–Sok egyéb mellett azt is megmutatta az ellenzéki előválasztás, hogy lényegesen sokrétűbben gondolkoznak a választók a hagyományos jobb-bal felosztásnál vagy a pártlogóknál – állapította meg László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszava kérdésére. László Róbert magyarázata szerint egy olyan választáson, ahol elsősorban nem a kormányzás sorsa a tét, sokkal szabadabban kifejezésre juttathatók a legkülönbözőbb – jellemzően nem racionális mérlegelésből, inkább a benyomások alapján kialakuló – vélemények. Segítette ezt az is, hogy az előválasztáson két szavazólapon, két ügyben is lehetett voksolni: sokan meg is osztották a szavazatukat két politikai erő jelöltjei között. A jelöltek személye, a kerületekben elvégzett munka, a kampányba fektetett energia, a hitelesség fontosabbnak bizonyult a párthovatartozásnál.
Az eddigieknél kisebb vagy nagyobb szerepe lesz a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójában a szavazók pártpreferenciájának? László Róbert abból indult ki, hogy jól láthatóan az első fordulóban sem a párthovatartozás volt a döntő a miniszterelnök-jelölti szavazáson – talán csak a DK-s Dobrev Klára kivétel valamennyire) Okkal feltételezhetjük szerinte, hogy ez még kevésbé lesz így a második fordulóban.
Bár több mint valószínű, hogy lesz visszalépés, pillanatnyilag még három miniszterelnök-jelölt van: Dobrev Klára mellett az MSZP-Párbeszéd színeiben induló, az LMP által is támogatott Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Márk-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje. A kérdésre, melyikük a legesélyesebb rá, hogy ne csak az előválasztást nyerje meg, hanem Orbán Viktor sikeres kihívója legyen, László Róbert megjegyezte: ha erre bárki tudná a választ, nem is lenne szükség előválasztásra.
Mindhárom jelölt mellett és ellen szólnak érvek. Dobrev Klára ellen a leggyakoribb érv, hogy a saját szavazótáborán nem tud túlnyúlni: hiába nyer előválasztást, ha a pártnélkülieket nem tudja bevonzani. A DK és Gyurcsány Ferenc ma is széles körű elutasítottsága miatt ennek lehet valóságalapja, de senki nem láthatja előre, mekkora lendületet venne a kampányban egy Dobrev-vezette ellenzéki koalíció. A Political Capital szakértője emlékeztetett rá: a DK néhány éve még lesajnált kispárt volt, ma a relatív legnagyobb ellenzéki erő.
Karácsony Gergellyel szemben az szokott elhangzani – folytatta László Róbert –, hogy nem képes a kisebb településeken élők megszólítására. Ezt valamelyest igazolja, hogy összes szavazatának 42 százalékát szerezte a fővárosban, és csak 58 százalékát a 19 megyében. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ez így is marad, ha a többi párt megdolgozza mögötte a terepet. Márki-Zay Péter tűnik a legkevésbé elutasított jelöltnek, mellette szól az is, hogy a kormányoldal rajta tud a legkevésbé fogást találni. A 2022-es kampány szempontjából viszont jelentős hátránya, hogy – nem lebecsülve a Mindenki Magyarországa Mozgalmat – „nincs alatta” pártszervezet.
– Pártonként változó, hogy az előválasztás során mennyiben volt meghatározó a szavazók párthovatartozása – mondta lapunknak Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. A Demokratikus Koalíció esetében erőteljesen meghatározó volt: a DK-s szimpatizánsok részéről nem történtek, vagy csak elenyésző mértékben történtek taktikai átszavazások. Ennek is köszönhető Dobrev Klára jó szereplése. Más pártoknál ellenben szerinte azt látjuk, hogy sokan helyben leszavaztak ugyan a saját pártjuk helyi jelöltjére, a miniszterelnök-jelöltek közül azonban mást választottak, nem a pártjuk által indított politikust. Ez egyértelműen kimutatható a Momentum, bizonyos fokig a Jobbik esetében is.
– A második körében a pártpreferenciák kisebb szerepet játszanak majd, már csak azért is, mert nem minden párt jelöltje jutott be a következő körbe – konstatálta Novák Zoltán, aki arra számít, hogy az egyik jelölt visszalép majd egy másik javára. „Eljöhet az a pont, amikor a DK vezetőinek, Dobrev Klárának és Gyurcsány Ferencnek el kell döntenie, mi a fontosabb: megbuktatni az Orbán-rezsimet, vagy tovább erősíteni pártjuk pozícióját az ellenzéki versenyben” – jegyezte meg a projektigazgató. Ha a DK-ban komolyan elgondolkodnak ezen a kérdésen, akkor Novák Zoltán nem tartja teljesen kizártnak, hogy Dobrev Klára lép vissza valaki javára. Igaz, ennek csekély az esélye – tette hozzá.
Ha tényleg csak két induló marad, akkor sokkal valószínűbb, hogy feltételeket szabva, de Márki-Zay Péter lesz az, aki visszalép Karácsony Gergely javára. Novák Zoltán szerint az elemzők körében konszenzus alakult ki arról – és ő is ezt a véleményt osztja –, hogy Karácsony Gergelynek van a legtöbb esélye legyőzni Orbán Viktort.
Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az első miniszerelnök-jelölti körben – bár a törzsszavazók elsősorban saját jelöltjükre szavaztak – sok más szempont is döntött, meglehetősen magas volt a kiszavazók aránya. Hisz Márki-Zay Péternek nincs pártja, de Karácsony Gergely is jóval több szavazatot kapott annál, ami pártjai támogatottságából következne. A második fordulóban Pulai András szerint is kisebb lesz a pártpreferenciák szerepe, fontosabbá válik az adott jelölt ellenzéki táboron belüli integráló képessége, a bizonytalanok megszólításának képessége és Orbán legyőzésének képessége.
A Publicus adatai alapján a jobbikos és momentumos szavazók másodlagos preferenciájának sorrendje: Karácsony, Márki-Zay, Dobrev. A jelöltek ennek megfelelően profitálhatnak a jobbikos Jakab Péter és a momentumos Fekete-Győr András kieséséből. Márki-Zay Péter visszalépése Karácsony Gergely javára döntő lehet a végeredmény szempontjából – közölte Pulai András.
A DK és a Jobbik együttműködése is hatással lehetett arra, hogy a jobboldali párt támogatóiból sokan nem Jakab Péterre, hanem a kormányfői kvalitásokat inkább bemutató Dobrev Klárára szavaztak – vélekedett Závecz Tibor, a Závecz Research Intézet vezetője.
A DK hívei Dobrev Klárát, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, az LMP támogatói pedig zömmel Karácsony és Márki-Zay minap bejelentett párosát támogatják. A jobbikos szavazók Jakab negyedik helye miatt részben vesztesnek, egyéni jelöltjeik nagyszámú győzelme miatt viszont részben nyertesnek érezhetik magukat. Talány – tette hozzá Závecz Tibor –, hogy a jobbikosok milyen arányban mennek el szavazni a második körben, és követik-e a korábbi együttműködést, a DK-val való „kvázi szövetséget”.
Závecz Tibor szerint nem tudni azt sem, hogy a visszalépés mennyiben szolgálná az így preferált jelölt győzelmét, milyen hatással lenne az ellenzéki választók aktivitására. Az ezzel kapcsolatos felmérések ugyanis még az előválasztás előtt készültek. Dobrev győzelme, Márki-Zay látványos előretörése mindenképpen hatással lehet a kalkulációkra.
– A magyar politikában két típusú választásnak van hagyománya: az országgyűlésinek, ahol egyéniben is a pártlogó a meghatározó, illetve az önkormányzatinak, ahol a polgármesterjelölt személye sokszor (akár pozitív, akár negatív értelemben) felül tudja írni a pártszimpátiát – kezdte Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az ellenzéki előválasztás valahol a kettő között helyezkedik el.
A miniszterelnök-jelöltek esetében alapvetően jobban érvényesül a pártfegyelem, ugyanakkor a második fordulóban már csak maximum három jelölt marad versenyben, a jobbikos és momentumos szavazóknak – ha elmennek szavazni – szükségszerűen más jelöltet kell választaniuk. A DK szavazói alapvetően aktívak és hűségesek pártjukhoz, a Párbeszéd, az MSZP és az LMP szavazók valószínűleg túlnyomó többségben Karácsony Gergelyre szavaznak – támasztotta alá Závecz Tibor nyilatkozatát Virág Andrea. Sokat számít majd, hogy az erős pártkötődéssel nem rendelkező szavazók ki mellett döntenek.
A Momentum esetében egy viszonylag erősen DK-ellenes szavazóbázisról van szó, a Jobbik helyzete kicsit összetettebb. A Jobbik sokáig egyenlő távolságot akart tartani Gyurcsány Ferenctől és Orbán Viktortól, azonban az előválasztás során éppen a DK-val alakította ki a legszorosabb együttműködést.
Jelenlegi ismereteink alapján – állította Virág Andrea – továbbra is Karácsony Gergelynek van a legnagyobb esélye a 2022-es győzelemre, ő tudja a legnagyobb mértékben integrálni az ellenzéki szavazókat, egyúttal megszólítani a bizonytalanokat is.
