Péntekre virradó éjjel, pár perccel hajnali egy óra előtt végeztek az utolsó szavazatok megszámlálásával is az összes választókerületben (evk): ekkor vált véglegessé az ellenzéki előválasztás első fordulójának eredménye. A sorrend persze ettől már nem változott, de az egyes eredmények csekély mértékben módosultak. A Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje, Dobrev Klára magabiztosan győzött, csaknem 215 ezer voksot kapott, ami a szavazatok 34,76 százaléka volt. A második helyen Budapest főpolgármestere, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP aspiránsa, Karácsony Gergely zárt, több mint 168 ezer szavazatot ért el, ami 27,31 százalékra volt elég. Bejutott még a második fordulóba Hódmezővásárhely független polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom indulója, Márki-Zay Péter is, aki csaknem 126 ezer szavazatot kapott (20,02 százalék). A két utolsó helyezett, a jobbikos Jakab Péter és a momentumos Fekete-Győr András kiesett a versenyből.
Tegnapi lapszámunkban közöltük csaknem az összes vidéki evk eredményét, valamint a budapesti körzetek több mint felét is. Budafokon azonban csak éjszaka értek a szavazatszámlálás végére: Molnár Gyula, az MSZP korábbi elnöke, a DK mostani indulója és a körzet regnáló képviselője nagy csatában, kevesebb mint száz szavazat különbséggel maradt alul a momentumos Tóth Endrével szemben. (Péntek este az Országos Előválasztási Bizottság azt közölte a Telex kérdésére, hogy a körzetben újraszámolják a voksokat, mivel a két jelölt között két százalékpontnál kisebb a különbség.)
A XVI. kerületben négyen álltak rajtvonalhoz, a Bajnai Gordon-féle, ma már megszűnt Együtt korábbi politikusa, Vajda Zoltán győzött, aki tavaszi választási sikere esetén az MSZP-frakcióba ülne be. Nem lesz egyszerű dolga, hiszen a kerület a fideszes Szatmáry Kristóf felségterülete, hosszú évek óta simán győz itt a kormánypárti politikus. A pesti oldal négy – a 14., a 15., a 16. és a 17.-es – választókerületében nem volt szoros a verseny. Szilágyi György, a Jobbik alelnöke szállította pártjának az egyetlen fővárosi győzelmet 62 százalékkal, az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes újrázhat 68 százalékkal, a szintén szocialista Hiller István pedig kiütéses 84 százalékos győzelemmel megy tovább. Csepelen két országosan ismert politikus, a körzetet már kétszer elnyerő Szabó Szabolcs a Momentum támogatásával és az MSZP elnökhelyettese, Komjáthi Imre harcolt. Bár szoros csatát vártak előzetesen, Szabó 65 százalékkal győzött, így akár harmadik ciklusát is elkezdheti jövő tavasszal.
Az előválasztáson a DK nemcsak a miniszterelnök-jelölti versenyt nyerte meg, hanem a képviselő-jelöltit is: összesen 32 helyen győzött olyan aspiráns, aki 2022-es győzelme esetén a párt frakcióját választaná a parlamentben. Nem sokkal lemaradva következik a Jobbik, Jakab Péterék 29 helyen végeztek az első helyen. Az MSZP zárt a dobogó alsó fokán, 18 körzetben győzött olyan jelölt, aki az MSZP-frakciót választaná. A jelenleg parlamenten kívüli Momentum 15 evk-ban próbálkozhat 2022-ben, a Párbeszéd 7, az LMP pedig 5 helyen. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a Karácsony Gergely és Szabó Tímea vezette párt közösen indult az MSZP-vel, így ha nem is feltétlenül közös frakcióban, de mindenképp komoly szövetségben politizálnak majd az új T. Házban.
Itt fontos felidézni lapunk korábbi információját, miszerint az ellenzéki pártok szakértői készítettetek egy becslést arról, hogy a körzetekben mekkora eséllyel vághatnak neki a Fidesz jelöltjével szemben 2022-nek. Nyerhetőség szempontjából öt kategóriába sorolták a 106 evk-t, a kötelező győzelemtől a reménytelenig. Ennek fényében érdemes kezelni a tegnapi végeredményt. Az biztos, hogy a két éllovas, a DK és a Jobbik rendelkezik a legtöbb olyan körzettel, ahol jelen állás szerint verhetetlennek tűnik a fideszes aspiráns. Szintén ők vezetnek abban a kategóriában is, ahol bár nem reménytelen a helyzet, de erősen a Fidesznek áll a zászló. A DK a 32 nyert körzetéből - egy lapunkhoz eljutott számítás szerint - 9 olyan evk-val rendelkezik, amely biztosan illetve inkább nyerhető, a Momentum öttel, míg a Jobbik néggyel. Ebben az összevetésben az MSZP-Párbeszéd szövetség áll a legjobban, ketten összesen 11 hozható körzetben nyertek. (Az MSZP és a Párbeszéd vélhetően külön frakcióban politizál majd, azonban egy jelölőszervezetként tartják őket nyilván.) Azt persze érdemes megemlíteni, hogy azok a körzetek "számítanak" leginkább az erőviszonyokat tekintve, amelyeket billegőnek tartanak számon az ellenzéki stratégák. A DK-nak és a Jobbiknak 7, a Momentumnak négy, míg az MSZP-Párbeszédnek öt ilyen nyert evk-ja van.
Komolyan gondolják a visszalépést
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom kormányfő-jelöltje és Karácsony Gergely, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP aspiránsa több fordulóban tárgyal arról, hogy valamelyikük visszalépjen a másik javára az előválasztás második fordulójában. Elemzői konszenzus van arról, hogy hármas verseny esetén az első kört behúzó DK-s Dobrev Klára nyerne, de a visszalépés nagyon megnövelné „kihívója” esélyeit. Márki-Zay Péter péntek kora este sajtótájékoztatót tartott: bejelentette, hogy közvélemény-kutatást rendel, ebben felméri saját népszerűségét, majd ennek fényében dönt.
A hírt még a bejelentés előtt közlő Magyar Hang szerint Karácsony Gergely szintén készíttet magáról egy ilyen felmérést. Márki-Zay Péter azt is elmondta, hogy hétfőn Hódmezővásárhelyen találkozik Karácsony Gergellyel, és ismét tárgyalnak egymással: „egy héten belül eldől a kérdés” az esetleges visszalépésről. Ezzel Márki-Zay arra utalt, hogy az eredeti tervekkel ellentétben október 4-én biztos, hogy nem indul el a második forduló. Egyébként pedig a tervek szerint „közös csapatban” mennek tovább, egyikük miniszterelnök-jelöltként, másikuk miniszterelnökhelyettes-jelöltként folytatja.
Márki-Zay a Népszavának arról beszélt, hogy szerinte „logikusabb” lenne, ha Karácsony lépne vissza az ő javára, mert: „a jobboldali szavazókat én jobban meg tudom szólítani, s akadnak olyan csoportok, mint például a kiábrándult, vidéki, keresztény választók, akik rá nem szavaznának semmilyen körülmények között.” Sőt – folytatta a hódmezővásárhelyi polgármester – olyan nagyvárosi, baloldali választók is rá voksolnának, akik az első körben jobb híján szavaztak a DK-ra, mert nem hittek benne, hogy a rá adott voks nem veszik el.
„Mi úgy látjuk, hogy Orbán Viktor legyőzésére és az ország kormányzására mind Karácsony Gergely, mind Márki-Zay Péter alkalmas és képes lenne” – nyilatkozta lapunknak Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, aki a miniszterelnök-jelölti előválasztáson nem jutott a második körbe.
Fekete-Győr hangsúlyozta, már Karácsony és Márki-Zay is bejelentette, nyitott rá, hogy – bizonyos feltétekkel – visszalépjen a másik javára: „szerintünk egy jó döntés lenne, hiszen nagyobb eséllyel győzne olyan miniszterelnök-jelölt, aki közelebb áll a Momentum értékeihez és/vagy programjához”. A Momentum támogatja mind a két jelölt kormányváltó elképzeléseit, de arról még nem született döntés, hogy „deklaráltan beállunk-e valamelyikük mögé, és ha igen, akkor ki mögé” – fogalmazott Fekete-Győr András. A Momentum elnöke nem tért ki Dobrev Klára szerepére.
Szintén nem jutott a következő fordulóba Jakab Péter, a Jobbik elnöke. Tőle is szerettük volna megtudni, jó megoldásnak tartaná-e, hogy az egyik jelölt visszalépjen a másik javára, ha igen, kinek a visszalépését látná szívesen. Megkérdeztük azt is, a Jobbik felkéri-e szavazóit, szimpatizánsait, hogy az adott jelöltet támogassák a második körben.
A Jobbik sajtóosztálya közölte, hogy az általunk feltett kérdések egyelőre „nem időszerűek”.