Kevésbé fizetnék meg a szakképzettséget

Gyakorlatilag eldőlt, hogy jövőre bruttó 200 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimumot azonban kevésbé emelné meg a kormány.

A munkaadók által elvártnál valamivel kisebb mértékű járulékcsökkentést adna a kormány a januártól tervezett 20 százalékos minimálbéremeléshez, a szakképzetteknek fizetendő garantált bérminimumot pedig csak 14 százalékkal növelné – derült ki a szerdai újabb egyeztetésen. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár a tárgyalás után közzétett videójában úgy fogalmazott: a cél egyértelmű, a minimálbér legyen 200 ezer forint. A garantált bérminimum kapcsán még közelíteni kell az álláspontokat, a kormányzati vállalás pedig 4 százalékpontos, munkát terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentés.

Az egyeztetésen ugyanakkor a munkaadói oldal képviselői rákérdeztek arra, hogy a 4 százalékos tehercsökkentésben benne van-e a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás jövő júliustól tervezett – és jogszabályban már korábban rögzített - eltörlése is. Azt a választ kapták, hogy ez még nem eldöntött kérdés – számolt be lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Mint mondta: ez azért is lényeges kérdés, mert a szakképzést maguk vállaló cégek nem fizetnek szakképzési hozzájárulást, így esetükben ez a tehermérséklés nem jelentkezne. Márpedig az a cél, hogy minél több vállalat vegyen részt a szakképzésben – hangsúlyozta Rolek Ferenc.

A munkáltatói oldal egyébként is valamivel nagyobb, legalább 5 százalékos adóteher-mérséklést vár, csak így vélik kigazdálkodhatónak január 1-jétől a bruttó 200 ezer forintos minimálbért. De még egy ilyen mértékű járulékcsökkentés mellett is csupán bruttó 245 ezer forintos garantált bérminimumra látnak lehetőséget. Ahhoz, hogy a szakképzetteknek fizetendő legkisebb bért is 20 százalékkal tudják emelni a cégek, további 3 százalékos járulékcsökkentés szükséges, vagyis összességében 8 százalékkal kellene mérsékelni a munkáltatói terheket – közölte Rolek Ferenc.

A garantált bérminimum esetében ilyen mértékű emelésre ugyanakkor nem törekszik a kormány. A szerdai egyeztetésen bruttó 250 ezer forintos garantált bérminimumra tett javaslatot – mondta el lapunknak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Ez csak 14 százalékos emelést jelentene. A szakszervezetek viszont azt szeretnék, ha a jelenleg bruttó 219 ezer forintos garantált bérminimum a minimálbérrel megegyező mértékben, azaz 20 százalékkal emelkedne. Ez pedig bruttó 262 ezer forintot jelentene. Azt gyakorlatilag „le lehet ütni”, hogy a minimálbér jövő januártól bruttó 200 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum összegét és a munkáltatói járulékcsökkentés mértékét illetően viszont vannak még nézetkülönbségek – összegezte a helyzetet Mészáros Melinda. Ezzel együtt a kormányoldal, a szakszervezetek és a munkaadók is úgy értékeltek, hogy a szerdai egyeztetésen jelentősen közeledtek az álláspontok, és november közepére meg is születhet a jövő évi bérmegállapodás. Ennek érdekében fel is gyorsították a tárgyalási ütemet, és a továbbiakban heti rendszerességgel ülnek le a felek egyeztetni.

Mészáros Melinda azt is elmondta: szeretnék, ha a bérmegállapodás része lenne egy, a minimálbérnél többet keresőkre vonatkozó bérajánlás is. Ennek mértékét a GDP-növekedés és az infláció összege plusz 2 százalékban határoznák meg. A megállapodásban ezen felül azt is szeretnék rögzíteni, hogy egy hosszabb távú, több éves bérmegállapodásról is kezdjenek el tárgyalni. Ennek része lenne többek között egy 2023-tól bevezetendő személyi jövedelemadó csökkentés is. A szakszervezetek szerint nem elég ugyanis csupán a bruttót emelni, a bérek vásárlóerejét, azaz a nettót is növelni kell, hiszen ezen a téren is jelentősen le van maradva a hazai minimálbér a környező országoktól. A Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetsége ezért közös javaslatában szja-csökkentéssel emelné meg a nettó összeget. Három forgatókönyvet vázoltak fel „tárgyalási alapként”: vagy a garantált bérminimum mértékéig legyen minden dolgozónak szja-mentes a jövedelme, vagy a garantált bérminimum mértékéig fokozatosan csökkentsék le három év alatt az szja-t, vagy az összes dolgozó esetében vezessenek be egy alacsonyabb adókulcsot.