A Mars 2020 küldetés és a Perseverance feladata, hogy korai élet nyomaira bukkanjon a Marson. Hogy mire jutottak a kutatók, arról Katie Stack Morgan a projekt és a NASA Jet Propulsion Laboratory-jának tudósa tegnap az Amerikai Geológiai Társaság Connects 2021 elnevezésű konferenciáján számolt be Portlandban. AJezero kráter alján lévő sziklák vizsgálatából az derült ki, hogy azok vulkanikus eredetűek, valószínűleg lávafolyásból származnak. “A vulkanikus eredetű kőzetek azért fontosak, mert ha meg tudjuk vizsgálni őket a Földön, pontosan kideríthető a koruk. A kráterben a Mars kevés ősi tavainak egyike volt, így mind vulkanikus, mind hihetetlen üledékes kőzet található az alján, ami segíthet meghatározni a bolygó geológiai kronológiáját” - mondt a Stack Morgan. A krátertó és az azt tápláló folyók 3,6-3,8 milliárd évvel ezelőtt lehettek aktívak, de a Földre lehozott minták elemzése révén pontosan meg lehet majd határozni azt az időszakot, amelyben létezhetett marsi élet.
A Perseverance horzsoló szerszámának használatával kiderült a Jazero aljának kövezete durvább szemcsézetű vulkáni ásványok, valamint különböző sók együtteséből áll. Az eddigi megfigyelésekből az derült ki, hogy ott sokáig volt víz, amely formálta az sziklákat. Miután a fedélzeti eszközökkel analizálták a kráter talajának szerkezetét, a második fázisban fúrással próbáltak mintához jutni a kutatók, de a cső, amelyben felszínre kellett volna jönnie a kőzetnek üres volt. Arra a következtetésre jutottak, hogy a fúrás okozta rezgéstől a kő elporladt, így kifolyt a csőből, ami azért történhetett, mert a víz megváltoztatta, meggyengítette a belső szerkezetét. A tudósok ezért egy másik sziklát választottak, amely ellenállóbbnak nézett ki a víz romboló hatásával szemben, és a fúrónak ebből már két mintát is sikerült begyűjtenie, amelyek egy még kidolgozás alatt álló küldetéssel a 30-as évek elején kerülhetnek a Földre. A tudósok akkor vizsgálhatják meg őket olyan alapossággal, hogy kiderüljön, mutatják-e az egykori élet jeleit.
Stack Morgan a Phisics Todaynak elmondta, a Mars - lévén kisebb, mint a Föld -, a legelfogadottabb nézet szerint nem tudta annyira megtartani a belsejében lévő hőt, olvadt állapotban tartani a magját. Ez pedig a mágneses és elektromos mező eltűnésével járt, ami teljesen más folyamatokat indított el, mint amilyenek a Földön zajlottak. Mind két bolygón nagyon korán, négymilliárd évvel ezelőtt elkezdődhetett az élet kialakulása, erről a Földön az Ausztráliában talált 3,5 milliárd éves kőzetek sztromatolit rétege tanúskodik, amely a fosszilizálódott mikrobák maradványa. Azt, hogy ezt a Marson begyűjtött minták rétegeiben is ki lehessen mutatni, ha vannak, olyan eszközökkel módszerekkel lehetséges, amelyek csak a Földön állnak rendelkezésre.
