– Egy átlagos budapesti lakás bérleti díja elviszi a nettó medián átlagjövedelem kétharmadát és akkor a bérlő még nem fizetett rezsi számlát és semmi mást sem. De nem jobb a helyzet a lakásvásárlással sem, hiszen családi segítség nélkül szinte lehetetlen összekuporgatni egy lakás árát, holott az Orbán-kormány szinte kizárólag a tulajdonszerzést támogatja. A lakhatási válság kezelése és a munkaerőpiaci mobilitás biztosítása csak a kollektív lakhatási formák támogatásával lehetséges – jelentette ki a Fővárosi Lakásügynökség megvalósíthatósági tanulmányának csütörtöki bemutatóján Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
– Budapest rettenetes versenyképességi hátrányban van a többi európai fővárossal szemben a bérlakásrendszer korlátozott volta miatt - idézte Matolcsy György jegybank-elnök szavait Misetics Bálint a főpolgármester lakás és szociálpolitikai főtanácsadója. A fővárosban a magántulajdonú lakások vannak túlsúlyban, miközben Budapest a térség legnagyobb áremelkedését "produkálta" az elmúlt öt évben. Míg Bécsben, Pozsonyban vagy Ljubljanában legfeljebb 30 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Budapesten 130 százalékkal. Ennek eredményeként a korábbi 5 évről 9 évre emelkedett az az idő, amelynek átlagos jövedelméből megvehető egy átlagotthon. Nem jobb a helyzet az albérleti piacon sem. A magántulajdonú bérlakások bérleti díjai ugyan csökkentek a pandémia miatt, de még mindig havi 150 ezer forint az átlag lakbér. Ez jócskán meghaladja a közfoglalkoztatottak juttatását, a nettó bérminimumot és a nettó minimálbért is – magyarázta Misetics Bálint.
A megoldást nagyon sokaknak az olcsóbb önkormányzati szociális bérlakások jelentenék, csakhogy ezek száma 1990 óta fogy, jelenleg a fővárosi lakások 4 százaléka sorolható ide. A szektor azonban ezer sebből vérzik: túl kevés a lakás, nagy a felújítási elmaradás és a hátralékosok száma és visszás a lakbér-szabályozás. Éppen ezért égetően fontos a meglévő állomány igazságosabb kezelése és bővítése.
Budapesten alig 5 százalék az átlagos jövedelemmel, vagy annál kisebb fizetéssel rendelkezők számára megfizethető lakások aránya, miközben a fővárosban élők 30 százalékának erre lenne szüksége. A fővárosi lakhatási válság kezeléséhez legalább 2500 piacinál alacsonyabb bérleti díjjal kiadott lakásra lenne szükség – mondta Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója, a tanulmány egyik szerzője. Ám ahhoz, hogy ez a lakásállomány hosszútávon is üzemeltethető legyen nagyobb bevételre lenne szükség, miközben még megfizethető szinten kell tartani a lakbéreket is. A jelenlegi fővárosi bérlakásállomány értéke közel 20 milliárd forint, amely után évi 1 milliárd forint lenne beszedhető a magánpiacon, de a főváros csupán 200-300 milliót tud begyűjteni a lakbérekből.
A Fővárosi Lakásügynökség 2500 ingatlanból álló portfóliója 2028-ra alakítható ki. Ebbe beletartoznának a jelenleg üresen álló önkormányzati bérlakások, a lejárt szerződésű bérlemények, de szükség lesz további bérlakások építésére és vásárlására is. Az állomány 20 százalékát pedig azok a magántulajdonban lévő lakások tennék ki, amelyek most is bérbe vannak adva, de tulajdonosaik megszabadulnának a bérbeadás nyűgétől. Ezt vállalná magára lakásügynökség. A Városkutatás Kft. online felmérése szerint a magánbérbeadók 16 százalékot lennének hajlandóak engedni a bérleti díjból ennek fejében. Minél több és minél rosszabb állapotú a bérbe adandó ingatlan, annál nagyobb a lakásügynökséggel való együttműködési hajlandóság. Ez gyakorlatilag megegyezik azzal a kedvezménnyel, amit a családtagok és ismerősök számára adnának.
A kiinduló pontként meghatározott referencia lakbér négyzetméterenként és havonta 1500 forint. A bérlőknek azonban jövedelmüknek legfeljebb 35 százalékát kellene bérleti díjra költeni. Akiknek a lakbér többet vinne el, annak csökkentenék a havi díjat, akinél kevesebbet, annak növelnék.
A tanulmány szerzői 3 éves bevezetési időszakkal számolnak. Az éves kereteket és tervet a főpolgármesteri hivatal készíti el, amelyet a Fővárosi Közgyűlés hagyna jóvá, míg az üzemeltetés a lakásügynökség feladata – ismertette a terveket Kovács Vera az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke. A jelenlegi elképzelések szerint évente 50-150 magánlakást vonnának be a rendszerbe. Távlati célként felmerült a lakásállomány életjáradéki, felújításért cserébe lakhatás programok, illetve az ingatlanfejlesztőkkel való együttműködés is. A lakásokat pályázat és névjegyzék alapján osztanák szét.
