Ha nem siet a kormány, ugrik a brüsszeli előleg

A helyreállítási tervről már csak azért is sürgős lenne megállapodnia a kormánynak és az Európai Bizottságnak, mert ha az alku 2022-re csúszik, akkor az ország 326 milliárdot bukhat.

Az Európai Parlament (EP) jövő heti plenáris ülésén választ akar kapni arra, hogyan állnak a magyar és a lengyel helyreállítási tervről szóló tárgyalások. A képviselők meghívták az Európai Bizottság két illetékes tagját, Valdis Dombrovskis alelnököt és Paolo Gentiloni gazdasági és pénzügyi biztost, hogy szerda délután számoljanak be a hónapok óta teljes titoktartás mellett folyó megbeszélésekről. Az EP szeretné színvallásra késztetni a testületet, hogy valóban szigorúan számonkéri-e a két tagállamon a pénzügyi segítség feltételeit. Mindenekelőtt az igazságszolgáltatási rendszerre nehezedő politikai nyomás és a korrupció miatt aggódnak.

Magyarországnak négy év alatt 7,2 milliárd euró, Lengyelországnak 23,9 milliárd vissza nem térítendő támogatás jár az EU járványügyi mentőcsomagjából (az utóbbi 12,1 milliárd euró kedvezményes hitelre is igényt tart). Brüsszel mindkét országgal hosszú ideje alkudozik: a budapesti kormánnyal szeptember végéig kellett volna megállapodnia, míg a lengyellel nem is jelöltek ki dátumot. Hivatalos tájékoztatás szerint a tárgyalások “konstruktív szellemben” folynak, és Magyarországtól elsősorban szabályos és korrupciómentes pénzköltést garantáló kötelezettségvállalásokat várnak. A helyreállítási terveket először az Európai Bizottságnak, majd a tagállami minisztereknek kell jóváhagyniuk.

Céline Gauer bizottsági főtárgyaló csütörtökön zárt ajtók mögött tájékoztatta a helyreállítási tervekkel foglalkozó parlamenti képviselőket a magyar és a lengyel kormánnyal folyó megbeszélésekről, de forrásaink szerint nem árult el érdemi információkat. Szavaiból kiderült, hogy a biztosi testület nem akarja a végtelenségig nyújtani a tárgyalásokat. Azok az országok ugyanis, amelyeknek idén nem sikerül jóváhagyatniuk a nemzeti tervüket, elesnek a teljes összeg 13 százalékát kitevő előlegtől. Ez Magyarország esetében 326 milliárd forint. Az előleget a pénzügyminiszteri jóváhagyást követő technikai részletek tisztázása után szinte azonnal utalják. A főtárgyaló hangsúlyozta, hogy minden tagországtól csak a jogszabály által előírt vállalásait lehet számon kérni, és azokat folyamatosan ellenőrizni fogják.

A szabályoknak megfelelően az Európai Bizottság részletekben fog fizetni, és csak akkor, ha a részidős feladatokat az adott ország maradéktalanul teljesítette. Uniós források a brit Financial Times című lapnak azt mondták, hogy az Orbán-kormányt nem a helyreállítási terv blokkolásával kell megszorongatni, hanem ígéreteinek könyörtelen és szigorú számonkérésével a programok megvalósítása során.