Ehhez azért kell egy nagyfokú arcátlanság – így fogalmazott Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői nem támogatták, pontosabban tartózkodtak az Európai Parlamentben a hét közepén elfogadott állásfoglalásától. A dokumentum készítői sürgős tagállami intézkedést kérnek a partnerkapcsolati erőszak áldozatává vált nők védelmére. Különös tekintettel azokra, akiket a gyermekelhelyezési eljárás alatt ér bántalmazás.
A hét közepén 510 szavazattal, 31 ellenszavazat és 141 tartózkodás mellett fogadták el az Európai Parlament képviselői az állásfoglalást. Még a szavazás előtt, a plenáris ülésen Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője is felszólalt, és egyebek mellett azt mondta: a jelentés ideológiai szempontok által vezérelt, és sérti a nemzeti szuverenitást. A magyar kormány a kapcsolati erőszak áldozatai mellett áll, tíz éve folyamatosan fejleszti megelőzési és áldozatsegítési rendszerét. Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke pedig úgy fogalmazott: a partnerkapcsolati erőszak és a felügyeleti jog kérdéseire tagállami válaszokat kell adni, hiszen a helyi viszonyok ismerete nélkül csak átpolitizált lózungokról beszélhetünk, amelyek semmi esetre sem nyújtanak megoldást az erőszakot elszenvedettek számára. Szerinte nemzeti hatásköreink sérelme nem megengedhető, főleg nem a családjog területén. A jelentés nyelvezetében nem tekinthető tisztán joginak, valós üzenetek helyett ideológiai tartalommal bír - tette hozzá a képviselő.
Ki puffogtat lózungokat?
Spronz Júlia szerint a jelentés egy égetően fontos problémára hívja fel a figyelmet. Elengedhetetlen lenne, hogy a párkapcsolati, családon belüli erőszak jelenlétét minden gyermekelhelyezési (hivatalos szóhasználatban szülői felügyelettel kapcsolatos) ügyben vizsgálja a jogalkalmazó, ám erről itthon szó nincs. Futószalagon születnek a bíróságokon az igazságtalan ítéletek, és elképesztő mennyiségben kerülnek bántalmazó szülőkhöz gyerekek. Azzal, hogy a Fidesz ennek a témának a jelentőségét eltagadta azáltal, hogy a szabályozását elutasította, kivillantotta a foga fehérjét. Lózungokat puffogtat, de tényszerűen, a tettek szintjén esze ágában sincs fellépni a családon belüli erőszak ellen. Emlékezzünk csak arra, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter vizsgálatot indított, majd tárcája a kapcsolattartás szigorítását ígérte a győri tragédia után. 2019-ben a börtönből szabadult férfi - aki korábban feleségét, a gyerekek anyját kalapáccsal próbálta megölni - végzett 13 éves nevelt lányával és 10 éves kisfiával, majd öngyilkos lett. A gyerekek a szabadulás utáni első láthatáson voltak apjuknál, a bíróság ugyanis nem korlátozta a kapcsolattartást, sőt egy igazságügyi pszichológus meg is állapította, hogy az apával minden rendben van. Varga Judit ígérete óta a harmadik ismeretlen eredetű munkacsoport alakult meg, de érdemi előrelépés nem történt. Ellenkezőleg, olyan javaslatok születnek, amelyekkel az áldozatok védelme helyett a bántalmazók pozícióját erősítenék. Ilyen például az az elképzelés, melynek alapján az egyik szülő kérelmére a bíróság elrendelhetné a közös szülői felügyelet gyakorlását, amellyel megmaradna a bántalmazó kontrollja a család fölött. Ahhoz, hogy az erőszakot felismerjék a szakemberek és a jogalkalmazók, elengedhetetlen ennek a jelenségnek a szakmai ismerete. Ehhez pedig célzott képzésre van szükség, mert bármennyire jók is a jogszabályok – ez a magyarról nem mondható el – jól felkészült szakemberek nélkül nem működik a rendszer.
Az Európai Parlamentben elfogadott jelentés éppen arra mutat rá, hogy a felügyeletre, a kapcsolattartásra és a láthatási jogokra vonatkozó döntések alkalmával a nők és a gyermekek védelmének, érdekének kell döntőnek lennie. Készítői, és elfogadói arra kérik a hatóságokat, hogy különösen a különválási eljárás vagy az elhelyezési ügyek alatt gondoskodjanak arról, hogy az igazságszolgáltatás ügyeljen a nők és a gyerekek igényeire. Hangsúlyozzák, hogy most először nem csak a bántalmazott nőkkel foglalkoznak, hanem az erőszak gyerekekre kifejtett hatásával is. A korábbi vagy jelenlegi partner szexuális áldozatává váló nők 30 százaléka gyermekkorban is elszenvedett szexuális erőszakot, a partner által elkövetett szexuális erőszakot elszenvedő anyák 73 százaléka jelezte, hogy legalább az egyik gyermekük tudomást szerzett az esetről. A kapcsolati és a nemi alapú erőszak aránya növekedett a Covid-19 világjárvány alatt hozott kijárási korlátozások eredményeként, és a legfrissebb Europol-jelentés arra is rámutatott, hogy a gyermekek online szexuális zaklatásának aránya drámaian nőtt az Unióban.
Tényleg minden rendben van?
A győri tragédia mellett, csak az elmúlt hetekben, napokban történt eseményekre visszagondolva is érthetetlen a képviselők elégedettsége a hazai helyzettel kapcsolatban. Sokan ismerik Renner Erika történetét, akit 2013-ban volt barátja, Bene Krisztinán, a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori igazgatója támadta meg otthonában. Erika hosszú évek után idén lélegezhetett fel, megszületett bántalmazójával szemben a jogerős bírósági ítélet. Lapunknak úgy fogalmazott: „nyolc és fél év után végre nem nekem kellett megint bizonygatni, hogy ez tényleg megtörtént velem”. Mint mondta, nem a támadójával való rendszeres bírósági találkozás volt a legfájdalmasabb az elmúlt években, hanem az, ahogy a jogrendszer, a jog alkalmazói bántak vele. Az eljárás alatt igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra is elküldték, amit a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézetének szakemberei végeztek el. Megállapították, hogy Erika, a jogrendszer részéről intézményi visszaélés áldozata lett, az eljárás alatt jogalkalmazói oldalról abúzus érte.
A napokban egy magyar nő megölte kétéves gyermekét Olaszországban, miután a bíróság az apának ítélte a gyermeket. Az Apák az Igazságért Kh. Egyesület, amelynek az édesapa is tagja, közleményt adott ki arról, hogy a bűntény minden bizonnyal megelőzhető lett volna, ha az illetékes hatóságok – a gyámhivatal, illetve a rendőrség - a foglalkozásuk szabályainak, illetve a munkaköri és törvényi kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettek volna. Szeptemberben pedig egy férfi lőfegyverrel támadt volt anyósára, 40 éves párjára és 7 éves közös gyermekükre. Mindannyian meghaltak.
