Az utolsó járványmentes évben több mint 18 milliárd forintot kasszíroztak az önkormányzatok a parkolási díjakból és bírságokból Budapesten. A szép summából azonban jó ha a fele megmarad, a többit elviszi az üzemeltetés. S ez már nagy előrelépés, hiszen az előző ciklusban több kerületben – Ferencváros, Újbuda, Kőbánya, Zugló – is veszteséges volt a parkoltatás. Az Állami Számvevőszék Erzsébetváros és Ferencváros parkolási társaságait még az előző ciklusban vizsgálva súlyos szabálytalanságokat tárt fel, a cégek többször megsértették a „valódiság elvét”, az önkormányzatok pedig nem jártak el jó gazdaként. Így aligha meglepő, hogy a parkoláshoz köthető korrupció lett az előző önkormányzati választási kampány egyik legforróbb témája. Az ellenzéki jelöltek változást ígértek és főként növekvő bevételt. Ám ez csak hellyel-közzel sikerült.
Budapesten jelenleg 13 kerületben kell parkolási díjat fizetni. A belvárosban 525 forint a tarifa óránként, a városmagtól kifelé haladva egyre kisebb – 440, 340, 265 forint – a díj, míg a fizetős övezet szélén már csak 175 forint. Budán a Vár környéke, a Gellérthegy, Újbuda, a II. kerületi belső utcái és a Városmajor környéke számít a legdrágábbnak (440 forint/óra). Ez jelentősen befolyásolja a bevétel összegét.
A pesti belső városrészek – vagyis az V., a VI., a VII és a XIII. kerület –, illetve az I. kerület teljes egésze fizetős övezet. Józsefvárosban már csak a MÁV-telep ingyenes, Erzsébetvárosban a Dózsa György út. De a többi önkormányzat is igyekszik felzárkózni. Az új fizetős zónák kialakításának fő indoka sohasem az önkormányzati bevétel növelése, hanem az erre vonatkozó lakossági kérés. A helyiek többnyire az agglomerációból érkezőket szeretnék ezzel távol tartani, akik P+R parkolónak használva az ingyenes utcákat, egyszerűen kiszorítják az ott élők kocsijait. A kerületiek némi adminisztrációs díj ellenében kiállított parkolási engedéllyel továbbra is ingyen parkolhatnak. A kerületek évente több ezer szabad kártyát adnak ki a helyi lakosoknak, még úgy is, hogy egyre több kerületben a 2. autóra már nem kérhető a kedvezmény. Általános gyakorlat, hogy az önkormányzatok több várakozási hozzájárulást adnak ki, mint amennyi parkolóhely van. Így a parkolóhely miatti körözés megmarad.
Az önkormányzati választások óta a kerületek többségében nem tágultak a fizetős zónák, a belső városrészekben gyakorlatilag a kezdetektől fizetni kell mindenütt, a XIII. kerületben 2018 óta. A választások utáni átszervezések, esetenként szolgáltatóváltás, majd a járvány és a kormány tiltó rendelkezése a többi városrészben megakasztotta a folyamatot. A II. kerületben három éve nem bővült a parkoló övezet, jelenleg a kerület 8 százalékán kell fizetni a letett autó után, a XI. kerületben 5-6 százalékon, Ferencvárosban a kerület felén (de a törvény szerint fizetőssé tehető utcák mindegyikében). A XII. kerületben apró lépésekkel haladnak: a 2019-es 11,3 százalékról tavaly 12,5 százalékra növelték a fizetős területeket. Kivételt képez Zugló, ahol a 2017-es 8937 parkolóhelyről 2021-re 12443 helyre bővítették a fizetős helyek számát.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő utakon és tereken 7674 darab parkolóhely után szednek parkolási díjat. A hatályos jogszabályok a parkolásüzemeltetést a kerületi önkormányzatok feladatkörébe sorolják, így a fővárosi területeken is a kerületek végzik ezt a tevékenységet. A bevételeket a fővárossal kötött megállapodások alapján számolják el, szorgosan levonva a parkolóhelyek üzemeltetési kiadásait. Esetenként meglehetősen vaskosan fog a ceruzájuk. Legalábbis erre lehet következtetni a fővárosnak átadott parkolási bevételekből. A fővárosi önkormányzat közlése szerint 2019-ben 709,9 millió forintot, 2020-ban pedig 947,3 milliót, míg 2021. első félévében – amikor januártól május végéig ingyenes volt a parkolás – alig 41,1 milliót zsebelhettek be ebből, miközben 2017-ben a G7 portál szerint még 1 milliárd felett volt az ebből származó bevétel.
A kerületi önkormányzatok cirka 115 ezer parkolóhely után szednek díjat jelenleg. A járvány előtti utolsó békeévben, 2019-ben 12 kerület együtt bruttó 18,3-18,5 milliárd forintot kasszírozott, a 13-ik parkolódíjat szedő városrész Kőbánya nem válaszolt kérdésünkre. (Terézváros nettó összeget adott meg). Nem igazán sikerült feljebb tornászni az összeget, hiszen 2017-ben nettó 15,5 milliárdot szedtek be, amely a forgalmi adóval együtt megközelíti a 2019-es bevételt. A járvány és a kormány által bevezetett több hónapos – tavaly április 6. és július 1. között, valamint november 4-től év végéig – ingyenes parkolás miatt 2020-ban jócskán visszaestek a bevételek: a 13 kerület együtt 12,7 milliárdot gyűjtött be. Az idei év első felében még kisebb sugárban csordogált a pénz, hiszen május 24-ig a kormány kegyéből szintén ingyen parkolhatott mindenki. Az első félévben tehát alig maradt fizetős időszak, amelynek eredményeként a bevétel 6 hónap alatt mindössze 2,3 milliárdot tett ki. A legtöbbet – 3,57 milliárdot – az V. kerület kasszírozta az utolsó teljes évnek számító 2019-ben, míg a XIII. kerület nem sokkal elmaradva mögötte 3,39 milliárdot. De egymilliárd fölötti bevételre tett szert ebből a tevékenységből 2019-ben az I., a II., a III., a VI., a VIII. a IX. és a XIV. kerület is.
A parkolás az iparűzési adó mellett az önkormányzatok egyik legfontosabb állandó bevételi forrása, még akkor is, ha az üzemeltetési költségein nem sok helyen sikerült faragni a választások óta. Már az induló költségek is hatalmasak: egy-egy parkolóautomata ára a 2-4 millió forintot is elérheti. Zugló például nagy botrányt kavarva 278 millió forintért vásárolt 76 új parkolóautomatát a választások után. A kerület a költségvetési tervekben 984 millió forintos működési költséggel számolt 2019-ben, míg tavaly 965 millióval, így a működés éppen csak nyereséges. Óbudán 2014-től 2018-ig vastagon veszteséges volt a parkoltatás. 2020-ban a beszámoló szerint 932 milliót vitt el az üzemeltetés és az egyéb kiadások, míg az idei évre már 1,1 milliárdot terveztek be erre. A nyereség így a bírságokkal és pótdíjakkal is alig 300 millióra kerekedett tavaly. Józsefvárosban 454 millióba került a feladatellátás 2020-ban, ami a bevételnek több mint a fele. A legtöbbet számszakilag az V. és a XIII. kerület költi parkoltatásra, de bevételarányosan már jobb a kép.
Angyalföld évente átlagosan a bevétel 55 százalékát (ez tavaly 1,34 milliárd volt) költi erre, Belvárosban 2020-ban 1,21 milliárdot, azaz 47 százalékot vitt el az üzemeltetés. A XI. kerületben évi 200-250 milliós haszna volt korábban az önkormányzatnak, de tavaly nyáron saját cégre bízták a feladatot, amelynek hatékonyságát mutatja, hogy az ingyenesség miatt a többi kerületben tapasztalt visszaesés helyett itt némileg még növelni is tudták a bevételt. Ferencvárosban is saját kézbe vették tavaly a parkolásüzemeltetést, ami nagyságrendileg havi nettó 40 millió forint megtakarítást eredményezett.
Az elszámolásokban azért akad néhány trükk, a kiadásokat ugyanis időnként más címsoron számolják el. Kőbányán például biztosan így van, hiszen a kiadás soron 0 forint szerepel, igaz a bevétel sem túl sok, tavaly például 87 millió forint volt mindösszesen. Mindent összevetve a parkolási bizniszen még van mit javítani.
Perek, progresszív díjak és szétfoszló tervek
Karácsony Gergelynek nagy tervei voltak a fővárosi parkolási rendszer átalakítására, és eddig csak részsikereket ért el. A főpolgármester már az első Fővárosi Közgyűlés elé bevitte a külsős vállalkozók parkolás üzemeltetéséből való kizárására vonatkozó javaslatát, végső célként pedig egy egységes parkolási rendszer kialakítását tűzte ki. A fővárosi kormányhivatal azonban a Kúriához fordult jogorvoslatért és a Kúria nekik adott igazat, így a rendelet vitatott része nem léphetett életbe. A kerületi önkormányzatok ennek ellenére ma már kivétel nélkül saját cégükkel oldják meg a feladatot.
Ezt követően a parkolási zónákat vizsgálta volna felül a főváros a gyorsabb forgás és a helyben lakók érdekeinek jobb érvényesülése érdekében. A javaslatok között szerepelt a progresszív várakozási díj bevezetése, amikor az első 15-30 perc akár ingyenes lehet, viszont azután a jelenleginél több pénzt kérnének az autósoktól. De felmerült a zónahatárok újragondolásra is. Az Európai Bíróság ítélete alapján vitatták – nem sok sikerrel – a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. rendszerének kötelező használatának jogszerűségét is, lévén az önkormányzatoknak minden mobilparkolás után 10 százalékot be kell fizetniük az állami cégnek. Ezenfelül saját parkolás ellenőrző szoftver kifejlesztését javasolták. A kerületek nem fogadták kitörő lelkesedéssel az egységesítés, átalakítás tervét. A főváros pedig mintha elengedte volna az ügyet. A Népszava erre vonatkozó kérdését mindössze azzal ütötték el, hogy „ennek a témának jelenleg nincs aktualitása, mivel kormányrendelet tiltja bármilyen önkormányzati díj emelését, térbeli vagy időbeli kiterjesztését”. Pótlékként előálltak a kizárólagos lakossági parkolással, amelyet legelőször az V. kerület javasolt. A meglévő parkolóhelyek átlagosan harmadában este 18 órától reggel hét óráig csak az érvényes kerületi pakolási engedéllyel rendelkező helyi lakokosok állhatnak meg. A VI. kerületben már bevezették, kísérleti jelleggel alkalmazza a XII. kerület, míg az V., a VII., a IX. és a XIII. kerület készül rá.
