- tette fel a kérdést a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Rolek Ferenc elmondta, a gazdaság teljesítménye még csak most érte el a 2019. év végi állapotot, vagyis a koronavírus-járvány előtti időszakét. Jelezte, ez most nem a gazdasági folyamatoknak megfelelő emelés, hanem életszínvonal-javító béremelés. "A cégek nem tudják kitermelni a 200 ezer forintos minimálbért” - mondta, majd hozzátette: ez munkavállalónként havi 38 ezer forint költségnövekedéssel járna a munkaadóknak.
Rolek Ferenc szerint miután a kormányzat eldöntötte, hogy 200 ezer forint lesz a minimálbér, a munkaadóknak nem maradt más lehetősége, mint az, hogy lobbizzanak a munkaadók által fizetett járulékok csökkentéséért. Ennek nagyjából 5-10 százalékosnak kell lennie, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a béremelést.
- utóbbit már a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke mondta a portálnak. Székely Tamás szerint régiós összehasonlításban még mindig a magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb, csak Bulgáriát előzzük meg a 27-tagú Európai Unióban. Jelezte, Csongrád megyéből sokan már Romániába járnak át dolgozni, mert ott magasabbak a fizetések. Ráadásul egyes munkáltatók visszaélnek a minimálbérrel. Azok a cégek, amelyek nem tudják, vagy nem akarják kifizetni a magasabb bért, részmunkaidőben foglalkoztatják a munkavállalóikat, legalábbis papíron - tette hozzá.
