Elindult a nagy jogállamisági per

Elkezdődött az Európai Unió Bíróságán az EU jogállamisági rendeletének kétnaposra tervezett tárgyalása.

Nagy érdeklődés mellett kezdődött el hétfőn az Európai Unió Bíróságán az EU jogállamisági rendeletének kétnaposra tervezett tárgyalása. A testület a 27 bíró részvételével teljes ülést tart, ami csak nagy jelentőségű ügyek megvitatásakor szokott előfordulni. A négy és fél órás tanácskozáson először a jogszabályt megtámadó magyar és lengyel kormány képviselője kapott szót, amit az uniós intézmények jogászainak perbeszédei követtek. Az előbbiek a rendelet megsemmisítését, az utóbbiak a két kereset elutasítását kérték a bíróságtól.

A magyar és lengyel felperesek meglehetős kisebbségbe szorultak, mivel a perben tíz tagállam – a Benelux államok mellett Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Németország, Spanyolország és Svédország – beavatkozó félként támogatja a jogi rendelkezéseket jóváhagyó EU intézményeket. Ezek azok az országok, amelyek a brüsszeli vitákban általában markáns véleményt nyilvánítanak a közösségi értékek védelmében. Ezúttal is letették a garast amellett, hogy az EU-s költségvetését megkárosító és a jogállami normáknak fittyet hányó országokat felelősségre kell vonni.

A magyar kormány nevében felszólaló Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium vezető munkatársa perbeszédében többek között azzal érvelt, hogy a szabályszerű pénzfelhasználás biztosítására már léteznek bevett megoldások az uniós jogban. Ha valóban ez lett volna a jogalkotók célja, akkor nem lett volna szükség az új rendeletre. Csakhogy az uniós intézmények nem elsősorban az EU pénzügyi érdekeinek a védelmét tartották szem előtt, hanem kerestek egy eszközt a jogállamiság tiszteletben tartásának a kikényszerítésére, amire a források megvonása tűnt a legalkalmasabbnak. Fehér szerint az EU egy politikai tartalmú eljárást kíván a rendeletben szabályozni, amihez nincs jogalapja. A lépést azért is elfogadhatatlannak minősítette, mert a jogszabállyal az Unió megpróbálja megkerülni a hetes cikkelyes eljárást, amelynek végén csak a tagállamok teljes egyetértése mellett lehet szankciókat kiszabni, míg a jelen rendeletben ez minősített többséggel elérhető. Azt is kifogásolta, hogy a jogalkotók nem definiálták egyértelműen a jogállamiság fogalmát, ami lehetetlenné teszi az egységes jogalkalmazást.

Az uniós intézmények és a beavatkozó tagállamok képviselői felszólalásaikban visszautasították a magyar és a hasonló lengyel érveket. Hangsúlyozták, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának feltételei vannak, és természetesen közéjük tartozik a jogállamisági normák tiszteletben tartása, amit a belépésekor minden ország elfogadott. „Amikor jóváhagytuk a Szerződés közös értékeinket tartalmazó passzusát, nem gondoltuk, hogy ez jogvitákhoz fog vezetni”, érvelt a dán kormány képviselője a tárgyaláson, aki szomorúnak nevezte, hogy 2020-ban „oda jutottunk”, hogy az EU pénzügyi érdekeit a jogállam megsértőivel szemben kell megvédeni. Több hozzászóló leszögezte, hogy a jogállamiság fogalmának meghatározása kellően pontos ahhoz, hogy megfeleljen a jogbiztonság elvének. Megerősítették azt is, hogy a január óta hatályban lévő rendelettel nem kívánják megkerülni a hetes cikkelyes eljárást, amelynek teljesen más a célja és mások a szabályai.

A tárgyalás kedden a bírák kérdéseivel folytatódik. A perben néhány hét múlva várható Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok indítványa, amely megelőlegezheti a testület későbbi, leghamarabb az év végére várható döntését.