Ahhoz képest, hogy maguk a szervező pártok alacsonyabb részvételt vártak az előválasztás második fordulójára, mint az első körben, a miniszterelnöki szavazás nyitónapján, az esős vasárnapon kifejezetten erős volt a részvétel, 78612-en voksoltak.
Összehasonlításul: az első fordulóban az első teljes nap szeptember 20-án 66955 ember szavazott, ebből 62313-an személyesen, 4642-en pedig online – igaz, akkor munkanap volt, mert az informatikai rendszer leállása miatt csak hétfőn indult újra a voksolás. Érdekes, hogy most vasárnap az online szavazatok száma dobta meg a részvételt: 63223-an voksoltak személyesen, míg 15389-en éltek az internetes szavazás lehetőségével.
A relatív magas első napos és a rekordközeli hétfői részvételi adatokból persze nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Így voltak ezzel a két kormányfő-jelölt, Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció) és Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) stábjában is, ugyanakkor mindkét helyről arról számoltak be, hogy az aktivisták szubjektív észlelése szerint „szoros a verseny”.
A Republikon Intézet szakértője szerint nehéz összehasonlítani az első fordulós és a mostani részvételi adatokat, mivel akkor például nem vasárnap, hanem hétfőn volt az első teljes nap a szavazásra. – Már csak azért is nehéz értékelni az első részvételi eredményeket, mert például Márki-Zay Péter stratégiája, amely arra épül, hogy a szavazók akarnak-e még egyszer egy 2010 előtti világot Dobrev Klárával, vagy sem, nagyon polarizál, ez beindíthatja a választási kedvet az ő oldalán, de ugyanígy a DK jelöltjének táborát is mozgósíthatja – mondta a Népszavának Mikecz Dániel. Szerinte a végeredményt illetően fontos kérdés, hogy hogyan viselkednek azok az MSZP-szavazók, akiknek a pártja nem mutatott irányt, és azok a baloldali szavazók, akik a Karácsony Gergelyben egy a 2010 előtti világot meghaladni képes baloldali politikust láttak. Ők ugyanis most aközött választhatnak, hogy ezt a politikát egy jobboldali szereplőre bízzák, vagy egy olyan baloldalira, aki viszont ahhoz a korszakhoz kötődik, amit elutasítanak. – Az MSZP támogatói ettől függetlenül valószínűleg nagyobb arányban támogatják majd Dobrev Klárát – mondta Mikecz Dániel, aki összességében nem vár magasabb részvételt az első fordulónál.
A szakértő által említett polarizálódás egyébként hétfőn is jól megfigyelhető volt. Gyurcsány Ferenc, a DK-elnöke saját közösségi oldalán azt írta: bár a Fidesztől tíz év alatt megszokta a gyurcsányozást, „most az történik, hogy az ellenzék egy része Márki-Zay Péter vezetésével is úgy akar kormányt váltani, hogy annyit mond: Gyurcsány. Esetleg hozzáteszi, hogy Dobrev”. Ez szerinte „nincs rendben”, mert „nem az a baj önmagában, hogy így nem lehet kormányt váltani, hanem az, hogy így magunkra vesszük ellenfeleink gyalázatának egy darabját”. Tegnap egyébként Márki-Zay visszakozott, amiért korábban lényegében hazaárulónak nevezte azokat a szocialista, párbeszédes politikusokat, akik előbb Karácsony Gergelyt támogatták, majd az ő visszalépése nyomán Dobrev Klára mögé álltak be. Márki-Zay Péter ezzel a témával kezdte hétfői, szombathelyi fórumát. Mint mondta, nem állt szándékában senkit hazaárulónak nevezni. „Mélyen szégyelli” magát és „nagyon sajnálja”, amiért figyelmetlen volt, „hamis, rossz asszociációra” adott lehetőséget „rossz fogalmazással”. Nem akart mentegetőzni, fáradtságra vagy kialvatlanságra hivatkozni. „Hiba volt, és elnézést kérek” – mondta.
A DK jelöltje mellett egyébként hétfőn is többen kiálltak, mások mellett Demszky Gábor is Dobrev Klára mellett érvelt, azt írta, az első forduló eredményei alapján ő az erősebb és a felkészültebb jelölt is. Érdekes, hogy más korábbi SZDSZ-es politikusok – mint például Gulyás József, vagy Kőszeg Ferenc – Márki-Zay Péter mellett álltak ki. Lapunk több szocialista politikussal is beszélt, akik azt mondták, miután Karácsony Gergely nem egyeztetett velük a visszalépésről, természetes, hogy a párt saját politikusaira és szavazóira bízza a döntést, lelkiismereti alapon szavaznak a második fordulóban.
