Európai Bíróság;jogállamiság;7-es cikkely;

Indul a per, amin eurómilliárdokat veszthetünk

Nagy lesz a felhajtás mától Luxembourgban, ahol a jogállami rendelet megsemmisítését kérő magyar és lengyel beadványt tárgyalják.

Ma kezdődik az Európai Unió Bíróságán annak a – magyar és lengyel – beadványnak a tárgyalása, amely megsemmisítené a jogállamiságot sértő tagállamokkal szemben az unió pénzügyi érdekeit védő rendeletet. A téma fontosságát jelzi, hogy a luxemburgi székhelyű testület teljes ülésen, vagyis mind a 27 bíró jelenlétében tárgyalja a kereseteket, amire rendkívül ritkán, csak kivételes jelentőségű esetekben kerül sor.

A tanácskozást kétnaposra tervezik: a magyar és a lengyel kormány képviselői, illetve a megtámadott törvényt jóváhagyó uniós intézmények jogászai hétfő délután tartják meg a perbeszédeiket, míg a bírák és az első véleményt majd megfogalmazó főtanácsnok kedden fogják feltenni az ügyekkel kapcsolatos kérdéseiket. A beadványokat sürgősséggel tárgyalja az EU Bírósága, ami azt jelenti, hogy idén decemberben, de legkésőbb a jövő év elején megszülethet az ítélet.

Az “uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet” tavaly decemberben hagyták jóvá a közösség társ-jogalkotói: az Európai Parlament és a tagállami miniszterekből álló EU Tanács. A jogszabály szerint a támogatások megvonásával sújthatók azok a jogállami normaszegések, amelyek közvetlenül és bizonyíthatóan sértik az unió költségvetési érdekeit. Idetartozik például, ha az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése miatt büntetlenül maradnak a csalás és a korrupció esetei, ha a nemzeti hatóságok nem vizsgálják ki, nem szankcionálják a szabálytalan pénzfelhasználást vagy az összeférhetetlenséget.

A magyar és a lengyel kormány megalapozottan feltételezte, hogy a rendelkezések elsősorban ellenük irányulnak, hiszen a jogállami normák megsértésének kockázatai miatt évek óta eljárás alatt állnak a tagállamközi tanácsban. Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tavaly év végén a közösségi büdzsé egyhangú egyetértéshez kötött elfogadásának vétójával próbálta megakadályozni a jogszabály elfogadását. Végül annyit sikerült kiharcolniuk, hogy az előírások alkalmazását addig elhalasszák, amíg az uniós bíróság nem dönt a jogszerűségükről. Érvelésük szerint az EU a rendelet jóváhagyásával túllépett a hatáskörén, a szöveg sok helyütt homályos, többféle értelmezésre ad lehetőséget, ami sérti a jogbiztonságot. A két ország idén márciusban nyújtotta be a kifogásait részletesen indokló és megsemmisítést kérő keresetét az uniós bíróságon, amely nem sokkal ezután az Európai Parlament kérésére döntött a január óta hatályos jogszabály sürgősségi tárgyalásáról.

Az uniós vezetők Orbánnal és Morawieckivel kötött különalkuja mindmáig meggátolta a jogsértő tagországok felelősségre vonását, amit az Európai Parlament folyamatosan és élesen bírál. A képviselő-testület szerint az állam- és kormányfők nem tilthatják meg az előírások alkalmazásával megbízott Európai Bizottságnak, hogy akkor és úgy indítsa el az eljárást, amikor és ahogy jónak látja. Az EP perrel fenyegeti a biztosi testületet, ha záros határidőn belül nem hívja tetemre a közösségi forrásokkal visszaélő és a jogállami értékeknek fittyet hányó kormányokat. 

Fékezés előttAz Ursula von der Leyen vezette Bizottság eddig időhúzásra játszott, de minden jel arra mutat, hogy heteken belül a “jogállami fékre” taposnak, és postázzák az első felszólító leveleket az érintett tagállamoknak, köztük Magyarországnak. A lengyel alkotmánybíróság friss döntése — amely kétségbe vonja az uniós jog elsőbbségét a nemzeti fölött — várhatóan felgyorsítja a brüsszeli döntéseket. Sokan sürgetik a Bizottságot, hogy azonnal aktiválja a rendeletet és büntesse pénzmegvonással a durva szerződésszegést.