,,Lehet, hogy ez az utolsó esély arra, hogy megértsük a SARS-CoV-2-vírus eredetét” - mondta Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója. A világszervezet korábban már jelezte, hogy felállít egy új testületet, a Tudományos Tanácsadó Csoport az Új Kórokozók Eredetének Vizsgálatára (SAGO) néven. Ennek sürgősen fel kell mérnie mi az, amit már tudunk, és mik azok, amik még mindig ismeretlen tények, valamint azt is, melyek a további teendők a Covid-19-járvánnyal kapcsolatban. ,,A SAGO-nak meg kell határoznia, mit kell tennünk Kínában és a lehetséges többi helyen is. Nincs vesztegetni való időnk” - jelentette ki Maria Van Kerkhove, a WHO Covid-19 ügyekben illetékes technikai igazgatója. Chen Xu, Kína ENSZ nagykövete, már korábban jelezte Genfben, hogy nem csak országában kellene vizsgálatokat folytatni a járvány eredetének felderítéséhez, és felhívta a figyelmet arra, hogy a SAGO munkáját nem kellene átpolitizálni. ,,Annak megértése, hogy honnan származnak az új kórokozók, alapvetően fontos a jövőbeni járványok megakadályozásához” - hangoztatta a WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus azzal összefüggésben, hogy az utóbbi években több, sokak életét veszélyeztető vírus okozta megbetegedés tűnt fel a világon, mint a MERS, a madárinfluenza, a Lassa, a Marburg és az Ebola.
A világszervezet új csapatának 26 tagját 700 jelentkező közül választották ki, akik több tudományos területről érkeztek, közülük hatan tagjai voltak a korábbi WHO-kínai közös vizsgálócsoportnak, amely a Covid-19-járvány eredetét kiderítendő utazott Kínába 2021 januárjában. A járvány eddig csaknem ötmillió ember halálát okozta a világon, így joggal mondható, hogy a WHO jókora késlekedéssel indította el csapatát, amely a vizsgálódás után márciusban négy hipotézist adott közzé a vírus eredetére vonatkozólag. Legelképzelhetőbbnek azt találták, hogy a kórokozó valamilyen közvetítő állaton keresztül denevérekről ,,ugrott át” az emberekre, a második lehetséges elmélet szerint a koronavírus közvetlenül terjedt át a denevérről emberre, a harmadik - a „lehetséges, de nem valószínű” hipotézis: miszerint a vírus fagyasztott élelmiszereken keresztül fertőzte meg az embereket. Ez feltehetően Peking nyomására került bele a jelentésbe, ugyanis a kínai vezetés előszeretettel szokott előállni azzal, hogy nagy a valószínűsége annak: a vírus importált fagyasztott élelmiszereken keresztül jutott be Vuhanba, vagyis nem Kína tekinthető a Covid-19 vírus forrásának. Míg azt, hogy laboratóriumból szabadult ki ,,extrém módon valószínűtlennek” ítélték, ezt Kína is határozottan elutasította. Ghebreyesus viszont később azt mondta, a bizottság munkáját akadályozta az adatok és az átláthatóság hiánya: ő és más WHO szakértők a Science magazinban cikket is írtak arról, hogy ,,a laboratóriumi eredet nem zárható ki”.
A teória mellett valóban szólnak komoly érvek. Az egyik, hogy a Vuhani Virológiai Laboratóriumban már egy évtizede tanulmányozzák a denevéreket, és a laboratórium 40 perc autóútra van attól a vuhani állatpiactól, ahol az első csoportos Covid-19-megbetegedéseket észlelték. A denevérek azért különösen veszélyes hordozói a vírusoknak, mert nem tudnak megbetegedni, ha megfertőződnek. Immunrendszerük állandó harcban áll velük, génjeik pedig az idők során felkészültek arra, hogy azonnal alkalmazkodjanak semlegesítésükhöz, ez pedig a vírusokat is arra kényszeríti, hogy állandóan változzanak. (Egyébként a denevérek rákosak sem lesznek és tízszer annyi ideig - 40 évig - élnek mint az méretük alapján várható lenne.) Így nem csoda, hogy a szárnyas kisemlősök sok koronavírusfélének a hordozói, és gyaníthatóan olyan betegségek kórokozói is bennük vannak, mint a Nipah, a Hendra, a Marburg, továbbá az influenza A vírus különböző törzsei.
Emma Teeling, a Dublini Egyetem zoológusa, gentikusa, a Bat 1K kezdeményezés társalapítója - amely azon dolgozik, hogy az összes denevérfaj genomját feltérképezze - szerint a SARS-CoV-2 nem tud az ACE2 receptorokon (ez a fehérje játssza a főszerepet a vírus sejtbe juttatásában) keresztül behatolni a denevérek sejtjeibe, más tudósok viszont rámutattak, hogy közvetlen elődje viszont képes lehetett őket megfertőzni, és utána egy közvetítőn keresztül veszélyes formában emberekben megjelenni.
Mint korábban írtunk róla, Vuhanban nem csak egy, főleg a denevérek által hordozott koronavírusokra szakosodott laboratórium van, hanem működik még egy-két kisebb, kevésbé biztonságos virológiai labor is. A Science egy szeptemberi cikke szerint nem lehetetlen, hogy egy ilyen helyen dolgozó megfertőződjön, hiszen a SARS 2003-ban történt megjelenése után ez hat alkalommal is megtörtént. De nem kell, hogy a fertőzések Vuhanban történjenek. Kutatók a várostól 1000 kilométerre 2018-ban már vizsgáltak barlangok közelében élőket, akikben kimutattak SARS-vírus elleni antitesteket, ők akár ott is megfertőződhettek. Azonban Shi Zhengli, a Vuhani laboratórium denevérektől származó koronavírusokat kutató vezető tudósa a Science 2020 júliusi számában egy interjúban azt mondta, tesztelték dolgozóikat, és nem találtak SARS-CoV-2-re és hasonló vírusokra utaló jeleket. Robert Garry, a Tulane University virológusa szerint valószínűtlen, hogy a koronavírusok először épp a kutatókat fertőzték volna meg, akik azután elvitték volna őket Vuhanba, miközben a barlangok körül élő több millió emberhez állatokon keresztül már jóval korábban eljuthattak: ez rutinszerűen megtörténik.
Mások azonban úgy vélik a ,,reménytelenül szegényes adatok” a korai esetekről nem teszik lehetővé, hogy bizonyossággal mondjunk bármit is. Egyelőre komoly tudományos érvek szólnak a természetes és labor eredet mellett is, sokat segíthet a kérdés eldöntésében a vuhani vérminták következő hetekben kezdődő elemzése. A város véradó központjában két évig őrzik a levett vért arra az esetre, ha a véradás miatt valamilyen bírósági eljárásra kerülne sor. Most a kritikus hónapok - 2019 októbere és novembere -, ekkor történhettek az első fertőzések, mintáit tesztelik. Remélhetőleg az új vizsgálócsaptanak akadálytalan rálátása lesz ezeknek az eredményeire is.
