Már nem csak a német keresztény uniópártok belső hatalmi harcai miatt jelenthető ki nagy valószínűséggel, hogy Olaf Scholz lesz a következő német kancellár, amennyiben persze megállapodásra jut a Zöldekkel és a liberális FDP-vel. Bár az utóbbi párt elnöke, Christian Lindner még a választások után is azt kommunikálta, hogy legszívesebben – a környezetvédők mellett – a CDU/CSU-val lépne koalícióra, érezhetően az FDP-ben is változik a hangulat, méghozzá a szociáldemokraták javára. Erre utalnak Wolfgang Kubicki pártelnökhelyettes szavai, aki kifejtette, az SPD-Zöldek és pártja, az FDP koalícióját részesíti előnyben, Ugyanakkor nagyon lesújtóan nyilatkozott CDU-ról, amely „óráról órára teszi tönkre magát”. Michael Theurer, az FDP frakcióvezető-helyettese azért azt közölte, még a CDU/CSU-Zöldek-FDP kormányra is van esély.
A társadalom nagyobbik része SPD-Zöldek-FDP koalíciót szeretne, minden közvélemény-kutató felmérése ezt hozta ki. S még egy jel, ami azt mutatja, hogy Scholz a favorit a kancellári tisztségre, Katrin Göring -Eckardt, a Zöldek társfrakcióvezetőjének kijelentése, aki az ARD Tagesthemen című műsorában elmondta: az FDP-vel folytatandó megbeszéléseik inkább abba az irányba haladnak, hogy a két párt az SPD-vel szövetkezne. Az FDP közölte, hétvégén előzetes tárgyalásokat kezdenek az SDP-vel és a CDU/CSU-val.
A környezetvédők és a liberálisok kedd este kezdték meg a megbeszéléseket, s rögtön jelezték, kedvező benyomásokat szereztek a megbeszélésekről. Ami a Zöldeket illeti, a vártnál gyengébb választási szereplés után kissé háttérbe vonták a párt kancellárjelöltjét, Annalena Baerbockot és előtérbe került Robert Habeck társelnök. Nyilvánvaló, hogy az FDP-vel folytatandó megbeszéléseknek ő a szellemi vezetője, bár többször is igyekezett hangsúlyozni, hogy Baerbock is fontos szerepet játszik majd, aki jelen is volt az első egyeztetési fordulón.
Ami Laschet további sorsát illeti, bár kedden maga Markus Söder, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is elismerte, hogy elsőként az SPD-t illeti meg a kormányalakítás joga, a CDU elnöke, Armin Laschet továbbra sem adja fel kormányalakítási terveit. S ennek már egyre kevésbé az az oka, hogy ő kíván Angela Merkel politikai örököse lenni. Egyre döntőbb ok, hogy a CDU-n belüli helyzete megerősítésén fáradozik. Amíg fenn tudja tartani az esélyét annak, hogy kancellár legyen, addig kisebb a valószínűsége annak, hogy saját párttársai a visszalépését követeljék a CDU éléről.
Laschet az első hatalmi torzsalkodásokat megnyerte, vagy inkább fogalmazzunk úgy, túlélte. A CDU/CSU a választási kudarc utáni első frakcióülésén Laschet eredetileg azt akarta javasolni, hogy a jelenlegi frakcióvezető, Ralph Brinkhaus október 26-ig, az új Bundestag alakuló üléséig maradjon a képviselőcsoport élén. Azért addig, mert eddig az időpontig már látni kell, hogy Laschetnek van-e még esélye a kancellári tisztségre. Ha nem, akkor ettől fogva az ellenzék vezetője lehet a közös CDU/CSU frakció élén. Brinkhaus azonban erről hallani sem akart, így kompromisszumos megoldásként április végéig maradhat a képviselőcsoport élén. Brinkhaus a megegyezés után udvariasan támogatásáról is biztosította Laschetet, „született tárgyalónak” nevezte, aki szerinte képes lehet életre hívni a CDU/CSU-Zöldek-FDP koalíciót. Ettől függetlenül a frakcióülésen Laschetet sokan bírálták és ismét kénytelen volt elismerni a választási kampányban elkövetett hibákat.
Laschet egyedüli esélye a politikai túlélésre, ha mégis sikerülne megkaparintania a kancellári széket. Ha nem, akkor igencsak megkopott népszerűsége miatt aligha maradhatna a CDU élén. Így két szék között a pad alá eshet: Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöki tisztségét elveszti, és a kereszténydemokraták éléről is minden bizonnyal távoznia kell.
