Nyerhetőség szempontjából öt kategóriába sorolták a 106 egyéni országgyűlési választókerületet (evk.) az ellenzéki pártok választási szakértői – tudta meg több forrásból a Népszava. Ez a lista az előválasztás megszervezésekor is fontos szerepet töltött be, mivel figyelembe vették a jelöltek visszaléptetésénél; de ugyanígy meghatározhatja a közös pártlista összeállítását, sőt – mint megtudtuk – a jövő évi választási stratégiára is hatással lesz.
A lista elkészítése, bár komoly munkát igényelt, módszertanában nem ördöngös. A szakértők először megnézték, hogy az MSZP-Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az akkor még létezett Együtt összesen a szavazatok hány százalékát szerezte meg a 2018-as parlamenti választáson és ebből az egyes körzetekben kivonták a Fidesz eredményét. E mellé tették a 2019-es európai parlamenti választáson elért ellenzéki eredmények összesítését, mínusz a Fidesz százalékait. A képlet alapján sorba állították a 106 evk-t, majd öt csoportba sorolták ezeket nyerhetőség szempontjából, A-B-C-D-E kategóriákba.
Az A-kategóriába azok az evk-k tartoznak, ahol az ellenzék még 2018-ban is legalább 13 százalékkal több szavazatot szerzett, mint a Fidesz. A lista szerint 19 ilyen van, ezeket – mint egy ellenzéki párt vezetője a Népszavának elmondta – kötelezően megnyerendő körzeteknek tekintik. Ide tartozik a többi között Budapest XIII. és XIV. kerülete, ahogy a főváros nagyobbik része is, Pécs belvárosa, Szeged, Dunaújváros. (Utóbbit 2020-ban egy időközi választáson magabiztosan megtartotta a Jobbik, akkor már ellenzéki összefogással.) A B-kategóriát azok az evk-k alkotják, amelyeket 6-13 százalék közötti fölénnyel nyert volna 2018-ban az egyesített ellenzék, természetesen ezeket is kötelezően meg kell nyerni jövőre. A 11 evk-ba tartozik például Tatabánya, Miskolc belvárosa, Szolnok, Szigetszentmiklós vagy Dunakeszi. Itt viszonylag sok olyan körzet van, ahol 2018-ban ugyan viszonylag simán nyert a Fidesz, de a választókerületi központban a 2019-es önkormányzati választásokon már ellenzéki siker született.
A lista legérdekesebb része innentől következik. A C-kategóriát ugyanis a klasszikus csatatér-körzetek alkotják. Itt 2018-ban viszonylag szoros volt az eredmény, az ellenzék közös eredménye plusz-mínusz hat százalék volt a Fidesz indulójával szemben. Ilyen evk-ból 24 darab van, köztük Hajdú-Bihar megye 2. választókerülete (Debrecen azon része, ahol az egyetem is található), ahol 2018-ban hajszállal akár nyerhetett volna a közös ellenzéki jelölt, de 2019-ben az EP-választáson a Fidesz már 13 százalékkal szerzett több szavazatot. Hasonló a helyzet Győrben, Nagykanizsán, Salgótarjánban, Esztergomban, Gyöngyösön, Békéscsabán, Budaörsön vagy éppen Nyíregyházán. Ezeken a helyeken a 2018-as adatok alapján még lehetne is esélye az ellenzéknek, a 2019-es eredmények viszont masszív Fidesz többséget jeleztek. (Igaz, akkor a részvétel alacsonyabb volt.) Ellenzéki forrásaink szerint minden C-kategóriás körzetet meg kellene nyerni.
A kormányváltáshoz azonban még ez sem biztos, hogy elég lenne: még a jelentős Fidesz-többséggel jellemzett D-kategóriás körzetekből is el kellene hozni néhányat. Pedig ezekben az evk-kban 6-13 százalékos előnnyel nyert a Fidesz már 2018-ban is. Igaz, ide tartozik néhány az önkormányzati választáson már átfordult település is, mint például Szombathely, amihez nagy reményt fűz az ellenzék, hiszen Hende Csaba, a kormánypárti nyertes mára sokat veszített népszerűségéből. (Egyelőre nem lehet tudni, ő indul-e újra a kormánypárt színeiben.) Ilyen D-kategóriás településnek tartják például Tapolcát, Balatonfüredet, Hatvant, Hajdúböszörményt, vagy Kecskemétet. Ez a kategória a legnépesebb, 29 evk. tartozik hozzá.
A lista alján szerepel a 23 E-kategóriás evk. - ezek szinte reménytelen terepet jelentenek az ellenzéknek. Érdekes, hogy az ország nyugati vagy észak-keleti régiói tartoznak ide jellemzően, mint Körmend, Csorna, Sárvár, Keszthely, illetve Vásárosnamény, Mátészalka, Nyírbátor.
A körzeteket röviden „profilozták” is aszerint, hogy milyen jellegű települések alkotják ezeket – nagy-, vagy közepes városok, kis falvak, vagy éppen egy városrész és a környező kistelepülések. A listának komoly szerepe lehet a következő hetekben. Egyrészt minden párt figyelembe veszi majd, hogy az előválasztáson nyertes indulói milyen kategóriás körzetben nyertek, így aztán a pártok a közös lista összeállításánál is figyelembe veszik ezt a szempontot. A közös ellenzéki kampányban pedig az anyagi és emberi erőforrásokat a C-, és a D-kategóriás körzetekre koncentrálják majd. A másik háromnál a helyi jelöltnek minél több személyes jelenléttel, kevés pénzből kell majd megoldania saját kampányát. - Kósa András
„Kell a változás, mert ami van, az lehangoló”
– Ez sokkal jobb rendszer, mint ami eddig volt és amit a Fidesz is képvisel, azaz, hogy a párt felső vezetése kijelöli, hogy a híveik kire szavazhassanak, akár tetszik nekik, akár sem. Jobb, ha az emberek választják ki a számukra szimpatikus pártból a nekik tetsző jelölteket – fogalmazta meg az előválasztás lényegét tegnap az első forduló zárónapján a budapesti Kálvin téren felállított szavazósátornál egy fiatal hölgy, Anikó.
Nem kevesen voltak, akik utolsó napra hagyták, hogy leadják szavazatukat. A Kálvin téri szavazósátornál délelőtt ismét hosszú sor kanyargott, bár Anikó szerint neki nagyjából húsz perc alatt sikerült leadnia voksát, még úgy is, hogy közben előre engedett egy idős hölgyet. A fiatal nő úgy vélte, azért kell szavazni, hogy az ellenzéki oldalon a lehető legjobb jelölt maradjon versenyben a kormánypárttal szemben.
Folyamatos volt a munka a szavazósátorban, az egyik szavazóbiztossal csak félszavakkal tudtunk beszélni, miközben vette át az érkezők igazolványait és diktálta be az adatokat. Másutt is így jártunk: a nagy városi csomópontoknál mindenütt legalább egy tucat ember állt sorba az előválasztási sátor előtt.
Békásmegyeren némileg szellősebbek voltak a sorok, itt „csak” hárman-négyen várakoztak. A helyi szavazási bizottsági tagoktól megtudtuk: délelőtt jellemzően az idősebbek, a nyugdíjasok szavaztak, míg délután a munkából hazatérők adták le a voksukat. A szavazás sajátossága, hogy nagyon sok volt a 18 év körüli, akik nem igazán voltak egyik ellenzéki párt elkötelezettjei sem, mégis fontosnak érezték, hogy részt vegyenek az előválasztáson.
– „Érezhetően az volt a fontos számukra, hogy a jelenlegi kormány ellen szavazhatnak” – fogalmaztak az egyik szavazósátornál. Volt, aki most voksolt életében először. A szavazók között találkoztunk néhány huszonévessel. Péter szerint ő nem különösebben politizált soha, viszont most úgy érzi, kell a változás, mert ami van, az már nagyon lehangoló. Szerinte ha a Fidesz maradna, akkor „30 év múlva is ugyanitt tartunk”, viszont ahhoz hogy győzhessen az ellenzék, a lehető legjobb jelölteket kell megtalálni. - Batka Zoltán
