Márki-Zay Péter;ellenzék;előválasztás;

2021-10-18 07:13:15

Szabad szemmel: Márki-Zay győzelmét méltatja a világsajtó, Orbán a háttérbe szorult

Több lap is kiemeli cikkében, hogy a magyar ellenzéknek sikerült egységesen felsorakoznia az előválasztás győztese mögött, ezáltal közösen lebonthatják a jelenlegi "korrupt diktatúrát" és együtt elűzhetik a szélsőjobbos miniszterelnököt.

Yahoo/AP

A magyar ellenzéki előválasztás győztese úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy az eredmény igen kedvező a magyarok számára, mert azt mutatja, hogy a pártok egymagukban nem elegendőek a Fidesz megbuktatásához. Azt ígérte, hogy az ellenzéki szövetség minden tagjával együttműködik Orbán „korrupt diktatúrájának” megdöntésére. Kifejtette: reméli, hogy jövőre olyan koalíció jön létre, amely megváltoztatja az ország történelmét.

Szerinte képes lesz mozgósítani a szavazókat a politikai spektrum minden szegmenséből, beleértve azokat, akik kiábrándultak a Fideszből. A tegnapi eredményt az átlagemberek forradalmának nevezte és mindenkit arra bíztatott, hogy álljon be mögé. A hat párt támogatást ígér neki. Az együttműködést tartják ugyanis az egyetlen módnak, hogy győzni tudjanak a teljesen egyoldalú sajtóviszonyok, illetve a kormánypárt érdekei szerint módosított választási törvény ellenére is.

Washington Post

A magyar ellenzék egységesen felsorakozott az előválasztás győztese mögött, hogy elűzze a szélsőjobbos Orbánt, aki leszalámizta a demokráciát. Márki-Zay korábban kívülállónak számított, ám most azt hirdette meg, hogy együtt mennek tovább. Azzal érvel, hogy már nem magányos harcosok, az egész ellenzéket kell képviselniük.

A hívő katolikus politikus úgy látja, hogy Dobrevvel szemben azért erősebbek a pozíciói a miniszterelnök kihívójaként, mert jobbról és nem balról száll szembe vele. Az alulmaradt rivális nagy hátulütője ugyanakkor, hogy Gyurcsány a férje, márpedig ő az egyik legellentmondásosabb figura a magyar belpolitikában.

Nehéz dolga lesz Márki-Zaynak az ország hivatalban lévő vezetője ellen, akit azzal vádolnak, hogy központosította a hatalmat, egyoldalúan módosította a választói kerületek határait és oly mértékben tartja rajta a kezét a sajtón, hogy a Freedom House legutóbbi értékelése szerint Magyarország immár nem demokrácia, hanem hibridrendszer. Ezzel együtt általános a nézet, hogy az ellenzéknek még soha nem volt ilyen jó esélye elzavarni Orbánt.

Győri Gábor a Policy Solutionstól azt mondja, a hat pártnak első ízben vannak valós kilátásai a sikerre. Márki-Zay Hódmezővásárhelyen már bizonyította, hogy meg tudja verni a Fideszt, és az elemző szerint most az ellenzéknek sem elegendő, ha a városokban erős, vidéken is többséget kell szereznie. Ahogy azt sok városban is csinálta 2 éve a helyi választásokon. László Róbert a Political Capitaltől ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellenzéknek jelentős különbséggel kell nyernie, hiszen a Fidesz helyzeti előnyből indul, miután a maga javára újrarajzolta a választókörzetek határait.  

Le Monde

Konzervatív és vallásos jelölt száll szembe Orbán Viktorral jövő tavasszal. Éppen a háttere miatt Márki-Zay azt mondja, hogy nehéz lesz őt támadnia olyasvalakinek, mint a kormányfő, aki azt állítja, hogy ő a keresztény-jobboldali Európa legrátermettebb védelmezője. A politikusnak minden különösebb anyagi eszköz nélkül, egy mozgalom élén sikerült hoznia az előválasztást. Ugyanazt a módszert alkalmazta, mint amikor megszerezte a győzelmet Hódmezővásárhelyen, Orbán korábbi kabinetfőnökének hitbizományában.

Az Európa-barát, korrupcióellenes új jobboldal őstípusának számít, aki beszél angolul és franciául, véget kíván vetni a nemzeti-populista sodródásnak, miközben megőrzi konzervatív álláspontját olyan kérdésekben, mint a bevándorlás.

A hat párt programjával összhangban ugyanakkor elsősorban azt ígéri, hogy visszaállítja az Orbán által lerombolt jogállamot, vizsgálatot indít a jelenlegi hatalom csókosainak meggazdagodása ügyében, továbbá ismét európai pályára állítja az országot. Pártolja az euró bevezetését, és hogy a magyarok csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez.

Társadalmi témákban ugyan visszafogottan nyilvánul meg, de hogy határozottan szembe akar szállni Orbánnal, akitől amúgy átvett egy s mást, amikor időként messianisztikus, illetve túlzó nyilatkozatokat hangoztat, szóval, ezzel együtt sikerült rávennie a baloldali szavazók egy részét is, hogy mellé álljanak, mondván, hogy neki vannak a legjobb esélyei a miniszterelnök legyűrésére. A lap idézi Karácsony Gergelyt, aki szerint a mai Magyarországon nincs többsége egy baloldali politikának.

Márki-Zay ugyanakkor az este azt üzente a baloldalnak, hogy ha ő kerekedik felül tavasszal, akkor tiszteletben tartja az állam és az egyház szétválasztását, pártfogolja a zsidókat, a romákat és a melegeket. A jelentés megjegyzi, hogy az állami kézben lévő média nagyrészt figyelmen kívül hagyta az egész előválasztást. A Fidesz viszont azonnal megindította a hadjáratot, mondván, hogy a győztes a régi baloldali politika jelöltje, aki beáll amögé, hogy Brüsszel beleüsse az orrát a magyar belügyekbe, így természetesen a bevándorlásba is.

Reuters

A politkai kívülálló, Márki-Zay Péter lett a befutó az ellenzéki előválasztáson, noha nem tagja egyetlen pártnak sem. A politikus, aki mind a bal-, mind a jobboldal számára elfogadható jelöltnek tartja magát, le akarja bontani az illiberális államot, beleértve annak ideológiai alapjait, az Alkotmányt, valamint egy sor sarkallatos törvényt, amelyek a bírálók szerint segítettek bebetonozni a Fidesz uralmát.

Orbán ficánkol, ha bárhol viszály keletkezik, és egy sor kérdésben összetűzött az unióval, ezzel szemben az új ellenfél javítani kívánja a viszonyt Brüsszellel, továbbá támogatja, hogy belátható időn belül az euró legyen a fizetőeszköz.

A Teneo Intelligence londoni kockázatelemző egy szakértője úgy véli, Dobrev jobban össze tudta volna tartani az ellenzéket, de csak nehezen lett volna képes megnyerni független, illetve jobboldali szavazókat. Ezzel szemben Márki-Zaynak jobbak az esélyei a miniszterelnök ellen, de gondot okozhat számára, hogy megőrizze mind a hat párt támogatását a választásokig.

FT

Márki-Zay hangsúlyozta, hogy jelöltsége erős jelzés az EU számára, és a kampányban továbbra is az erősen nyugatbarát álláspontot kívánja kiemelni, ami éles ellentétben áll az orbáni keleti nyitás politikájával. Az elmúlt jó 10 évben Magyarország közelebb került Oroszországhoz és Kínához, ugyanakkor sűrűn összeakaszkodott Brüsszellel. A különc populista miniszterelnök stabilizálta ugyan a gazdaságot, de illiberális rezsimet épített ki, amely a Freedom House szerint már nem tekinthető teljes körű demokráciának.

Neue Zürcher Zeitung

Márky-Zay nagy erőssége, hogy az Alföldről indult konzervatívként, hívő katolikusként és 7 gyermek apjaként meg tudja szólítani azt a jobboldali beállítottságú vidéket, amelynek lehet, hogy lassan már elege van Orbán uralmából. Ugyanakkor nem riasztja el a városi, inkább baloldali szavazókat, mert konzervativizmusához a világra való nyitottság, tolerancia és kompromisszumkészség társul. 

Kurier

A liberálkonzervatív populista Márki-Zay lehet Orbán legyőzője. A keresztény politikus, akit a bírálók gyakran csupán a „magyar Trumpként” emlegetnek, főleg a városokban szerepelt jól. De ott áll előtte az óriási feladat: magához kell vonzania a hűséges Fidesz-szavazókat, és meg kell buktatnia a kormányfőt.

Die Presse

Kiszelly Zoltán, a Századvég Főiskola tanára a magyar Trumpként jellemezte Márki-Zay Pétert, aki szerint a fennálló elittel szemben álló politikusként határozza meg önmagát. Ily módon elhatárolja magát a 2010-es hatalomváltástól és becserkészi azokat az embereket, akik elégedetlenek az azóta folytatott politikával. A szakértő szerint az előválasztás győztese azt hirdeti: ő az ellenzék ellenzéke, a megújulás és a reménység embere, ily módon igyekszik majd kibővíteni bázisát. De mivel nem áll mögötte saját párt, kénytelen a többi ellenzéki erővel szövetségre lépni.

Ám utána jön valószínűleg a dolog kellemetlen része, mert míg ő várhatóan szakértőkből alakítana kormányt, főleg a Demokrata Fórum alighanem politikai kabinet mellett kardoskodik majd. Ha a koalícióban benne lesz a DK is, a Fidesz azonnal azt fogja mondani, hogy a politikus Gyurcsány embere. Budapesten egyébként az a hír járja, hogy Márky-Zay inkább a Momentummal és más pártokkal, illetve közéleti személyiséggel saját listát állítana, mert önálló hatalmi bázist tart szükségesnek. Ez utóbbi felállás már sokkal veszedelmesebb volna a Fidesz szemszögéből. – tette hozzá a jobboldali elemző.

Yahoo/Bloomberg

Kaczynski kizártnak nevezte, hogy országa kilépjen az EU-ból, szerinte itt csupán álhírről van szó, amit az ellenzék terjeszt. Mint kifejtette, akinek van egy csepp sütnivalója a politikában, az nem borítaná fel a tagságot. Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatától függetlenül, miszerint a nemzeti jog elsőbbséget élvez a közösségi szabályokkal szemben, a lengyelek tényleges vezetője azt közölte, hogy a lakosság többségéhez hasonlóan ő is a maradás mellett van, márpedig ez garancia a kiválás ellen.

Arról is beszélt, hogy a Bizottsággal fennálló jogvita ellenére Lengyelország előbb vagy utóbb megkapja az uniós pénzeket, Brüsszel csupán aduként veti be a tárgyalásokon a támogatás befagyasztását. Közölte azonban, hogy a politikában a félelem a legrosszabb tanácsadó. Egyben megerősítette, hogy feladja kormánytisztségét, mert a PiS élén a két év múlva esedékes választásokra kíván összpontosítani.

Bloomberg

Az Bizottság igazságügyben illetékes tagja azt közölte, hogy az EU napokon, de legkésőbb heteken belül beélesíti a jogállami mechanizmust, azaz visszatart pénzeket olyan kormányoktól, amelyek megsértik a demokratikus játékszabályokat. Reynders hozzáfűzte: jelenleg azon vannak, hogy a lehető leghatározottabb választ alakítsák ki, miután Lengyelország kétségbe vonta a közösségi jog elsőbbségét.

Mind emlékezetes, a magyar és a lengyel vezetés el akarja érni, hogy az Európai Bíróság nyilvánítsa jogellenesnek az ez év elejétől hatályban lévő szankciós rendszert. A tét kettejük számára 36, illetve 7,2 milliárd euró csak az újjáépítési alapból. A továbbiakat illetően nagyon sok függ attól, miként sül el holnap Morawiecki felszólalása az Európai Parlamentben.

Reynders szerint különös figyelemmel követik majd a miniszterelnök szavait. Beszédet mond von der Leyen is, aki megerősíti, hogy nem csupán a Bizottság, a Parlament és az Európai Bíróság igyekszik álláspontja felülvizsgálatára rávenni a lengyel vezetést, hanem tagállamok és a civil társadalom képviselői is, nem beszélve, a lengyel lakosságról. A héten kétnapos csúcs lesz Brüsszelben, és már több kormány is jelezte, hogy meg kellene vitatni a szankciót kérdését is.

Reynders jelenleg felkeres egy sor tagországot – hamarosan Budapestre és Varsóba is ellátogat -, hogy a jogállami stratégiáról tárgyaljon. Azt mondta, hogy mi lesz, az Lengyelország reakciójától függ.

Die Welt

Az EU-val kirobbant új keletű vita felforgatta a lengyel belpolitikát, a keleti határon kialakult helyzet ugyanakkor jelentősen megdobta a Jog és Igazságosság népszerűségét. Úgy hogy hiába vannak a tömegtiltakozások, miután az ország hátat fordíthat az uniónak, a felmérésekből az derül ki, ismét csúcson van a PiS támogatottsága. Már felülmúlja a 4 évvel ezelőtti értéket, amikor a párt szintén a migránsválságnak köszönhetően lett igen közkedvelt és megszerezte az abszolút többséget. És most megint csak úgy állítja be, hogy az utolsó bástya, miután a belorusz elnök szervezetten küld menekülteket a szomszédos EU-államokba. Lukasenko így próbál bosszút állni a szankciókért.

A varsói kormány úgy értékeli, hogy Minszk hibridhadviselést folytat az ország ellen és igen keményen reagál. 350 millió euróból állandó kerítést akar emelni a keleti határon, miután jelenleg naponta kb. 700 illegális bevándorlót tartóztatnak fel a katonák. Többségüket minden eljárás nélkül, azonnal visszafordítják, és a kemény hidegben ez az eljárásmód már 8 halálos áldozatot követelt.

Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet varsói képviseletének vezetője azt mondja, a lengyelek jó része örömmel veszi a kemény kéz politikáját, mert a társadalmat nyugtalanítja a határon kialakult állapot. Sokan ugyanakkor egyáltalán nem tekintik problémásnak az Alkotmánybíróság döntését, mert a kormánypárt híveiként az állami médiából tájékozódnak, az meg bagatellizálja a konfliktust Brüsszelel és inkább Belaruszt állítja reflektorfénybe.