az illiberális demokrácia koncepciója miatt.
Egyébként hírek szerint holnap felkeresi a miniszterelnököt Marion Maréchal, Le Pen unokahúga is, aki a korábban Nemzeti Front néven futott szélsőséges szerveződés parlamenti képviselője volt. Ő szintén a már említett nemzetközi tanácskozás miatt tartózkodik a magyar fővárosban, de ő a nap végére kapott időpontot a Karmelita Kolostorban.
A nyár közepe óta immár negyedszer halasztotta el a döntést a lengyel Alkotmánybíróság arról, hogy felülírja-e a nemzeti jog a közösségi szabályozást. A testület elnök asszonya – Kaczynski bizalmasa – arra hivatkozott a két és fél órás tárgyalás után, hogy új körülmények, illetve kifogások merültek fel, ám Brüsszel szerint egyértelműen politikai számításból született meg a hónap végéig szóló haladék. Egy uniós illetékes szerint macska-egér játék folyik, de ha bármi bizonyítékra lett volna szükség, mármint hogy a lengyel igazságszolgáltatás a hatalom befolyása alatt ál, akkor a mostani eset ékesen bizonyítja a tételt.
Hiszen a kormánynak égetően szüksége van az újjáépítési alapból előirányzott 36 milliárd euróra, amiből 24 milliárd vissza nem térítendő támogatás. Ezért nem szeretné, ha még jobban elmérgesedne a jogállami vita. Amúgy az Alkotmánybíróság éppen a PiS-kabinet kérdésére vette napirendjére, hogy a lengyel jog nem élvez-e elsőbbséget az uniós jogrenddel szemben. Ha válasz igen, az gyakorlatilag megkérdőjelezi az ország EU-tagságát. De a pénz miatt az előny Brüsszelnél van.
A jelek szerint hat a Bizottság fenyegetése, hogy megvonja a támogatásokat azoktól a lengyel körzetektől és településektől, amelyek az elmúlt évek során LMBT-mentes területnek nyilvánították magukat. Az egyik legbigottabb déli régió önkormányzata visszavonta ez irányú határozatát, amit egyébként a melegellenes kormány melegen ajánlott neki. Azaz fordulat következett be a hatalom álláspontjában, miután az EU befagyasztott több millió eurót, amit a régióknak szánt. A PiS idáig támogatta az érintett közigazgatási egységeket, amelyek arra hivatkozva hozták meg korábbi döntésüket, hogy meg kell védeni a családot, a férfi és nő közösségeként.
Az unió azonban úgy ítéli meg, hogy ezek a lépések diszkriminatívak, bármennyire is jelképesek csupán. Ugyanakkor Malopolska Vajdaság most kimondta, hogy az alkotmány értelmében minden szülőnek jogában áll a saját felfogása szerint felnevelnie gyerekeit, de az alaptörvény mindenkinek szavatolja az egyenlőséget és tisztességes elbánást
Nagyon úgy néz ki, hogy a szélsőjobb lehet a királycsináló Csehországban az alig két hét múlva esedékes választások után, de az SPD csak akkor hajlandó összeállni Babis miniszterelnökkel, ha az megkönnyíti a népszavazást az uniós tagságról, miután a párt ki akarja vinni az országot mind az EU-ból, mind a NATO-ból. A gond abból ered, hogy a mostani kormány kisebb pártjai nem biztos, hogy veszik a bekerüléshez szükséges küszöböt. Az ellenzék viszont elutasítja a koalíciót a Babis üzleti birodalmánál feltárt érdekütközések miatt.
Ily módon kerülhet nyeregbe a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt, ám követelését nem könnyű teljesíteni. Egyrészt mert a legfrissebb felmérés alapján a lakosság 66 %-a fontosnak tartja a tagságot. Továbbá az esetleges referendumhoz kétharmad kellene a törvényhozásban, az meg szinte lehetetlen, hogy összejöjjön. Meg idáig az ANO is elutasította a népszavazás ötletét.
