A főváros közlekedési cége által követelt, idén év elején már 8,3 milliárd forint felett járó összegre pedig nagy szüksége lenne a társaságnak a hiányzó klímák felszerelése, illetve a feltárt sorozathibák javítása miatt.
Az M3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért, akkori áron mintegy 69 milliárd forintért vállalkozott az orosz gyártó, de összesen már 11 alkalommal csúszott ki a szállítói szerződésben rögzített határidőkből – figyelmeztette Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató 2017-ben Bogatirjev Borisz Jurjevicset, az MVM vezérigazgatóját. A késések között már akkor akadt egy éves, miközben a kontraktust alig két évvel korábban írták alá. Bolla egyúttal felkérte az orosz cég vezetőjét, tegyen valamit annak érdekében, hogy a leszállított szerelvények műszaki állapota, rendelkezésre állási szintje „radikálisan javuljon”. A BKV vezérigazgatója az ekkor még Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés ellenzéki tagjait közben azzal nyugtatgatta, hogy a társaság minden, szerződésben biztosított jogával „él, élni fog” és minden kötbérigényt érvényesít.
Az orosz fél nem rendült meg túlságosan. A tárgyalásokon semmit nem ismertek el, semmilyen kártérítési összeget nem tartottak elfogadhatónak. A vita közben azonban sorra jöttek elő a hibák, néhány szerelvényt ki is kellett vonni a forgalomból. A dagadó botrány hatására a BKV 2019 februárjában beperelte az orosz céget 6,8 milliárd forint kötbér és kamatainak megfizetését kérve.
Az orosz Metrovagonmas elleni perben még egyetlen tárgyalás sem volt. „A teljes iratanyag lefordítását követően a magyar Igazságügyi Minisztérium az iratokat az orosz Igazságügyi Minisztériumnak postai úton megküldte. Az orosz Igazságügyi Minisztérium, eddig nem ismert okból, az iratokat nem vette át. A kézbesítési akadály elhárítása folyamatban van, ebben a magyar Igazságügyi Minisztérium jár el” – válaszolta a Népszava kérdésére a Fővárosi Törvényszék, amely magyarázatul sietett hozzáfűzni: a kézbesítési határidőre a bíróságnak nincs ráhatása. Megkerestük az igazságügyi tárcát is, ahol arról érdeklődtünk, hogy mit tudnak tenni és mit tettek eddig, illetve mikorra várható előrelépés az ügyben, de ezekre egyelőre nincs válasz. A Fővárosi Törvényszék közölése szerint a per a keresetlevél benyújtásával már megkezdődött, a keresetlevél kézbesítése után az alperes írásbeli ellenkérelmétől függően lehet tárgyalást tartani. Csakhogy a tárgyalás megtartásához szükség lenne a szabályszerű kézbesítésre. Az orosz fél viszont egyszerűen nem veszi át az iratokat. Határidők nincsenek, a magyar kormány pedig láthatóan nem erőlteti a dolgot.
Tavaly felmerült az is, hogy az Orbán-kormány fizetne az orosz cég helyett, a pénzből pedig elektromos buszokat vásárolhatna a BKV. (A követelést a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumra engedményezte volna a BKV, amely ezt követően kiszállt volna a perből. A kormány képviseletében eljáró tárca pedig vélhetőleg szép csendben peren kívül megegyezett volna az oroszokkal.) A Karácsony Gergely vezette főváros hajlott volna rá, de az Orbán-kormány végül nem húzta ki az általa – még Tarlós idejében – felállított csapdából az ellenzéki városvezetést.
Az ügyet a kezdetektől az önkormányzatnál magasabb szinten kezelték. Még meg sem hirdették a 3-as metró tenderét, de Szijjártó Péter külügyminiszter már Moszkvában tárgyalt a felújításról. A szerződéskötéskor pedig Illés Géza Márton, a Fidesz-közeli háttéremberként nyilvántartott Tombor András ügyvédje képviselte az orosz céget. Az MVM európai piacon korszerűtlennek számító járművei amúgy labdába sem rúghattak volna, ha a közbeszerzést új szerelvényekre írják ki, de ezt a kormány megtiltotta Tarlóséknak. Ehhez képest az MVM – ahogy azt a Népszava korábban részletesen megírta – nem a kiküldött szerelvényeket újította fel, hanem gyakorlatilag újakat szállított. Csak éppen csapnivaló minőségben. A Karácsony Gergelyék utasítására elkészült jelentés 18 sorozathibát tárt fel.
A problémák jelentős részét az okozza, hogy az oroszok által gyártott kocsiszekrényekbe „nehezen értékelhető új megoldásokkal” próbálták beilleszteni a nem ezekhez gyártott, mástól vásárolt új berendezéseket. Ennek eklatáns példája az inverter (áramátalakító) elhelyezése. Az alvázon függő készülékek esetleges leszakadása az alagútban akár végzetes és jelentős anyagi kárral járó balesetet okozhat. A BKV idén szeptemberben kénytelen volt saját eljárást indítani az inverterek kiegészítő biztonsági rögzítőinek beszerzésére mind a 221, frissen „felújított” metrókocsira.
