Publicus: még a "migránsozás" sem segít a kormánypártoknak Budapesten, a többség az ellenzéki összefogás mellé teszi a voksát

Budapesten még a 2015-öshöz hasonló események sem tennék népszerűbbé a Fideszt, vidéken viszont továbbra is előhúzhatják a "migránskártyát".

Még a Fidesz-KDNP egyik fontos kampánytémája, a "migránsozás" sem segít a kormánypártoknak a fővárosban: a budapestiek 58 százaléka akkor is az ellenzéki összefogásra voksolna 2022-ben, ha addig egy Magyarországot is érintő menekültválság alakulna ki – derült ki a lapunknak kutató Publicus Intézet felméréséből. A Fidesz ebben az esetben 28 százalékra számíthatna Budapesten, 14 százaléknyi bizonytalan voks mellett. Orbán Viktornak ennek ellenére jól jönne a 2015-ös hasonló menekültválság, hiszen a községekben már 44 százalékra számíthatna a mostani kormánypárt, az ellenzék 32 százalékával szemben.

A felmérésből egyébként kiolvasható, hogy vélhetően nem ez a téma lesz a mérleg nyelve, hiszen esetleges menekültválságban tartott parlamenti szavazáson a voksok 39 százalékát kapná az ellenzék és ugyanennyit szereznének a mostani kormánypártok.

A magyar társadalom egyébként ma ugyanolyan megosztott, mint hat évvel ezelőtt volt, amikor a Publicus Intézet egy mostanihoz hasonló kutatást készített a menekülthullám fogadtatásáról. A lakosság egy része akkor is szolidáris volt, másik része menekült ellenes, egy harmadik csoport pedig addig volt szolidaritás, amíg a menekültek nem léptek magyar földre. A szerb határra akkor még csak tervezett kerítés megépítésével a Fidesz szavazók kétharmada értett egyet, mások szinte alig támogatták.

Most alig van olyan magyar, aki nem hallott róla, hogy az amerikai csapatok kivonulása után százezrek menekülnek a tálibok uralma alá került Afganisztánból. A kutatása szerint Magyarországon a lakosság majdnem háromnegyede (71 százaléka) azt gondolja, hogy emiatt nagy valószínűséggel a 2015-ben tapasztalthoz hasonló menekülthullám indul Európa felé és ez érinteni fogja hazánkat is. Mindössze 20 százalékra tehető azok aránya, akik nem tartanak ettől.

A kormányzati tájékoztatás – ahogy 2015-ben – most is azt hangsúlyozza, hogy az európai vezetők nem veszik elég komolyan a várható következményeket. Szijjártó Péter New Yorkban az ENSZ közgyűlésen uniós vezetőkkel folytatott megbeszélései alapján fogalmazott úgy, hogy az „EU tagállamainak egy jelentős része egyáltalán nem tanult abból, ami 2015-ben és azóta zajlott az európai kontinensen”.

Ez az üzenet tükröződik vissza abban, hogy a kormánypárti szavazók között vannak a legkisebb arányban azok (9 százalék), akik szerint az lenne a helyes magatartás az uniós országok részéről, ha befogadnák azokat, akik bizonyítani tudják, hogy életveszélyből menekülnek. Ennél sokkal több Fidesz-KDNP szimpatizáns (23 százalék) tartaná helyes megoldásnak, ha a menekülőket egyszerűen visszatoloncolnák Afganisztánba. Az ellenzéki választók pont fordítva gondolják, de abban gyakorlatilag teljes az egyetértés a táborok között, hogy az Afganisztánnal határos országokat kellene segíteni, hogy ott kezelhessék a menekültkérdést. A magyar társadalom majdnem kétharmada ezt tartaná a leghelyesebb megoldásnak, nem törődve az érintett államok álláspontjával.