Továbbra is ütemesen emelkednek a bérek a KSH adatai szerint, bár az utóbbi hónapokban a mértéket illetően lassulás látszik. A legutóbbi adat szerint júliusban 7,9 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint egy éve: ez bruttóban 433 700, nettóban 288 400 forintot jelentett a KSH szerint. Az év első hónapjaiban ugyanakkor még 9-10 százalékos éves növekedési ütemet mértek a statisztikusok. Ennek oka részben az, hogy a KSH – annak ellenére, hogy a koronavírus alaposan átrendezte a munka világát - csupán a teljes munkaidős alkalmazottakat vizsgálja, amikor átlagbért számít. Közülük is csak azt a 2,85 millió embert, aki 5 fősnél nagyobb munkahelyen dolgozik. A koronavírusjárvány miatt tavaly részmunkaidőre sorolt, vagy elbocsátott, jellemzően alacsonyabb keresetű dolgozók így 2020-ban kiestek a bérek szempontjából vizsgálandók köréből, ez pedig feljebb húzta az átlagkeresetet, és a növekedési ütemen is gyorsított.
Most viszont mondhatni, „visszanyalt a fagyi”, hiszen a korlátozások feloldásával ismét egyre többen dolgoznak napi 8 órában, így a kiskeresetűek ismét lejjebb húzzák a statisztikát. A Magyar Nemzeti Bank szakértői az Inflációs jelentésben erről azt írják: „a bérezési folyamatokban lefelé torzító statisztikai hatások figyelhetők meg. A járvány első hulláma alatt magas volt a részmunkaidős foglalkoztatás az alacsony keresetűek körében, a bérindex azonban csak a teljes munkaidős foglalkoztatottakat veszi figyelembe, így ez felfelé torzította a bruttó átlagkeresetet. A részmunkaidősek aránya 2020 év végén már a válság előtti szintre esett vissza, így a tavalyi magas bázishatás miatt a bérindex jelenleg alulbecsült.” A jegybank szerint a statisztikai torzítások kiszűrésével az első negyedévben éves összehasonlításban 7,3, a második negyedévben 12,1 százalékkal nőttek a versenyszférában a bérek, az év egészére pedig összességében 7,2–8 százalékos keresetnövekedés várható.
Az idei átlagbér azért is érdekes, mert a korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján arra lehetett következtetni, hogy ennek mértékéhez igazítják a gyermeket nevelő munkavállalók adóvisszatérítését. A szerdai kormányinfón azonban kiderült, nem így lesz. Gulyás Gergely miniszter bejelentette: a visszatérítés értékhatára a KSH által 2020 decemberére meghatározott, a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozó havi átlagkereset tizenkétszerese lesz. Tavaly decemberben az eddigi legmagasabb - 449 400 forintos - bruttó átlagbért mérte a KSH - éppen a fent jelzett módszertannak, illetve az év végi jutalmaknak és prémiumoknak köszönhetően. Ennek az összegnek havi 67 410, évi 808 920 forint az szja-ja, vagyis maximum ennyit lehet majd visszakapni. Persze csak akkor, ha valaki – a családi adókedvezmény levonása után – be is fizetett az idén ennyi adót.
A visszafizetés - a kormány által saját magának szabott - feltétele az 5,5 százalékos gazdasági növekedés elérése. Gulyás Gergely szerint az eddigi adatok alapján a kormány meg tudja állapítani: olyan forgatókönyv nem lehetséges, hogy az idei növekedés ne érje el ezt a szintet, akár 7,5 százalékos is lehet a bővülés. Vagyis biztosra vehető az adóvisszatérítés, amely mindkét, családi adókedvezményre, családi pótlékra az idei évben "akár csak egyetlen napig" jogosult szülőnek jár majd, beleértve a katás és ekhos vállalkozókat is. Előbbiek az általányadó negyedét, utóbbiak a befizetett 15 százalékos adó 9,5 százalékos szja-részét kapják vissza. A korábbi bejelentések szerint ezzel mintegy 1,9 millió szülő juthat összesen 600 milliárd, fejenként átlagosan mintegy 316 ezer forinthoz jövő február 15-ig.
