Nem adjuk olcsón a bőrünket, minden eszközt megragadunk annak érdekében, hogy a Diákváros területére szánt kínai Fudan magánegyetem ne valósuljon meg – jelentette ki Baranyi Krisztina, IX. kerületi polgármester az Ujgur Mártírok útján tartott mai sajtótájékoztatóján. Mint mondta ez a bejárata annak a területnek, amelyet a magyar kormány odaajándékozna a kínai kommunista párt egyetemének. Ám az előtte lévő telek, ahol éppen állt, még a ferencvárosi önkormányzat tulajdona. A budapestiek pedig már kinyilvánították, hogy nem kérnek a kínai magánegyetemből - tette hozzá a politikus. Mint emlékezhetünk az ellenzék által még májusban meghirdetett Fudan-konzultáción a voksolók 97 százaléka nem támogatta a Fudan Egyetem budapesti központjának létrehozását.
Egy ilyen szabályzat megalkotása nyilvánvalóan hosszabb folyamat, így addig is azt javasolja a kerületi képviselő testületnek, hogy az új szabályozás által érintett területre rendeljenek el változtatási tilalmat. Így sem telekalakítás, sem építkezés nem kezdhető a területen. Ha a kormány újabb adminisztratív eszközzel felülírná a kerület ezen rendelkezéseit, az már nyílt agresszióval ér fel – tette hozzá a politikus.
A változtatási tilalmat a helyi építési szabályzat készítésének időszakára, annak hatályba lépéséig rendelheti el az önkormányzat, de legfeljebb három évre. A szabályzat elfogadásával a változtatási tilalom megszűnik. A Római-part beépítését évek óta blokkolják ezzel.
A változtatási tilalom, a helyi építési szabályzat, sőt az országos szabályozások is könnyedén felülírhatók az Orbán-kormány által igen gyakran bevetett kiemelt beruházási státusszal. Ezzel ugyanis az adott projektet kiemelik a meglévő szabályozás köréből és jellemzően szabad kezet adnak a beruházónak. Erre pedig a Fudan esetében mindenképpen szükség lenne.
Az ismertté vált számok szerint 520 ezer négyzetméteres lenne a Fudan budapesti campusa, ám ez csak úgy jöhet ki, ha a területen a jelenlegi kerületi építési szabályzatban engedélyezettnél jóval magasabb épületeket emelnének. Mint arra a Népszava korábban rámutatott: ha a hatályos előírások szerint - a Diákváros zömében érvényes beépítési szintterületi mutató figyelembe vételével építkeznének - akkor még az épületek elhelyezésére is kicsi lenne a terület, márpedig az utaknak, némi zöldnek, közösségi területeknek csak kell helyet hagyni. A kormányt persze egy helyi előírás aligha akadályoz meg bármiben. Jól mutatja ezt a Ferencvárosban épülő kézilabdacsarnok esete is, amely a helyi építési szabályzaton átlépve jóval magasabb lesz a kerületben megengedettnél. S ha már egyszer átlépnek rajta, miért ne léphetnének nagyot. Akárcsak a Duna túloldalán épülő MOL-székház esetében. A kormány 2018-ban ugyan megtiltotta a 90 méternél magasabb toronyházak építését, de kivételes eljárásként a jogszabály kihirdetésével egyidőben engedélyt adott a MOL-nak egy 120 méteres felhőkarcolóra a Kopaszi-gátnál.
A fővárosi önkormányzat közérdekű adatigénylésben kérte ki a beruházásról szóló kormány-előterjesztést. A megkapott dokumentumokban azonban több volt a kitakart rész, mint az olvasható szöveg – emlékeztetett a sajtótájékoztatón Karácsony Gergely főpolgármester, aki a Direkt 36 irat- összehasonlítására utalva állította: immáron egyértelmű, hogy a magyar kormány kínai munkásokkal, kínai alapanyagokból, kínai hitelből húzná fel 450 milliárd forintért a magyar diákok közül csak nagyon keveseket fogadó intézményt.
„A Fidesz csicskái ugyan első körben megakadályozták az aláírás gyűjtés megkezdését, de amint a Kúria döntést hoz, az ellenzék rögtön nekikezd az aláírásgyűjtésnek” – jelentette ki Karácsony, aki reméli, hogy a népszavazás még a választások előtt lebonyolítható. Ha erre nem lesz lehetőségük, akkor maga a választás lesz a népszavazás, ahol a Fudan ügye csak az egyik elem azon a hosszú listán, ami miatt el kell zavarni az Orbán-kormányt – tette hozzá az ellenzéki politikus.
Jámbor András, az előválasztáson induló egyik kerületi jelölt pedig bejelentette: létrehoznak egy üzenőfalat, ahol bárki üzenetet írhat a leendő Diákváros kollégiumaiban, illetve a szintén itt építendő 5800 bérlakásaiban majdan élőknek. Jámbor a lakhatási válság megoldását nevezte az új kormány egyik legfontosabb feladatának azt ígérve, hogy az uniós helyreállítási alapból felújítási programot indítanak a régi bérházakban élőknek.
