Megkezdődött szeptember utolsó napjaiban a „Kiskunlacháza XXVI - homok, kavics” védnevű bánya környezeti hatásvizsgálati eljárása. Az ügyintézésre alig 60 nap áll a hatóság rendelkezésére. Az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező, több mint 3 millió négyzetméteres terület hasznosítási – bányászati – jogát zárt pályázaton nyerte el a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. A cég egyelőre nem ismert ellenszolgáltatást fizet a jogosultságért a magyar államnak. De aligha járnak rosszul a nap végén.
A kormány által helyzetbe hozott Kvarchomok Kft. közvetett tulajdonosa Balázs Attila, aki aligha mellékesen Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető. A baráti cég kezét a tendernyerés után sem engedte el az Orbán-kabinet. A 4 bányaterület - több mint 250 kiskunlacházi és délágyházi ingatlan – hasznosítását július elején nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. Ezzel kiemelte az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. A foltokban erdővel borított, javarészt mezőgazdasági művelés alatt álló 303 hektáros terület teljes egészét „építési hellyé” nyilvánították.
A döntéssel a beruházás környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési procedúrája lényegesen gyorsabbá vált. Ez most különösen értékes lehet, hiszen a szomszédos délegyházi területen a Pest Megyei Kormányhivatal alig két hete kaszálta el a Precíziós Agrokémia Zrt. bányanyitási tervét, holott ők Mészáros Lőrinc cégével üzleteltek volna, ráadásul az ottani 25 hektáros bányaterületről évi 200 ezer köbméter kavicsot termeltek volna ki.
A Kvarchomok Kft. viszont 303 hektárból az aktualizált adatok szerint összesen 23,8 millió köbméter (nedvességtől és kavicsmérettől függően 35-40 millió tonna) ipari ásványvagyont venne ki. A tervek szerint a bányaművelést szakaszokra bontva évente 750 ezer köbmétert termelnének ki, igaz ebből csak 500 ezer köbméter lesz haszonanyag. A bányát már az idén megnyitnák, az első ütem 2030-ig tartana, de a kitermelés 2055 után egészen a bánya kimerüléséig folytatódik. A bányaterületen található teljes ásványi anyag értéke a jelenlegi 3500-5000 forintos köbméterárral számolva 83-120 milliárd forint között mozog. De nagy a szórás, akad 1500 és 10000 forintos köbméter ár is. Holott a kormány az építőipari termékek drasztikus drágulása miatt július elején rendeletben húzott felső határt az alapanyagok, köztük a homok és a kavics árának. A 90 százalékos extraprofit-adó azonban csak a 2019-ben 3 milliárd forintos bevételt elkönyvelő bányászati és nyersanyagkereskedő cégekre vonatkozik. A Kvarchomok bányája pedig legfeljebb idén nyithat meg, és a tervezett kitermelési ütemmel nem ütik ki a bevételi plafont.
A Kvarchomok Kft. eleve könnyített pályán mozgott, de ez sem volt elég. Az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Osztálya augusztus elején összevonta a Kvarchomoknak hasznosításra átadott bányatelkeket, így vált egy tömbbé a 303 hektár. Az üzemszerű kitermelés megkezdéséhez már csupán a környezetvédelmi működési engedély megszerzése szükségeltetik. Az erre vonatkozó eljárás megindítását kezdeményezték szeptember végén.
Se nagy por, se nagy légszennyezés – ígérik
A környezetvédelmi hatóság kényes helyzetbe került. A kérelmező nem tagadja, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre. A rekultiváció (tájrendezés) nem túl ambiciózus: a tavak közötti utak melletti területeket a „korábban letakarított meddővel” részlegesen feltöltenének, majd a korábban dózerral letolt humusszal terítenék be. Ezt részlegesen fásítják, mondván, a terület később „spontán növényesedik”. Egy kilométeres partszakaszon mintaszerű vizes élőhelyet alakítanának ki. A terület a kitermelés végeztével – a dokumentáció szerint - sport-rekreációs központként hasznosítható.
Az üzemeltetés vegetációra gyakorolt hatását az iratokban „elviselhetőnek” minősítik, ahogy a zajterhelést is. A légszennyezés sem lépi túl a határértéket – ígérik. A kitermelt kavicsot és homokot egyébként 30 tonnás tehergépjárművekkel hordanák el földúton, majd az 51-es főúton az év 250 munkanapján napi tíz órában összesen 2000 elhaladást feltételezve. A szálló por se okozhat gondot szerintük, mivel a kitermelt kavics és homok vizes lesz és a teherautókból kifolyva nedvesíti az utat. A talajvíz is „legfeljebb 5-10 centimétert süllyedhet 6-10 év alatt Délegyházán és Áporkán”. Nagyobb szintváltozáshoz több évtizedes folyamatos üzemelés szükséges (ez pedig így lesz, hiszen több évtizedre terveznek), de 10 centimétert meghaladó talajvízsüllyedés az említett két telepítésen túl legfeljebb Dunavarsányban és Majosházán várható. Például Alsónémedit, Dunaharasztit, Dabast legfeljebb 20 év múlva érheti el a talajvízcsökkenés. Nagyobb időtávra az összetett viszonyok miatt nem igen jelezhető a változás. A bánya viszont még 2055 után is üzemelne.
A Precíziós Agrokémia bányanyitási kérelmét azzal utasította el a Pest megyei Kormányhivatal, hogy a kitermelés miatt nőhet a szállópor koncentrációja, a környék kútjai elapadhatnak, ami ellehetetlenítené a bánya körüli tanyák életét, másrészt a területen lévő földek az átlagosnál jobb minőségű szántók, márpedig ezek rovására nem nyitható bánya. Az új bányaterület az elkaszáltnál 12-szer nagyobb, itt is termőföld van, a vízszint itt is csökken. Meglátjuk a hatóság szerint itt is száll-e por, eltűnik-e a víz a talajból és elég jó minőségű-e a föld, vagy mindezt felülírja a kormánydöntés a nemzetgazdaság érdekéről.
