infláció;Matolcsy György;MNB;árak;

2021-09-24 06:00:00

Tovább drágulnak az élelmiszerek

Nőtt a lakosság inflációs várakozása és okkal: az MNB szerint is a vártnál lassabban csökken az infláció, de az élelmiszerek esetében még gyorsulás is várható.

A koronavírus utáni gyors gazdasági helyreállás magával hozta az infláció megugrását az egész világban – mondta Matolcsy György jegybankelnök a Magyra Közgazdasági Társaság konferenciáján. Az MNB elnöke szerint minél gyorsabb a gazdasági kilábalás, annál erősebb az inflációs nyomás. Az energiaárak szárnyalása, szakadozó ellátási láncok, a globális pénzbőség, de még klímaváltozás költségei is megjelennek az inflációban. Ezért Matolcsy szerint minden jegybanknak harcolnia kell az infláció ellen, ezt a célt szolgálják a kamatemelések.

A magyar lakosság a saját mikrovilágában is érzékeli azokat a makrotrendeket, amelyekről a jegybankaelnök beszélt. Ennek egyértelmű jele, hogy a lakosság inflációs várakozásai immár második hónapja közelítik a hat százalékot. Az MNB által publikált adatok szerint augusztusban magyar lakosság 5,7 százalékos pénzromlást, ezt megelőző hónapban pedig 5,9 százalékot várt, illetve érzékelt. Még ennél is magasabb, hat százalék feletti éremelkedést érzékelnek a szlovákok, dacára annak, hogy ők az eurózóna tagjai, míg a független monetáris politikát vivő lengyeleknél és cseheknél egyaránt 4,2 százalékon voltak a lakosság várakozásai.

Az MNB tegnap publikált Inflációs jelentésében megemelte az infláció előrejelzését, idénre a korábbi 4,1 helyett 4,6-4,7 százalékot vár, s 2022-ben 3,4-3,8 százalékkal számol. A jelentésből kiderül, hogy az üzemanyagárak az idén 20,4, a jövedéki termékek (alkohol, dohány) pedig 10,4 százalékkal drágulnak, s ez a két tényező az infláció fő húzóereje. Az előbbi a pandémia utáni globális olajkereslet megugrásával, az utóbbi az év eleji adóemelésekkel van összefüggésben. Így miközben idén az árak átlagosan 4,7 százalékkal emelkednek, addig az élelmiszerek áremelkedése csak 3,2 százalék lesz a jegybank előrejelzése szerint. (Ennek ellenére jóval nagyobb inflációt érzékel a piacokon is lakosság, ami annak köszönhető, hogy egyes termék árai 10-20 százalékkal emelkedtek – míg másoké csökkentek – így jöhet ki a 3-4 százalékos élelmiszer-infláció.

Ám a jövőre fordul a kocka: a MNB előrejelzése szerint míg az infláció, vagyis az átlagos áremelkedés 3,6 százalék lesz, az élelmiszerárak 4,8 százalékkal fognak emelkedni. 2022-ben infláció feletti – 4,6 százalékos - drágulás lesz a piaci szolgáltatások (fodrász, autószerelő, étterem) esetében, és még az üzemanyagárak is 6,8 százalékkal emelkednek az idei 20 százalék feletti növekedés után. Vagyis nem lehet arra számítani, hogy a lakosság inflációs várakozásai gyorsan csökkenjenek, hisz pont azon két termékkör esetében várható nagyobb drágulás, amely meghatározza a lakosság inflációs érzetét.

Balatoni András, a jegybank igazgatója szerint az infláció idén decemberig 5 százalék felett lesz, míg a 3 százalékos célt a jövő év második felében érhetjük el. Az inflációs kockázatok azonban még mindig felefele mutatnak, vagyis nagyobb esély van az előrejelzés feletti indexre, mint a csökkenésre. Balatoni szerint felfele mutató kockázat a vártnál gyorsabban emelkedő a bérek, az is, hogy dinamikusabb lesz a lakosság fogyasztásbővülése, illetve a tartósan magas külső inflációs hatások is fokozhatják a drágulást. Ugyanakkor  a koronavírus-járvány negyedik hulláma visszafoghatja a gazdaságot, így az inflációt is fékezheti. Az árindex 2022-ben a bázishatások miatt is jelentősen csökken: idén a jövedéki adóemelések és az olajársokk is felefelé nyomta az inflációt, ám ezek egyszeri hatások voltak, nem várható megismétlődésük, így ezek kiárazódása egyenként akár fél százalékponttal is csökkenthetik a mutatót.