Már nem csak dolgozni járnak a magyarok Ausztriába, egyre többen otthont is ott teremtenek maguknak

Idén az áttelepülők száma ugrásszerűen nőtt, aminek nem csak a magasabb bér az oka.

A fizetésnél lényegesen fontosabb szempont a gyermekünk jövője, amit nem lehet összehasonlítani a magyarországi lehetőségekkel, mert igen nagyok a különbségek - véli a fiatal őrségi anyuka, aki a hozzá hasonlóan a vendéglátásban elhelyezkedett szombathelyi párjával együtt akkor döntött úgy, hogy befejezik az ingázást és kint maradnak Ausztriában, amikor megszületett a most két és fél éves kislányuk. Ezért a határ másik oldalán lakást vettek.

A bucsui határátkelőtől hét kilométerre fekszik Schachendorf (Csajta), ahova költöztek, hogy a rokonok is közel legyenek. Ismerősöktől tudták meg, hogy a körülbelül nyolcszáz lakosú osztrák faluban a cégét Ausztriában működtető magyar vállalkozó társasházakat épít, és van még benne eladó ingatlan. Később a három kész épület a település magyarlakta része lett.

A szembe szomszédnál nem jó időpontban csöngettünk, hogy kiderítsük a költözés okát, mert épp hajat mosott. Telefonszámot viszont adott, hogy keressük, ám amikor ezt megtettük, nem akart nyilatkozni. Bizonyára vitte magával a rossz beidegződéseket: a félelmet és a zárkózottságot is. A másik épület földszintjén viszont szívesen fogadtak.

- Nekem az itt található lakás főként irodának kell, mert az a tapasztalatom, hogyha osztrák egyéni vállalkozóként, itteni címről, vagy telefonszámról keresek egy belga, holland, német vagy osztrák üzleti partnert, akkor szavahihetőbbnek, hitelesebbnek tart, és nincsenek olyan aggályai, mint amilyenek a magyarországi hívás esetén voltak - állítja Surányi István, aki közvetítőként haszongépjárműveket szerez ügyfeleinek.

Mivel az utóbbi időben a határ két oldalán kiegyenlítődtek az ingatlanárak, már ez sem akadálya a kiköltözésnek, és az albérlet sem drágább.

- Errefelé 400 euróért adnak ki egy lakást, amiért Szombathelyen havi 130-140 ezer forintot fizetek, tehát eltűnt a különbség az árak között - mondta Polgár Georgina, a csajtai kávéház tapolcai felszolgálója, aki szociológus, és tíz éve mégis ezt csinálja, de nem bánja, mert otthon hiába dolgozott. A fizetése annyira kevés volt, hogy a hónap végére nem maradt pénze. Ausztriában ez nem történt meg vele, annak ellenére, hogy az egyik héten négyet, a másikon három napot dolgozik. Nem tervezi, hogy itthon néz munka után, mert jól érzi magát Schachendorfban, ahol senki nem irigy a másikra, mint idehaza, tudniillik mindenki hozzájut ahhoz, amire alapvetően szüksége van, és ez meglátszik az emberek viselkedésén.

- Az osztrákok a szövetségi államtól sokkal nagyobb támogatást kapnak, ebben igen jelentős a differencia Ausztria és Magyarország között - állapította meg István, aki soproni építési vállalkozóként a kópházi határátkelő másik oldalán található Deutschkreutzba (Sopronkeresztúr) költözött. - Ezt a járvány kritikus időszaka is jól megmutatta, amikor gyakran összehasonlították a két országot, mert Ausztria volt a labor, de nem mindenben. Az elvonások, megszorítások igen nehéz helyzetbe hozták az otthoniakat, és ez alaposan stresszeli őket. Közben észre sem veszik, hogy az ebből adódó dühüket egymáson vezetik le. Szörnyű ezt látni, hát még benne élni. Ausztria ehhez képest a béke szigete. Ez is oka annak, hogy most már több mint tíz éve kint élek, és nincs szándékomban hazamenni. Nem beszélve arról, hogy amit itt elértem, otthon aligha sikerült volna. Aki az utóbbi időben jött át, az arra panaszkodik, hogy most Magyarország a kiváltságosoké, nekik mindent szabad, és ezt mind kevesebben tudják elviselni.

A Soprontól mindössze 13 kilométerre található Zagersdorf (Zárány) is egyre több magyar állandó lakóhelye.

- A mintegy ezer lakosú községben öt százalékra tehető a magyarok aránya, ám az elmúlt tíz esztendőben folyamatosan emelkedett a számuk. Főként azért jöttek, hogy munkát találjanak, később házat és lakást vettek, mert maradni akartak - tájékoztatott Yvonne Zakall, az osztrák település önkormányzati hivatalának irodavezetője.

Sok magyar család azért dönt úgy, hogy Burgenlandban telepedik le, mert gyakran kedvezőbb áron jut házhoz és telekhez, mint otthon, és ha építkezik a kivitelezés is olcsóbb.

- Nem beszélve arról, hogy a tartománytól lakásépítési támogatást is kap, hogyha öt évnél régebben az állandó bejelentett lakcíme Burgenlandban van - közölte Christian Bleich, a tartományi kormányhivatal nyilvánosságért munkacsoportjának vezetője. Majd hozzátette: Magyarországon ilyen támogatás nincs, náluk viszont más formában nem csak ez az egy van. Ezek után nem meglepő, hogy Schachendorf (Csajta) mellett több más határ menti faluban is magyar kolóniák alakultak ki. Mert aki már évek óta kint él és dolgozik, az értékeli azt az életminőséget, amit ez a tartomány nyújt neki. Ismeri az osztrák egészségügyi rendszer előnyeit. Tudja, hogy mekkora fórt jelent, ha valaki osztrák iskolába jár, és idejekorán megtanul németül. A burgenlandi magyar családok esélyekben gazdag jövőt szeretnének biztosítani a gyerekeiknek.

Kapcsolat főként a zömében magyar lakta településeken alakítható ki. Elsősorban a kétnyelvű iskolában és az egyházközösségben, ahol még arra is adnak tippet, hogy hol lehet jobb munkát találni a környéken. Tulajdonképpen ez az a közösség, amely őrzi azt az érzést, hogy talán nincs is olyan messze a magyarországi lakóhely. Burgenland pedig alapvető feladatának tekinti a különböző népcsoportok támogatását, hogy ápolja a sokszínűségét - tette hozzá Christian Bleich.

Sokan költöznének végleg Ausztriába

Meglepően nagy számban szeretnének magyarok ingatlant venni Ausztriában - közölte Parajdi István, a Grazban élő ingatlanszakértő.

- Korábban ilyen kérést hetente általában egyszer-kétszer, most viszont naponta kétszer-háromszor kapok, és erre utoljára a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején volt példa. Akkoriban 4-5 éven át befektetők érdeklődtek, vagy akik végleg el akartak költözni. Aztán ez a jelenség alábbhagyott,2016 és 2018 között, olyannyira, hogy alig jött telefonhívásom otthonról. Az idő tájt igen nagy tempóban indult el Magyarországon a spekulációval fűszerezett ingatlanfejlesztés. Idén azonban újra kirobbanó magyarországi érdeklődés figyelhető meg.

- Mi lehet ennek az oka?

- Most többnyire nem a gazdasági bajok késztetik a magyarokat arra, hogy otthon mindent eladjanak, és Ausztriában új életet kezdjenek, hanem az országban uralkodó morális válság. Rengeteg Magyarországról érkező ügyfelem panaszkodik erre, és igen aggasztónak tartják a folyamatot. Szerintük az elmúlt tíz év alatt számos olyan dolog történt odahaza, amiről nem gondolták volna, hogy valaha is bekövetkezik. Depresszióval küszködő emberek jegyezték meg, hogy aki nem áll be a NER-be, az feleslegesen próbál érvényesülni. Rossz a közhangulat, sokan nem érzik jól magukat. A költözés óriási áldozat, ezzel egyébként tisztában vannak, ám úgy gondolják, hogy így is ez a jobb megoldás. Még akkor is, ha nem jókor csomagolnak.

- Miért mondja ezt?

- Sajnos, aki most jön, az kicsit megkésett. Ausztriában ugyanis az elmúlt tíz évben mindössze 1,1 százalék volt az ingatlanok áremelkedése, ellenben az utóbbi egy év kőkemény drágulást hozott, ezért nehéz megfelelő lakóingatlant találni. Amennyiben mégis sikerül, akkor egy nap alatt vevőre talál, és a magyar üzletfél akár hoppon is maradhat, hiszen amire kiér és dönt, arra elviheti az orra elől az osztrák kuncsaft a lakóházat, vagy a lakást.

- Mennyibe kerül most a lakóingatlan?

- Attól függ, hogy az érdeklődő hol szerinte lakni. Ahol nincs idegenforgalom, vagy ipar, nehéz megfelelő munkát találni, továbbá szép hely, ám mindentől messze van, ott ma is alacsonyak az árak. Ezek közé tartozik Felső-Ausztria, valamint az ország magyar és szlovák határ közelében lévő része, ahol négyzetméterenként 1000 euróért is lehet vásárolni. Többen azt a hibát követik el, hogy ilyen környéken vesznek házat, lakást, néha még olcsóbban is, ráadásul felújításra szorulót, később meg nem tudnak túladni rajta. Most az új lakóingatlan négyzetméterenként 3000-4000 euróba kerül, de van 5000 euróért is, ami már a kiugró árkategóriába tartozik. A bécsi és a grazi árak magasabbak, mint a budapestiek, pedig a négyzetméterenkénti egymilliót a magyar fővárosban is elkérik. Ausztriában igen jó lehetőség, hogy a 20 százalékos áfát nem kell kifizetni, ha a vevő családtagot és rokont kivéve 15 évre bérbe adja az ingatlanát, amivel jól jár a tulajdonos, amennyiben idejekorán a gyerekének, vagy idős korára magának vásárol, és az államnak is jó, mivel gyarapodik a bérlakás-állomány.