előválasztás;

Előválasztás: a Fidesz "önteni fogja a sót a sebekbe"

Az ellenzéki pártok napokon belül elkezdik az egyeztetéseket a közös listáról és a kampányról. Bőven várhatók még viták, a Fidesz is „önteni fogja a sót a sebekbe”.

László Róbert, a Political Capital szakértője szerint az ellenzéki pártok – azzal, hogy deklarálták, közös listát állítanak a 2022-es választásra, a jelöltek kilétét pedig előválasztással döntik el – jó értelemben vett kényszerpályára terelték magukat. Egyirányú utca ez, ahonnan nem lehet visszafordulni – indokolta lapunk kérdésére a választási szakértő, miért számít arra, hogy az ellenzéki szövetség egyben marad a továbbiakban is.

Persze – tette hozzá László Róbert –, bőven várhatók még viták, például akkor, amikor elkezdődnek az egyeztetések a listás helyek elosztásáról. A Fidesz is mindent elkövet majd, hogy feszültté tegye az ellenzéki pártok közötti viszonyt, „önteni fogja a sót a sebekbe”. Történjék bármi, az előválasztás sikeres volt: most először fordult elő, hogy nem a kormányoldal, hanem az ellenzék uralta a közbeszédet.

Már az előválasztás első fordulójában is óriási volt a részvétel. László Róbertet nem is annyira Márki-Zay Péter győzelme lepte meg, hanem az, hogy a második körben még többen mentek el szavazni. Az előzetes kutatásokból már látszott, hogy az úgynevezett másodlagos preferenciákat tekintve Márki-Zay kifejezetten jól áll: ezzel magyarázható, hogy a második fordulóban nagy számban szavaztak olyanok, akik első alkalommal még otthon maradtak.

Az, hogy Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció jelöltjének támogatottsága éppen a fővárosban volt alacsony, annak a bizonyítéka: Budapesten az országos átlagnál is nagyobb igény mutatkozik arra, hogy „új arcok” jelenjenek meg a politikában – állapította meg László Róbert.

Az előválasztás intézménye, abban a formájában, ahogyan Magyarországon alkalmazták, csak az Egyesült Államokban létezik. Unger Anna politológus erről még a második forduló kezdete előtt nyilatkozott a Népszavának. Az amerikai tapasztalatok alapján nagy jelentősége van annak, hogy milyen arányban nyer a győztes. Minél egyértelműbb a győzelem, a jelöltet később annál inkább hajlandók támogatni az előválasztáson nem rá szavazók is. Ha tehát Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter nagy fölénnyel nyeri az előválasztást, akkor a vesztes jelölt szavazói nagy valószínűséggel mozgósíthatók lesznek a parlamenti választáson is – mondta.

Az összesítés alapján Márki-Zay Péter a szavazatok 56,7 százalékát, míg Dobrev Klára 43,3 százalékát kapta. A különbség kellőképpen meggyőzőnek tűnik, nem is kérdőjelezi meg senki az eredményt. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ugyanakkor szükségét érezte annak, hogy lelket öntsön pártja szimpatizánsaiba. „(…) kétség nélkül mondhatom, hogy a Demokratikus Koalíció a legerősebb ellenzéki párt, önmagában is kormányzóképes párt, énszerintem az ellenzéki oldalon” – jelentette ki hétfőn közzétett Facebook-videójában.

Most, hogy lezárult az előválasztás, az ellenzéktől szerettük volna megtudni, mi lesz a a következő lépés: mikor kezdődnek a tárgyalások a pártok (és Márki-Zay Péter) között a közös kampányról és a közös listáról?

Körkérdésünkre a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd is reagált. Mind a hat párttól szó szerint ugyanaz a válasz érkezett: „Az előválasztások lezárulása után természetesen a következő napokban elkezdődnek a hatpárti egyeztetések. A legfontosabb cél továbbra is, hogy az ellenzéki szavazók jövő áprilisban is elmenjenek szavazni, és együttes erővel leváltsuk az Orbán-kormányt.”