Csúnya csetepaté helyszíne volt a Wembley, miután magyar szurkolók nekimentek az angol rendőröknek. A hazai csapat szövetségi kapitánya kijelentette: ilyen jelenetek megengedhetetlenek a lelátón. A légkör már akkor elromlott, amikor a magyarok kifütyülték a letérdelő szigetországi labdarúgókat. Még egy zászlót is kibontottak, elítélve az antirasszista gesztust. Az angol csapat egyik középpályása azonban utóbb azt mondta: őket nem érdekli, ki mint gondolnak a nézőtéren, vagy milyen zászlót lobogtatnak. Merthogy ők egy csapat.
A rendőrség csekély mértékűnek minősítette a történteket, de lehet, hogy ezt a FIFA, illetve az angol szövetség másként látja. Az MLSZ már a múlt hónapban 200 ezer svájci frankos büntetést kapott és az albánok ellen kénytelen volt zárt kapuk mögött lebonyolítani a találkozót, mert rasszista sértések érték a Puskás Arénában a brit válogatott több színes bőrű tagját. Úgyhogy most az ultrák miatt valószínűleg újabb büntetés jön. A rendőrök testkamerákkal felvették a jelenetet, de a magyarok megpróbálták elvenni még az egyik kamerát is.
Az angol szövetség bejelentette, hogy kivizsgálja az ügyet és jelenti a FIFÁ-nak.
A legszörnyűbb futball huliganizmust idézte, amikor az este magyar szurkolók összecsaptak az angol rendőrökkel a Wembleyben, közvetlenül a magyar-angol mérkőzés kezdete után. A kiváltó ok az volt, hogy az ultrák, akiket kb. 600 társukkal együtt zsúfoltak be a lelátóra a magyar kapu mögötti kanyarban, rasszista módon sértegették a nézőtéri felügyelőket, akiknek az a feladatuk, hogy a helyükre irányítsák a rajongókat.
A rendőrök megpróbálták őrizetbe venni a vétkest, ám több tucat társa védelmére kelt, így a gumibotot is előkerültek. A magyarok már akkor pfújoltak, amikor a házigazda csapat tagja a kezdőrúgás előtt a szokásos módon letérdeltek, hogy így tiltakozzanak a rasszizmus ellen. Majd amikor a tribünön kitört az incidens, többen felmásztak a korlátra és ütötték-rúgták a biztonsági erőket. Több rendőrt leütöttek, de fejsérüléssel egy szurkoló is földre került.
A vége az lett, hogy az angol karhatalom visszavonult, a magyarok viszont leültek a helyükre, amikor megjelent a színen a sisakos rohamrendőrség.
Újabb szomorú közjátékot rendeztek a magyar szurkolók. A rendőrség ugyan azt jelentette, hogy helyreállította a nyugalmat, de csak azután, hogy emberei kénytelenek voltak visszavonulni. A nézők nagy része a foci kedvéért ment el a Wembleybe, 10 percen át azonban a kultúrák harcából kapott ízelítőt. A gonoszság nyilvánult meg, amikor az ultrák a magasba emelték az ökleiket. Az ultranacionalista futball csibészek csaptak össze a rendőrökkel, élő adásban. Lehangoló, mérgező, időnként szürreális volt az este.
Fullcontact csetepaté zajlott, ami belefért. A karhatalmat ütötte, rúgta a létszámfölényben lévő magyar tábor, ezért a rendőrök menekülőre fogták. De előtte a magyarok megint rasszista gesztusokra ragadtatták magukat a letérdelő angol válogatott láttán. De az nem igaz, hogy a rendőrség helyreállította a rendet - azt láthatta a világ kicsiben, milyen is a szélsőjobbos diktatúra kultúrája.
A biztonsági erők javára kell írni, hogy próbálkoztak, de kevesen, mindazonáltal kétségtelenül bátrak voltak, amikor érvényt akartak szerezni annak az elvnek, hogy a rasszizmus bűncselekménynek számít Nagy-Britanniában. Ugyanakkor fura, hogy ilyen kevés rendőrt vezényeltek ki, tekintve a vendégek hírnevét.
Ugyanakkor a nemzetközi szövetség vezető testületei minden egyes ilyen eset után megdöbbenésüket fejezik ki, de ettől még simán odadörgölőznek a legközelebbi ágrólszakadt diktátorhoz. Nem más ez, mint nevetséges és sértő színjáték.
Az egészet a magyarok kezdték, amikor nekimentek a nézőtéri felügyelőknek. Erre válaszul jelent meg a színen 20-30 rendőr. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy Orbán Viktor fegyverként használja a futball, saját hatalma szolgálatában. Ezért a pályákon gyűjti össze az agresszív, fiatal kulturális félkatonai milíciákat.
Úgy nézett ki, hogy a történtek beárnyékolják az egész mérkőzést. Amikor a vendégcsapat gólt lőtt, hatalmas zöld füstgránát robbant a magyar lelátón. Majd amikor az angolok egyenlítettek, mindkét részről megpróbáltak átmászni a biztonsági kerítésen, szerencsére nem sikerült nekik. A hatóságok 40 magyart letartóztattak, majd erősítésre vártak, hogy el tudják őket szállítani.
Az EU külpolitikai főmegbízottja azt mondta a magyar-ukrán gázvitáról, hogy a tagok szabadon kötnek szerződéseket az energiahordozók beszerzésére és ő úgy látja, hogy az Orbán-kormány nem sértette meg az európai normákat, amikor abban állapodott meg a Gazprommal, hogy az a jövőben nem ukrán területen át, hanem Törökországon és Szerbián keresztül szállítja a földgázt.
A politikus Kijevben nyilatkozott és kitért arra is, hogy az unió határozott választ fog adni a Morawiecki-kormánynak a lengyel Alkotmánybíróság döntésére. Borrell szerint nem kétséges, hogy egy klubban mindenkinek alkalmazkodnia kell a szabályokhoz. Márpedig itt a legfőbb parancsolat a közösségi jog elsőbbsége, mert anélkül nem működik a szervezet. Megismételte, hogy Brüsszelben igen nagy aggályokat váltott ki a lengyel döntés, azt azonban nem árulta el, milyen lépésekkel próbálják jobb belátásra bírni a másik felet.
A lengyel kormány beássa magát az EU-val kialakult jogvitában, miután azonnal jogerőre emelte az Alkotmánybíróság erősen vitatott határozatát. Pedig idáig hasonló esetekben hetekig, hónapokig halogatta a kihirdetést, ám ezúttal nem habozott, noha arról van szó, hogy Varsó szerint a nemzeti jog bizonyos kulcskérdésekben elsőbbséget élvez az uniós normákkal szemben.
A Bizottság, az Európai Parlament és jó pár tagország szerint az állásfoglalás a szervezet jogi alapjait kezdi ki. Viszont a Morawiecki-kabinet újabb húzása csak még jobban kiélezi Brüsszel és Varsó viszonyát. Ráadásul Lengyelországnak napi 500 ezer eurós büntetést kell fizetnie, ha jövő szerdáig nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét és nem zárja be a cseh határ mentén fekvő környezetszennyező lignitbányát.
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Lengyelország átlépte a vörös vonalat, amikor Alkotmánybírósága a közösségi jog elé helyezte a nemzeti jogrendet, ám célja az egésszel az, hogy belülről ássa alá az európai tervet. Miközben a lakosság nagy része kitart a tagság mellett és annak hatalmas gazdasági előnyei kétségbevonhatatlanok. A kilépés politikai öngyilkossággal érne fel még egy konzervatív-nacionalista kormánynak is, amely a hordószónokságra és a konfrontációra állt rá.
Ám itt arról van szó, hogy Varsó súlyos válságot provokált és nem lehet látni, hogy az miként ér véget. De az egyértelmű, hogy Morawiecki kétségbe vonja az ország vállalt európai kötelezettségeit. Az alkotmánybíróság állásfoglalása pedig kemény támadás a közös értékrend alapjai ellen. Joggal mondta a francia Európa-ügyi miniszter, hogy a lengyelek a de facto-kiválást kockáztatják.
Az európai vezetőknek határozott választ kell adniuk, de úgy, hogy ne nyújtsanak tálcán lehetőséget a nacionalista varsói hatalomnak további elégedetlenség szítására. Valószínű, hogy a Bizottság ragaszkodik a pénzek befagyasztásához. A tagsági jog felfüggesztése nem jön szóba az Orbán által belengetett vétó miatt. Járható út volna, hogy Brüsszel szigorítson a támogatás feltételein és reménykedjen, hogy két év múlva a választásokon végre megbukik a PiS.
De az Alkotmánybíróság ítélete megerősíti, hogy itt egy lator államról van szó, amely felmarkolja a forrásokat, viszont nem kér több, igen-igen fontos szabályból. Van sok egyéb baja is az uniónak, de nem engedheti meg, hogy Varsó minden érdemi következmény nélkül emelje a tétet.
A hírügynökség szerint eldurvult a vita a jogállami mechanizmus ügyében a két lator állammal: Magyarországgal és Lengyelországgal, a felek immár kesztyű nélkül küzdenek. A két kormány képviselői azt bizonygatták az Európai Bíróságon tartott kétnapos meghallgatáson, hogy átláthatatlan és kiszámíthatatlan a szankciós rendszer, amely kulcsfontosságú anyagi támogatástól fosztaná mindkét országot, az egyiket 7,2, a másikat 24 milliárd eurós nagyságrendben.
A Bizottság jogásza ezzel szemben rámutatott, hogy az új intézkedésekkel az EU gazdasági érdekeit igyekeznek megvédeni. A luxemburgi miniszterelnök pedig az közölte, hogy országa teljes mértékben egyetért az új rendszerrel, mert az nem járja, hogy egyes tagok figyelmen kívül hagyják a közös értékeket, ugyanakkor előnyt húzzanak a pénzügyi segítségből. És ez fokozottan igaz a legutóbbi lengyel döntés fényében.
Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezető elemzője úgy értékelte, hogy a lengyel kormány úgy határozott: összecsap az unióval, mert megpróbálja kipuhatolni, meddig mehet el.
Egyébként az EUB fórumán a főtanácsnok azt közölte, hogy december 2-ára kialakítja álláspontját a magyar és a lengyel panasz ügyében. (A vélemény nem kötelező a Nagy Tanácsra nézve, de az az esetek túlnyomó részében el szokta fogadni az ajánlást – a szerk. megj.)
Orbán Viktor haveroknak játssza át az állami vagyon egy részét és így betonozza be saját hatalmát arra az esetre, ha veszít a választáson. Lehet, hogy már csupán pár hónapig van uralmon, de közben a barátai javára alakítja át az erőviszonyokat a gazdaságban. Ezt most éppen a Budapest Airport tulajdonosai tapasztalhatják.
Minél közelebb jön a választás időpontja, idegen befektetők annál inkább érzékelik a miniszterelnök kemény fellépését. A politikus tudja, hogy veszélyben van, ezért mindent elkövet, hogy megerősítse hatalmi bázisát. Most éppen a fővárosi repülőtért nézte ki, noha a koncessziós jog három tulajdonosa elutasította korábbi ajánlatot.
Az újabb kezdeményezés értelmében az állam csak 51 százalékot szerezne meg, hogy a többi kinek jutna, az nem világos. Egy időben az a hír járta, hogy az Indotek és a MOL pályázik rá, mindkettő vezetője Orbán szövetségese.
De még ha tavasszal mennie is kellene a kormányfőnek, ő és körei továbbra is megtartanák befolyásukat Ferihegyen. A tulajdonosok állítólag nem akarnák eladni az érdekeltséget, de nemigen van más választásuk. Egy repülőteret csakis a hatóságokkal együtt lehet működtetni, azok viszont sokféle úton-módon meg tudják keseríteni a befektetők életét.
Orbán gazdaságilag ravasz és megalkuvó, hiszen az olyan értékeket, mint a Budapest Airport a haveroknak passzolja át, viszont külföldi kézben lévő exportágazatokkal soha nem merészkedne el idáig. Az autóiparnak pl. minden kívánságát teljesíti. Hiszen az igen termelékeny és lehetővé teszi a politikus számára, hogy az ideológiai alapokon nyugvó jóléti államot finanszírozzon a középrétegek érdekében.
A cseh kormánypárt először jelezte, hogy kész ellenzékbe vonulni, sőt ezt Babis is megerősítette, miután az ANO vereséget szenvedett a múlt heti választáson. A miniszterelnök bejelentette, hogy kész átadni a hatalmat, de hogy mit tesz, azt csak akkor dönti el, ha a kórházban lévő Zeman államfő felkéri a kabinet megalakítására. A párt egyik képviselője pedig azt mondta, hogy az előttük álló döntés elég egyértelmű, mert tudnak 108-ig számolni. (A párttal szembenálló szövetség ennyi mandátumot szerzett a törvényhozásban – a szerk. megj.)
Elvileg azonban még ők is megpróbálhatnak összekalapálni valamilyen életképes szövetséget. A másik oldal azonban abból indul ki, hogy nekik áll a zászló. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy a kialakult helyzetben már nagy siker volna, ha januárra felállna az új kormány és venné a bizalmi szavazást a parlamentben. A jelentés hozzáteszi, hogy az új hatalom valószínűleg véget vetne a viszálynak az EU-val a Babis cége által felvett, vitatott európai támogatás ügyében. Egyben pedig alighanem kevésbé lenne barátságos Orbánnal, aki a cseh miniszterelnök nagy barátja, Budapest és Brüsszel jogállami vitája ellenére is.
Egy szélsőjobbos osztrák szervezet tagjai önkéntes határőrnek csaptak fel a magyar határon, de ennek ország terrorelhárító részlege nem örül annyira, mert a térség ellenőrzése a rendőrség dolga. Így megindult a vizsgálat, mert az „identitáriusok” közül kb. tucatnyian járják Burgenlandban a határvidéket és jelentik, ha valahol illegális bevándorlókat látnak. Hazafias aktivistáknak nevezik magukat, piros kabátot és tüskésre vágott hajat viselnek, fegyverük azonban nincs, ellentétben félkatonai amerikai társaikkal. Viszont ők is a fehér hatalom jelével üdvözlik egymást.
A rendőrség jelezte, hogy figyeli a csoport mozgását és azonnal közbelép, ha netán bármiféle incidens adódna. A határőrizet egyébként mostanában hetente 5-700 határsértőt vesz őrizetbe, akiknek a száma ily módon az év eleje óta 11 800-ra nőtt. Megszaporodott a perek száma az elfogott embercsempészek ellen, jelenleg minden héten 4-5 ilyen tárgyalást tartanak.
