Jobbikos romák Borsodban

Rasszista, szélsőjobboldali múltja miatt a cigányok egy része máig elutasítja Jakab Péter pártját. Mások viszont támogatják: hisznek abban, hogy az a korszak végleg lezárult.

– Ma már nem számít kivételesnek esetnek, hogy romák belépnek a Jobbikba, van olyan település Borsodban, ahol a párt helyi szervezetét is cigányok alapították – állította Lakatos Béla, Ács volt polgármestere a közelmúltban egy romapolitikai fórumon. Hittük is, meg nem is. Némi kutakodás után azonban bebizonyosodott: úgy igaz, ahogyan mondta.

Girincs nem egészen ezerlelkes falu a tiszaújvárosi járásban, a helyiek becslése szerint 95 százalékban romák lakják. Barna Zsolt háza nem messze a rendezett faluközponttól található, a főút mellett. A 41 éves, feleségével négy gyereket felnevelő kőműves sokfelé megfordult az országban. Különösen büszke arra, hogy részt vett a Puskás Aréna felépítésében. Pár évvel ezelőtt megroppant a dereka, a lábát műteni kellett. Azóta nem tud nehéz fizikai munkát végezni.

– Girincsben az emberek egymást viszik dolgozni – mutatja be a települést. Mindig akad valami: állványozás, vasbetonszerelés, szőlőszüret.

Barna Zsolt a Jobbik aktivistája, de a pártba nem lépett be. A párttagság nem férne össze azzal, hogy egy civil szervezet, az Együtt a cigányságért Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Egyesület elnöke. Sok rosszat hallott a Jobbikról, és arról a Bíró Lászlóról is, aki 2020 októberében az ellenzék jelöltje volt a tiszaújvárosi körzetben tartott időközi parlamenti választáson. (A kampányban előkerültek korábbi antiszemita szövegei, Bíró László ezekért utólag bocsánatot kért.)

– Akkor se szavazok a Jobbikra, ha leteszel elém 100 ezer forintot – idézi egyik roma ismerősét Barna Zsolt. Személyes tapasztalatai viszont arról győzték meg, hogy „hatalmasat változott” az a párt, amely hajdan a Magyar Gárdáról és cigányellenes felvonulásairól vált hírhedtté. Barna Zsolt 2010-ben még meggyőződésből szavazott a Fideszre, 2014-ben és 2018-ban már csak azért, mert „jött valaki, hogy Zsolti, ezt kellene behúzni”. Mostanában ugyanolyan kormányváltó hangulatot érzékel, amilyen 2010 előtt volt.

– Nem jó ez a kormány. Meghal az ember, mielőtt időpontot kapna a kórházban – mondja.

És hogy miért éppen a Jobbikot választotta? Az összes párt politikusait meghallgatta, elment Jakab Péter jobbikos pártelnök és Bíró László választási fórumára is. Bármilyen meglepő, egyedül ők beszéltek arról, milyen fontosnak gondolják a cigányság integrációját. A szavak tettekben is megnyilvánultak. Barna Zsolt másfél éve van kapcsolatban Bíró Lászlóval. A jobbikos politikus tevékenyen segít, részt vesz élelmiszer-, ruha- vagy éppen iskoláknak szánt bútoradományok szervezésében. A közreműködésével sikerült megakadályozni, hogy egy gyereket elszakítsanak a családjától, és állami gondozásba vegyenek.

– Megyaszó, Ónod, Hernádnémeti, Tiszalúc – sorolja a teljesség igénye nélkül Barna Zsolt azokat a borsodi településeket, ahol cigányok is csatlakoztak a Jobbikhoz. Bizonyos falvak nevét inkább nem szeretné nyilvánosságra hozni. A romák függnek a kormánypárti önkormányzattól, még bajuk lehet belőle. Úgy érzi, nem alaptalanul aggódik. Bár az általa vezetett civil szervezetet távol tartja a pártpolitikától, a Facebookon egyszer megjelent egy fotó, amelyen közösen szerepelt Bíró Lászlóval: azóta valahogy egyesülete minden pályázatát elutasítják.

Elköszönünk, Barna Zsolt kikísér a kertkapuhoz. Jó kőművesként ezzel búcsúzik:

– Nincs olyan fal, amit nem lehet lerombolni, és amit nem lehet újraépíteni.

Hejőbába csak két faluval van odébb Girincstől, de már egy másik választókerülethez, a „borsodi 7-eshez” tartozik. A közel kétezres településnek mintegy 10-20 százaléka roma.

Nótár László Róbert a falu legszélén, a szántóföld szomszédságában építkezett 2004-ben. Az önkormányzatnál azt ígérték ugyanis, hogy nemsokára abban az utcában is lesz aszfaltút. Nem lett, és azóta sincs. A 45 éves férfi nehezen fojtja vissza az indulatait, amikor arról beszél, milyen „csúnyán becsapták”.

Kitanult egy igen ritka és jól fizető szakmát, amit úgy hívnak: ipari technológiaszerelő bádogos. Több helyen dolgozott külföldön, nős, három gyereke van. A Fideszre egyszer szavazott, még 1998-ban: egy ciklus elég volt ahhoz, hogy megváltozzon a véleménye. Nem bocsátja meg Orbán Viktornak, hogy 2010-ben, amikor a Fidesz újra hatalomra került, a kormány elvette a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat és csökkentette a rokkantnyugdíjakat. Nótár László Róbertet mindkét intézkedés érzékenyen érintette. A magánnyugdíjpénztáron nagyjából 3 millió forintot bukott, rokkantnyugdíjas édesanyja jövedelme pedig a harmadára, 90 ezer forintról alig több mint 30 ezerre apadt.

Amikor szóba hozzuk, hogy a parlamenti választás közeledtével a Fidesz beindítja a nagyüzemi pénzosztást, a férfi a fejét rázza:

– Most már azért kezdünk tisztán látni. A hiteleket vissza kell fizetni, még az unokáink is ezt fogják nyögni. A kormány nem az ország érdekeit nézi.

Példaként a Belgrád-Budapest vasútvonalat és a kínai Fudan Egyetemet említi, amit óriási kínai hitelből, a Diákváros rovására akar megépíteni a Fidesz. Furcsának találjuk, hogy valakit távol a fővárostól, egy borsodi faluban ennyire foglalkoztat a kínai egyetem ügye.

– Ne higgye, hogy engem nem érint a Fudan. Mindenkit érint, aki taníttatni szeretné a gyerekeit vagy az unokáit, és a családnak nincs pénze kifizetni a drága albérletet Budapesten. A Diákvárosban olcsón lakhatnának az egyetemisták – magyarázza.

Barna Zsolthoz hasonlóan régebben ő se politizált aktívan. A sokáig általa is elutasított Jobbik nála akkor került képbe, amikor azok a szélsőségesek, akiktől „viszolygott”, kiléptek, és átmentek a Mi Hazánkba. Megtetszett neki Jakab Péter stílusa és a határozottsága.

– A korrupció olyan szinten folyik, hogy annak, aki kicsit is tájékozott, csípi a szemét. Ezzel szemben kemény fellépés kell – indokolja szimpátiáját. Megkereste a választókerület jobbikos vezetőjét, majd öt fővel megalakította a párt helyi szervezetét. Ahhoz, hogy alapszervezetnek minősüljenek, tíz emberre lenne szükség. „Ennek is eljön majd az ideje” – vetíti előre Nótár László Róbert, a hejőbábai jobbikos elnök.

Csendben bólogatva hallgatja a beszélgetést Poros Beáta, az elnökhelyettes. Foglalkozását tekintve bolti eladó, származását nézve nem cigány. Régóta ismerik egymást, annak idején együtt jártak iskolába. A jobbikos szervezetüknek amúgy van még egy roma tagja.

A hejőbábai cigányok jelentős része egzisztenciát teremtett, beilleszkedett. Olyanok is vannak azonban, akikről ez nem mondható el – érzékelteti a helyi viszonyokat Nótár László Róbert. Ha egy gyerek a családban nem kap megfelelő nevelést, akkor abból az iskolában is súlyos konfliktusok lesznek. Egyetért azzal a jobbikos elképzeléssel, hogy ki kell emelni a közösségből azokat, akik ellehetetlenítik a többiek életét. Számukra külön intézményeket kellene létrehozni, speciálisan képzett pedagógusokkal.

– Úgy viselkedik némelyik, mintha most ugrott volna le a fáról. Nem az a megoldás, hogy a normális családok elviszik máshova a gyerekeiket, mert akkor Hejőbábán megszűnik az iskola – fakad ki a férfi. (Tegyük hozzá: borítékolható, hogy az általa vázolt javaslat nem váltana ki osztatlan lelkesedést az oktatáspolitikusok körében.)

„Mi van, ki akarod irtani a cigányokat?” – ezt egy helyi roma vetette oda neki, amikor hírét vette, hogy jobbikos szervezetet alapít. Nótár László Róbertnek erre az a válasza, hogy nem a múltat, hanem a jelent kell nézni. Más kérdés, hogy még a mostani néppártosodott Jobbikban is várhatók lemorzsolódások – utalt az ózdi alpolgármesterre, akiről kiderült, egy fotón náci karlendítéssel pózolt. Találkozásunkkor még nem tudtuk, mi lett az ellenzéki előválasztás végeredménye. Nótár László Róbert erősen reménykedett Jakab Péter jó szereplésében, de hangsúlyozta, ha végül valaki más lesz Orbán Viktor kihívója, bárki legyen is az, a kormányváltás érdekében ő támogatni fogja: ez csak természetes.