béremelés;ápolók;szociális;

2021-10-09 06:00:00

Orbán ajándéka: nagy szólam, kis emelés

Az ápolók és a tanárok a vártnál rosszabbul járnak, de a közszféra többi területe sem boldog attól, ahogy a kormány növelni akarja a kereseteket.

Alaposan meglepte az ápolókat Orbán Viktor péntek reggeli bejelentése, amely szerint jövő januártól 21 százalékos többletbérre számíthatnak, hiszen ez 9 százalékponttal kisebb emelés, mint amiről a 2018-ban megkötött béregyezség szól. Az ápolóknál csak a pedagógusok csalódottabbak a nekik ígért 10 százalékos emelés miatt, de a közszféra többi szakmai területén, így a szociális ágazatban, a bölcsődékben és a kulturális területen dolgozókat nem érte váratlanul a miniszterelnök közrádiós bejelentése a nekik szóló 20 százalékról. Ezeken a területeken ugyanis a legtöbben minimálbérért vagy a garantált bérminimum összegéért dolgoznak, így nekik elvben automatikusan meg kell kapniuk az orbáni tervnek megfelelő, 200 ezer forintos minimálbér eléréséhez szükséges növekményt.

Az egészségügyi ágazat érdekvédői és a kormány még 2018-ban egy több lépcsős emelésben állapodtak meg, a következő ütemezéssel: 2019-ben 8 százalék, 2020 januárjában 14 százalék, majd novemberben 20 százalék, 2022 januárjától pedig 30 százalék. 

– Csalódottak a szakdolgozók a bejelentés után – tájékoztatta lapunkat Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke hozzátéve, mindez érthető, hiszen csak a tavalyi emeléssel érték el, hogy a bértábla legalacsonyabb összege nem kisebb a minimálbérnél. Most a szakképzett bérek 253 ezer forintról indulnak. A januári minimálbér-emeléssel és a fiatalok személyi adómentességével a pályakezdők jövőre több pénzt vihetnek majd haza, mint a 15-16 éve dolgozók, azaz újabb bérfeszültség keletkezik.

A szakszervezeti vezető szerint az átgondolatlan bérintézkedések tovább növelhetik a szakdolgozói létszámhiányt. Hasonló a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleménye is, mert így nem sikerül orvosolni azt a feszültséget sem, amit a megemelt orvosi bérek keltettek. Az európai országok átlagában a szakdolgozók az orvosi bérek 60 százaléka körül keresnek, nálunk ezt az arányt a januári emeléssel sem sikerül elérni. Megkérdeztük az emberi erőforrás tárcát, hogy a 30 százalékos eredeti ígéret hogyan apadt le 21 százalékra, ám a válasz szerint nincsen csökkenés. Azt írták: a 30 százalékos ígéretük viszonyítási alapja a 2018-as illetményalap volt szerintük ugyanez az emelés a mostani bérekre vetítve 21 százalékot jelent.

A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke azóta számított a béremelés hírére, amióta ismertté vált a 200 ezer forintos, az ideihez képest 20 százalékkal megemelt minimálbér orbáni terve. Migács Tibor szerint tagságuk pontosan látja, hogy csak azt kapják meg, ami kötelező, hiszen a szociális szférában dolgozók túlnyomó többsége minimálbért, vagy a szakképzettséghez kötött garantált bérminimumot keres, legfeljebb a különböző pótlékokkal kerül e fölé a fizetése. A látszólag nagy lépéssel tehát nem javul a pozíciójuk a szakmák közötti rangsorban: maradnak az utolsó helyen.

– „Várjuk meg a részleteket” – mindössze ennyit mondott a béremelésekről a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) tegnap nyílt kétnapos kongresszusán megjelent Kovácsné Bárány Ildikó bölcsődékért felelős miniszteri biztos. Szűcs Viktória, a szakszervezet elnöke most azzal számol, hogy a 11 500 bölcsődei dolgozóból az intézmények technikai dolgozói a legjobb esetben kezdőként 47 500, negyven éves tapasztalattal pedig majdnem 53 ezer forintos többletet kaphatnak, egy kisgyermeknevelő pedig alsó hangon több mint 65 ezer forinttal kaphat többet bruttóban. Ezek egyelőre csak belső számítások, de a BDDSZ elnöke szerint már csak azért is kellett volna az egyeztetés ezekről a kérdésekről, mert a legutóbbi béremelésnél így szúrták ki az érdekvédők, hogy a kormány javaslata alapján a diplomások bére a középfokú végzettségűek pénze alá került volna.

A kulturális szféra még élénken emlékszik a 2020-as béremelésre, amikor húsvéti ajándékként kaptak januárig visszamenőleg 6 százalékot, ha lemondtak a közalkalmazotti jogviszonyukról. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetét (KKDSZ) vezető Dobrovits Orsolya lapunknak kommunikációs lufinak nevezte az akkori emelést, amiről még csak rendeletet sem hozott a kormány, így minden intézmény fenntartójával külön harcot kellett vívniuk, hogy a majdnem 12 ezer kulturális szakember bérét emeljék meg az önkormányzatoknak utalt magasabb központi keretből. Azóta több országos intézményben jelentős emelést kaptak a dolgozók, de máshol a garantált bérminimum szintjén keresnek. Ha pedig most sem tisztázza egy rendelet, hogy kinek mennyit kell fizetni és nem jelenik meg a költségvetésben külön soron az ennek fedezeteként felhasználható összeg, akkor megint kezdődik a harc minden településen, hiszen az önkormányzatok is kénytelenek spórolni.   

Érik a tanársztrájk

A miniszterelnök péntek reggel azt üzente a pedagógusoknak, hogy jövőre náluk 10 százalékos emelést tart valószínűnek, és 2023-ban lehet egy nagyobb bérrendezés. Hozzátette: a pedagógusok most sztrájkra készülnek, így tárgyalni fognak egymással és megpróbálnak egy hosszabb távú megállapodást tető alá hozni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kedden jelentette be, egyesítik sztrájkbizottságaikat, hogy így kényszerítsék konkrét lépésekre a kormányt.

- Amit Orbán mondott, még halvány ajánlatnak se tekinthető - nyilatkozta lapunknak Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja, aki azt üzente a miniszterelnöknek: keresse meg a 10 százaléknál jóval magasabb egyszeri béremelés forrását, és januártól a mindenkori minimálbérhez kösse a pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti béreket. Emellett a nem pedagógusként foglalkoztatott oktatási dolgozók közalkalmazotti illetményeit is tegye rendbe, mert azok 2008 óta változatlanok. - Ha ezt nem teszi, a szakszervezetek számára nem marad más lehetőség, mint a sztrájk – mondta. A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa ugyancsak felháborítónak és megalázónak tartja a miniszterelnök ajánlatát. Szerinte ez nem lesz elég a tanárhiány leküzdésére, pedig már ma is minden negyedik iskolában van olyan tanár, aki nem a végzettségének megfelelő tantárgyakat tanít, a jövőben pedig még többen lesznek.