Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 94. alkalommal átadandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2021. január 1. - 2021. december 31. között mutatnak be az adott országban.
A szinopszis szerint a Post Mortem az első világháború és a spanyolnáthajárvány pusztítása után játszódik. 1918 telén Tomás (Klem Viktor), a fiatal vándorfotós abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében. Egy tízéves kislány, Anna (Hais Fruzsina) hívására eljut egy kis faluba, ahol szokatlanul sok munkája akad, és egyre több természetfeletti jelenséggel találkozik. A kísértetek közölni akarnak vele valamit, és ő elhatározza, hogy kideríti, mi a céljuk.
A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba, Kálmán András és Pesti Ákos, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi igazgatója, Deák Kristóf filmrendező és Novák Emil operatőr vett részt. A héttagú bizottság mintegy húsz idei magyar mozifilm közül választotta ki a Post Mortem-et – derül ki a lapunkhoz lejuttatott NFI-közleményből.
Arra azonban, hogy miért épp erre a műre esett a választás, sajnos nem tér ki a kommüniké. Pedig érdekes lenne, miután a Post mortem egyetlen A-kategóriás fesztiválján, a varsói világpremieren a sajtó nem fogadta jól a művet. A Cineuropa kritikájában úgy fogalmaz, hogy szenzációsan indul, ám aztán csalódást kelt. Kiemeli, hogy a mű cselekménye fárasztó, ismétlődő és zavaros, míg a vásznon ábrázolt kínzások és borzalmak nevetség tárgyaivá válnak. A Varsóból tudósító magyar.film.hu szerint Tomás és Anna közös nyomozása során kapcsolatuk kellemetlen irányt vesz: a frontról hazatérő felnőtt férfi és a tízéves kislány, az egymás iránti rajongásukkal már-már a szerelem határát súrolják. Ez pedig több mint érdekes az idén elfogadott pedofil törvény ismeretében.
Igaz, a Post Mortem, a kifejezetten zsánerre szakosodott mustrákon ért el sikereket, mindazonáltal az itt szerzett díjak semmilyen befolyással nem bírnak az Oscar-versenyben, ahol inkább az A-kategóriás fesztiválokon elismert műveknek jók az esélyeik. Ilyen - lehetett volna - a Nagy Dénes rendezte Természetes fény, amely az idei Berlinálén megkapta a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét – elsőfilmesként a fesztivál hetvenkét éves történetében először. Nem mellékesen a történelmi tematika is sokkal jobban illik az Oscar világához, mint a szellemek misztikuma.
